Gábriel Asztrik László
Gábriel Asztrik László

2024. október 7. Hétfő

Gábriel Asztrik László

irodalomtörténész, történész, premontrei szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

Gábriel L. Asztrik 

Születési adatok

1907. december 10.

Pécs

Halálozási adatok

2005. május 16.

Notre Dame, Indiana, USA


Iskola

A pécsi állami reáliskolában éretts. (1926), majd Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe (1926); ünnepélyes fogadalmat tett (1931. okt. 11.), pappá szentelték (1931. nov. 30.). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1936), a magyar–francia szellemi kapcsolatok a középkorban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1941); közben Párizsban ösztöndíjas (1932). Az MTA tagja (t.: 1983. máj. 6.).

Életút

Gödöllőn nevelőintézeti tanár (1931–1932), a gödöllői premontrei francia gimnázium r. tanára (1936–1938), igazgatója (1938–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1941–1947). Kivándorolt Kanadába (1947), Torontóban élt (1947–1949), az USA-ban telepedett le (1948), Princetonban (1950–1951), Indianában élt (1952-től). A princetoni New Jersey Egyetem tanára (1950–1951), az indianai Notre Dame Egyetem professzora (1952–1963), a Középkori Műveltség Tanszék vezetője és a Középkori Intézet igazgatója (1953–1974). A Harvard Egyetem vendégprofesszora (1963–1964). Szent Mihály arkangyalról nevezett margitszigeti c. prépost (1982).

Művelődéstörténettel, kodikológiával, elsősorban középkori francia–magyar irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, a párizsi egyetem történetével, annak nemzetközi hatásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori párizsi egyetemre járó magyar diákok pályafutásának feltárásában. Felfigyelt – többek között – Alexander de Hungaria (Magyarországi Sándor) személyére, aki ott is tanított (így minden bizonnyal ő az első külföldi magyar egyetemi tanár). Különösen értékesek a korabeli pécsi egyetemmel kapcsolatos kutatásai, Magyarországi Jakab eretnekségével és franciaországi működésével foglalkozó írásai, továbbá Szent Erzsébet középkori hispániai kultuszára tett megállapításai. A II. vh. után szinte kizárólag csak angol, francia és német nyelven publikált, művei Magyarországon kevéssé ismertek, jóllehet igen termékeny szerző volt.

Elismertség

A londoni Királyi Történeti Társaság (r.: 1956), a Francia Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete (l.: 1962), az Amerikai Középkori Akadémia tagja (r.: 1966), a Bajor Tudományos Akadémia (l.: 1971). A Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság elnöke.

Elismerés

Palmes Académiques (1950), Árpád-aranyérem (1962), Pro Ecclesia et Pontifice (1976).

Szerkesztés

A Notre Dame-i Texts and Studies in the History of Mediaeval Education (I–XIV., 1953) és a Publications in Mediaeval Studies c. kiadványsorozatok szerkesztője (I–XXI, 1969). A belgiumi averbode-i Analecta Praemonstratensia (1949-től) és a clevelandi Mediaeval and Renaissance Studies szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).

Főbb művei

F. m.: Breviárium-típusú kódexek. (Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800. éves jubileumára. Fejezetek a magyar premontreiek 800 éves múltjából. Bp., 1934)
A római index és a francia romantika. Egy. doktori értek. (Bp., 1936
franciául is)
Gosztonyi püspök és párizsi mestere. (Archivum Philologicum, 1936 és Magyar Kultúra, 1936)
A középkori kéziratok identifikációja és lokalizációja. (Magyar Könyvszemle, 1937)
Szent Erzsébet magyarsága nyugati szemmel. (Regnum, 1937)
Descartes. (Korunk Szava, 1938)
Magyar diákok és tanárok a középkori Párizsban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1938 és Magyar Kultúra, 1938)
A premontreiek Szent István tisztelete a középkorban. (Gödöllő, 1938)
A középkori kéziratok kormeghatározása. (Magyar Könyvszemle, 1938)
Le premier imprimé français de Pest. Les Hongrois et la Sorbonne médiévale. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
Szent Erzsébet tisztelete a középkori Spanyolországban. (Gödöllő, 1940
spanyolul: 1952)
A magyarországi francia telepesek irodalmi emléke. (Gödöllő, 1940)
Francia nevelésügyi törekvések. (Magyar Pedagógia, 1941)
Magyarországi Sándor mester, a középkori Sorbonne tanára. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1941)
A Pozsonyi Kódex eredeti kézirata. Két képpel. (Magyar Könyvszemle, 1941)
Magyarországi Jakab „eretneksége” a XIII. századi Franciaországban. (Gödöllő, 1941)
A debreceni könyvtár középkori kéziratai. Négy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1942)
Abélard és Héloïse. (Katholikus Szemle, 1942)
Maitre Jacques de Hongrie. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1942)
Abélard. (Gödöllő, 1942)
Várdai Balázs a humanista Párizsban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1942
franciául: Archivum Europae Centro-Orientalis, 1942)
Egy XIII. századi magyar klerikus párizsi egyetemi szentbeszéd-gyűjteménye. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943)
Magyar vélemény egy középkori párisi dispután. (Gödöllő, 1943)
A premontrei kódexirodalom. (Új Magyar Múzeum, 1944
franciául és németül is)
A magyar–francia királyi udvar középkori kapcsolata. (Gödöllő, 1944
franciául is)
Magyarországi Szent Margit. A díszítőrajzokat Szűcs Pál készítette. Szövegközti, egészoldalas, beragasztott képekkel. (Kassa, 1944
franciául és németül is)
Nürnberger Handschriften in Ungarn. (Ostmitteleuropäische Bibliothek. 52. Bp., 1944)
Apor-kódex. (Magyar Könyvszemle, 1944)
English Masters and Students during the XIIth Century. (Tongerloo, 1949)
La protection des étudiants à l’Université de Paris au XIIIe siècle. (Revue de l’Université d’Ottawa, 1950)
The Preparatory Teaching in the Parisien Colleges during the XIVth Century. (Revue de l’Université d’Ottawa, 1951)
Robert de Sorbonne. (Revue de l’Université d’Ottawa, 1953)
Virágos Pannonia. A magyar szentek élete. (Notre Dame, 1954)
Student Life in the Ave Maria College. History Chartulary of the College. (Notre Dame, 1955)
The Educational Ideas of Vincent of Beauvais. (Notre Dame, 1956
németül: Frankfurt, 1967)
Martin de Bereck. Receptor, Proctor and Rector at the University of Paris. 1423–1432. (Rome, 1956)
The Source of the Anecdote of the Inconstant Scholar. (Classica et Mediaevalia, 1958)
Les étudiants étrangers à l’Université de Paris aux XVe siècle. Conférence faite le 5 juin 1958 à la Faculté des lettres de l’Université de Paris. Szerk. (Paris, 1959)
Skara House at the Mediaeval University of Paris. History, Topography and Chartulary. With Resumes in French and Swedish. (Notre Dame, 1960)
Motivation of the Founders at Mediaeval Colleges. (Miscellanea Mediaevalia. Berlin, 1964)
Foreign Students, Members of the English–German Nation, at the University of Paris, in the XVth Century. 1 térképpel. (Miscellanea di studi dedicati a Emerico Várady. Modena, 1966)
Le doyen de la Faculté de Décret à l’Université médiévale de Paris. (L’Année Canonique, 1966)
La Hongrie et le „Livre des receveurs” de la nation anglo-allemande. (Études Finno-Ougriennes, 1967)
