Gábry György
Gábry György

2024. október 6. Vasárnap

Gábry György

zenetörténész, muzeológus

Születési adatok

1927. április 23.

Isztambul, Törökország

Halálozási adatok

1998. július 3.

Szombathely


Család

Szülei az 1920-as években külföldre mentek, születése után visszatértek Nagyváradra. Sz: Gábry Sándor postai műszaki ellenőr, Daday Ilona zenetanár. ő anyjával Romániában maradt, 1947 őszén települt át Magyarországra (anyja 1951-ben repatriált). 1951-től nős, f: Léderer Antónia (1935–) gyógyszerész. Leánya: Gábry Borbála (1959–) és Gábry Anna (1962–).

Iskola

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szabó Ferencnél zeneszerzést tanult (1947–1952), majd a zenetudományi tanszakon Bartha Dénes, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence növendéke (1952–1957), zenetörténész okl. szerzett (1957). Tanulmányai idején a Bartók Béla Népi Kollégium alapító tagja (1947-től). Az MLEE-n esztétika szakon végzett (1975).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Zenei Gyűjteménye (1957–1974), az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Gyűjteménye tud. munkatársa (1974–1979), egyúttal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumának kezelője (1976–1979). A Néprajzi Múzeum Zenei Gyűjteményének muzeológusa (1979-től). Régi magyar hangszeres zenével, a magyar hangszeres zenekultúra emlékeivel, azoknak művelődés- és kultúrtörténeti jelentőségével foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt az országos hangszerkataszter kidolgozásában, munkáinak elindításában és szervezésében. Muzeológusként kezdeményezte Kovács Lajos hegedűkészítő mester műhelyanyagának megvásárlását, ahol egy hangszeres javítóműhelyt rendezett be. A Zeneműkiadó Musica Rimata sorozatában közreadta J. Fuchs és J. G. Albrechtsberger műveit. Több népszerű zenei ismeretterjesztő könyvet és számos zenekritikát is írt. Több szakmai kiállítást rendezett (Fertődön, Budapesten, a Liszt-emlékszobákban), elkészítette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumának leíró lajstromát. A BME Vízgépek Tanszékének felkérésére elkészítette a margitszigeti Bodor-kút (= zenélő kút) zenei felülvizsgálatát, valamint zenélő mechanizmusának új programját.

Elismertség

Az MTA Zenetudományi Bizottsága tagja.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1965), a Liszt Társaság díszoklevele.

Főbb művei

F. m.: Brandenburgi Katalin virginálja. (Folia Archaeologica, 1959)
Marie Antoinette aranyhárfája. (Folia Archaeologica, 1961)
Das Meisterbuch der Pester Instrumentenmacher-Innung. (Studia Musicologica, 1962)
M. P. Muszorgszkij. (Zenei kiskönyvtár. 25. Bp., 1963)
II. József gyermekkori csembalója. (Arrabona, 1964)
Das Klavier Beethovens und Liszts. (Studia Musicologica, 1966)
Das reiseklavichord W. A. Mozarts. – Neuere Liszt-Dokumente. (Studia Musicologica, 1968)
Régi hangszerek. (Bp., 1969
2. kiad. 1976
németül, angolul és franciául is)
A pesti hangszerkészítő céh mesterkönyve. (Folia Archaeologica, 1970)
Le „tárogató”, ancien chalumeau hongrois. (Studia Musicologica, 1971)
A Magyar Nemzeti Múzeum zenei gyűjteményének kialakulása. (Folia Archaeologica, 1971
angolul: Studia Musicologica, 1972)
Adalékok Balassi Bálint énekelt verseinek dallamaihoz. (Filológiai Közlöny, 1973)
Liszt Ferenc zongorái. (Folia Historica, 1973)
Hangszertörténeti tanulmányok. 1–3. (Magyar Zene, 1977–1978)
Egy hangszertípus útja Ázsiától Európáig. 1–2. (Magyar Zene, 1979–1980)
Liszt Ferenc és C. F. Weitzmann. (Magyar Zene, 1983)
A magyar hegedű. (Ethnographia, 1983).

Irodalom

Irod.: Fontana Gát Eszter: G. Gy. emlékére. (Magyar Zene, 2001)
Ifj. Kodolányi János: G. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője