Főbb művei

F. m.: A bányatörvényről szóló javaslat 1903. évi előadói tervezetének tárgyalásai. Szerk. Balkay Bélával. (Bp., 1904)
Kohászat. (A technika vívmányai az utolsó száz évben. Bp., 1905)
A vas magatartása a szakítópróbáknál. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
A bánya. 1. Általános ismeretek. 2. A különféle ásványok bányászata. („Urania” Magyar Tudományos Egyesület népszerű felolvasásai. Bp., 1909)
A rozsda hatása az öntöttvasra és kovácsvasra, tekintettel a földbeásott víz- és gázcsővezetékekre. (Bp., 1909)
A két új monopólium-törvényjavaslat. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911)
A népek önrendelkezési joga. (Bp., 1919
2. kiad. 1920)
La question de nationalité en Hongrie. 2 térképpel. (Bp., 1919
olaszul: La questione delle Nazionalità in Ungheria. Bp., 1919)
A történelmi jog eredete Erdélyben és Oláhországban. (A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája kiadványai. Bp., 1920)
Egyszerű igazságok a Közérdekű leveleknek I. évfolyamából kiszedve. Az „Élet” könyvéből mindenki által megérthető nyelvre lefordítva. Szerk. és kiadta G. Á. (Bp., 1924)
A mérnökség kötelessége az állammal és társadalommal szemben. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926)
A termelés tényezői. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1927)
írásai a Bányászati és Kohászati Lapokban: A Bessemer-vasnak keményítése faszénnel. – A bányászati és kohászati műszavak kérdéséhez. 1–3. – Bányászati és kohászati szótárunk érdekében. 1–2. (1890)
Erő átvitel nagyobb távolságra. – A német vaskohászok amerikai útja. 1–5. (1891)
A „kritikus napok” és a robbanólég. – Kokszégető kemenczék, a melléktermények kinyerésére építve. (1893)
Eljárás és készülék öntvények tömeges bemintázására. (1894)
Bronzéremgyártás. (1895)
A nagyolvasztókból lecsapolt nyersvas öntése. (1901)
A Gálocsy–Terényi-féle gázfejlesztő. – Egy honvédszobor és egy Ferencz József-rend története. – A prakfalvi vasgyár jubileuma. (1902)
Az újabb Martin-acélgyártási eljárásokról. (1903)
A zártkutatmány alakja. Indítvány a bányatörvény-javaslathoz. (1904)
Önálló vámterület a mezőgazdaság szempontjából. (1905)
Az iparfejlesztési törvényjavaslat. – Magyarországi szénfajták használhatósága a világítógáz gyártásánál. (1906)
A selmecbányai főiskola fejlesztésének kérdése. – Állami szénbányák. (1907)
Jegyzetek a vaskohászati gyakorlatból. – A boszniai és hercegovinai kirándulás. (1908)
A vas rozsdásodása. – A selmecbányai főiskola. (1909)
Az aranylopás elleni védekezéskérdéséhez. (1911)
A földgázkérdésről. 1–2. (1916)
A tordai földgázrobbanás. (1918)
A cseh–szlovák kérdés bányászati vonatkozásaiban. (1919)
A nyolcórai munkaidő. (1921)
A mérnökök szociális munkája. – Kollektív szerződések. (1922)
A munkanélküliség. (1924)
A hengerek üregezése. 1–3. (1929).

Irodalom

Irod.: Cotel Ernő: A hengerlés alapelvei. (Sopron, 1928)
Cotel Ernő: G. Á. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1934)
Bosnyák Zoltán: A magyar fajvédelem úttörői. (Bp., 1942)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003).

Megjegyzések

MÉL I., UMÉL téves születési adat: máj. 15! Valójában Gálocsy Árpádnak hívták, valamennyi lexikonban Gálócsy Árpád néven szerepel!