Gajzágó László
Gajzágó László

2020. október 31. Szombat

Gajzágó László

jogász, diplomata

Születési adatok

1883. augusztus 1.

Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1953. szeptember 26.

Budapest


Család

Örmény eredetű családból származott. Sz: Gajzágó Béla (†1927) ítélőtáblai tanácselnök.

Iskola

Jogi tanulmányait Debrecenben, Párizsban, Rómában Budapesten és Kolozsvárott végezte, a bécsi és a berlini egyetemen is tanult. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1912), majd ügyvédi vizsgát tett. Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az osztrák–magyar isztambuli konzuli főtörvényszék elnöki titkára (1912–1918), helyettes főbírája (1914–1918), majd az összeomlás után a cs. és kir. ház és a külügyek minisztériumának egyik felszámolója (1918). A Külügyminisztérium Politikai Osztályának tagja (1919–1947); rk. követ és meghatalmazott miniszteri rangban (1927-től). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára és a nemzetközi jogi szeminárium igazgatója (1936–1949). A Magyar Külügyi Társaság alelnöke (1931–1944). A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének elnöke (1938–1945). Diplomataként a magyar tárcaközi fegyverszüneti és a magyar tárcaközi jóvátételi bizottság tagja, a bp.-i szövetségközi tábornoki tanács, majd a diplomáciai főmegbízottak mellett összekötő (1919–1920). A Nemzetek Szövetségének Tanácsában többször volt magyar delegátus (1923-tól), a nemzetközi bíróságok előtt magyar kormánymegbízott (1924-től), ill. a Nemzetek Szövetségének Közgyűlésein helyettes magyar delegátus (1923-tól). Magyar ügyekben a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előtt magyar kormánymegbízott (1932, 1933–1934, 1936). Jogtudósként elsősorban a nemzetközi jog történetével, kialakulásának egyes kérdéseivel, annak római és kora keresztény előzményeivel, a háború, a béke kérdéseivel és az állam szerepével foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, síremlékét felszámolták!

Elismertség

Az American Society of International Law tagja (1924). A Nemzetközi Jogi Intézet tagja (r.: 1931; t.: 1948). A Nemzetközi Diplomáciai Akadémia (1932-től), a Hágai Állandó Választott Bíróság tagja (1936–1947).

Elismerés

A Pázmány Péter Tudományegyetem t. doktora (1935).

Főbb művei

F. m.: Az állam felelőssége közhivatalnokai jogellenes cselekményei által harmadik személynek okozott károkért. (Debrecen, 1912)
A korlátolt felelősségre alakult társaság. (Debrecen, 1912)
Grosschmid Béni. Serlegbeszéd. (Szladits Emlékkönyv. Bp., 1938)
A háború és béke joga. (Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. Bp., 1941
2. kiad. 1942)
A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különös tekintettel a spanyol nemzetközi jogi iskolára. (Bp., 1942)
Le Comte Albert Apponyi juriste international, son role dans la vie entre nations. (Bp., 1943)
Gli elementi essenziali del diritto internazionale e il loro stato attuale. (Bp., 1943)
A nemzetközi jog mivoltáról. A nemzetközi jog leglényegesebb elemei s vonatkozásai és ezeknek mai helyzete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1943. jan. 11.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 12. Bp., 1943
kivonatosan: Külügyi Szemle, 1943)
Serlegbeszéd gr. Apponyi Albertről 1944. febr. 11-én a Gróf Apponyi Albert Társaságban. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Kardos Gábor: A nemzetközi jog és a nemzetközi jogi gondolkodás kialakulásának legfontosabb elemei G. L. műveiben. (Bp., 1983)
Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll., szerk. Pritz Pál. (Bp., 1994)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013