The Mediaeval Universities of Pécs and Pozsony. Commemoration of the 500. and 600. Anniversary of Their Foundation. 1367–1467–1967. (Notre Dame–Frankfurt am Main, 1969)
Garlandia – Studies in the History of the Mediaeval University. (Notre Dame–Frankfurt am Main, 1969)
Les collèges parisiens et le recrutement des Canonistes. (L’Année Canonique, 1971)
The Role of the Canons of Prémontré in the Intellectuel Movements of the Twelfth and Thirteenth Centuries. (Gedenkboek ordre van Prémontré. 1121–1971, 1971)
Summary Bibliography of the History of the Universities of Great Britain and Ireland up to 1800. Covering Publications between 1900 and 1968. (Notre Dame, 1974)
The House of Poor German Students at the Mediaeval University of Paris. (Geschichte in der Gesellschaft. Stuttgart, 1974)
The Ideal Master of the Mediaeval University. (The Catholic Historical Review, 1974)
„Via antiqua” and „via moderna” and the Migration of Paris Students and Masters to the German Universities in the XVth Century. (Antiqui und Moderni. Berlin–New York, 1974)
The Academic Career of Blasius de Varda [= Várdai Balázs], Hungarian Humanist at the University of Paris. (Manuscripta. Vol. 20. New York, 1976)
The Economic and Material Frame of the Mediaeval University. 14. International Congress of Historical Sciences. Szerk. (Notre Dame, 1977)
Intellectuel Relations between the University of Louvain and the University of Paris in the XVth Century. (The Universities in the Late of Middle Ages. Leuven, 1978)
Petrus Cesaris Wagner and Johannes Stoll. Fifteenth-Century Printers at the University of Paris. (Notre Dame, 1978)
The Decorated Initials of the IXth–Xth Century Manuscripts from Bobbio in the Ambrosiana Library, Milano. (Paläographie. 1981. München, 1982)
Ismeretlen magyar diákok Párizsban. 1495–1525. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. okt. 1.)
The University of Paris and Its Hungarian Students and Masters during the Reign of Louis XII and François I. (Notre Dame, 1986)
Georgius Wolff (†1499), Printer and Officer of the English–German Nation at the University of Paris. His Social, Professional and Academic Connections. (Gesellschaftsgeschichte. Festschrift für Karl Bosl zum 80. Geburtstag. München, 1988)
Marcus de Kémes [= Kémesi Márk] Hungarian Master at the University of Paris, ca. 1521–1523. (Triumph in Adversity. Boulder, 1988)
Hungarian Students and Masters Who Attended Both the Universities of Vienna and Paris. Vorlesungen des II Internationales Kongresses für Hungarologie. Wien, 1–5. Sept. 1986. Szerk. (Bp.–Wien, 1989)
University Career of Matheus de Loreyo. Academic Liaison between Jodocus Clichtoveus and Humanist Bishop Johannes Gosztonyi. (Hungarian Studies. Vol. 3. Bp., 1989)
The Paris Studium. Robert of Sorbonne and His Legacy. Interuniversity Exchange between the German, Cracow and Louvain Universities and That of Paris in the Late Medieval and Humanistic Period. Selected Papers. (Notre Dame–Frankfurt am Main, 1992)
An Unknown Illuminated Page from the Statues of the Order of Saint Michael in the Ambrosiana Library in Milano. (Studiosorum speculum. Studies in Honor of Louis J. Lékai. Spencer, 1993)
Franciscus Ossmanus, a Popular Officer of the English–German Nation in Great Demand at the University of Paris. 1515–1524. (Mélanges de la Bibliothéque de la Sorbonne. Paris, 1993)
Jacques Maritain, vatikáni követ. (Folia selecta, 1996).

Irodalom

Irod.: Eckhardt Sándor: Magyarok a középkori francia egyetemeken. G. A. kutatásai. (Századok, 1943)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
Az Árpád Akadémia tevékenysége. (Cleveland, 1982)
Astrik L. Gabriel. Bibliography and List of Publications. (Tongerloo, 1986)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Szuromi Szabolcs Anzelm: „Mindenha kell imádkozni…” Gábriel L. Asztrik premontrei szerzetes, egyháztudós emlékére. (Új Ember, 2005. 24.)
Rónay László: Múltidéző. Egy-két vonás G. A. portréjához. (Új Ember, 2005. 41.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője