Gálocsy Árpád
Gálocsy Árpád

2020. október 27. Kedd

Gálocsy Árpád, gálocsi

kohómérnök, politikus

Névváltozatok

Gálócsy

Születési adatok

1864. május 14.

Tarnóc, Ung vármegye

Halálozási adatok

1934. november 26.

Budapest

Temetési adatok

1934. november 28.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Gálocsy Gusztáv (1821–1888) földbirtokos, dobozi és kisszántói Dobozy Piroska (1831–1917). Testvére: Gálocsy Dezső és Gálocsy Zoltán. F: Laengsfeld Emma (†1931). Fia: vitéz gálocsy Gálocsy Árpád (1891–1958) mérnök-vezérőrnagy és vitéz gálocsy Gálocsy Zsigmond. Leánya: Jámbor Józsefné gálocsy Gálocsy Gabriella és Jenkey Zsigmondné gálocsy Gálocsy Piroska.

Iskola

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán bánya- és kohómérnöki okl. szerzett (1888).

Életút

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola tanársegéde és a vajdahunyadi állami vasgyár gyakornoka (1887–1889). Az ausztriai Judenburgban, a Johann Adolfs Hütte mérnöke (1889), a ruszkicai (Krassó-Szörény vármegye) Brassói Bánya és Kohó Rt. vasöntödéjének vezetője (1890), a Chandoir-gyár tervezőmérnöke, majd igazgatója (1891–1896). A Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi hengerművének vezetője (1896–1899), a Vaskohi Márványbányák vezetője, egyúttal Budapesten magánmérnöki irodát is nyitott (1899-től). Jelentős szerepet játszott számos bányászati és ipari vállalat létesítésében, tevékeny részt vállalt az 1920-as évek mérnökmozgalmaiban, ill. a jobboldali és szélsőjobboldali politikai mozgalmakban. Közérdekű levelek (1921–1934) és a Magyarok Lapja (1931–1934) c. antiszemita és fajvédő lapjaiban elsősorban a munkásság számára igyekezett sajátos hangvételű írásaiban megmagyarázni a marxizmus és a bolsevizmus alaptételeit. Közéleti írásaiban elsők között foglalkozott a zsidókérdéssel kizárólag faji, fajvédelmi alapon. A magyarság „faji öntudatát” akarta újjáéleszteni az ún. nemzetellenes, zsidó, szabadkőműves, bolsevik stb. nézetekkel szemben. Vaskohászati, elsősorban hengerlési kutatásokkal foglalkozott. Magyarországon elsőként szerkesztett és alkalmazott mintázó gépeket, szabadalmaztatott gázfejlesztő készüléket, Terényi Jánossal új gázváltó szelepet dolgozott ki, megszerkesztette a világ első homokformázó gépét. Kezdeményezte a magyarországi szénből fejlesztett ún. generátorgáz előállítását.

Emlékezet

Budapesten (Gellérthegy, XI. kerület Kemenes utca 12.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Sírját felszámolták!

Elismertség

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) titkára, majd elnöke (1921-től), később tb. tagja. A Bányaiskolát Végzettek Országos Egyesülete díszelnöke. A Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, a Rákóczi Szövetség tagja. A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület elnöke. A Területvédő Liga propagandavezetője, a Turáni Szövetség ún. nagyvezére és a Kurucok Táborának ún. vezére.

Szerkesztés

A Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője (1903–1911), a Közérdekű Levelek alapító szerkesztője (1921–1934), a Magyarok Lapja szerkesztője (1931–1934).

Főbb művei

F. m.: A bányatörvényről szóló javaslat 1903. évi előadói tervezetének tárgyalásai. Szerk. Balkay Bélával. (Bp., 1904)
Kohászat. (A technika vívmányai az utolsó száz évben. Bp., 1905)
A vas magatartása a szakítópróbáknál. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
A bánya. 1. Általános ismeretek. 2. A különféle ásványok bányászata. („Urania” Magyar Tudományos Egyesület népszerű felolvasásai. Bp., 1909)
A rozsda hatása az öntöttvasra és kovácsvasra, tekintettel a földbeásott víz- és gázcsővezetékekre. (Bp., 1909)
A két új monopólium-törvényjavaslat. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911)
A népek önrendelkezési joga. (Bp., 1919
2. kiad. 1920)
La question de nationalité en Hongrie. 2 térképpel. (Bp., 1919
olaszul: La questione delle Nazionalità in Ungheria. Bp., 1919)
A történelmi jog eredete Erdélyben és Oláhországban. (A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája kiadványai. Bp., 1920)
Egyszerű igazságok a Közérdekű leveleknek I. évfolyamából kiszedve. Az „Élet” könyvéből mindenki által megérthető nyelvre lefordítva. Szerk. és kiadta G. Á. (Bp., 1924)
A mérnökség kötelessége az állammal és társadalommal szemben. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926)
A termelés tényezői. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1927)
írásai a Bányászati és Kohászati Lapokban: A Bessemer-vasnak keményítése faszénnel. – A bányászati és kohászati műszavak kérdéséhez. 1–3. – Bányászati és kohászati szótárunk érdekében. 1–2. (1890)
Erő átvitel nagyobb távolságra. – A német vaskohászok amerikai útja. 1–5. (1891)
A „kritikus napok” és a robbanólég. – Kokszégető kemenczék, a melléktermények kinyerésére építve. (1893)
Eljárás és készülék öntvények tömeges bemintázására. (1894)
Bronzéremgyártás. (1895)
A nagyolvasztókból lecsapolt nyersvas öntése. (1901)
A Gálocsy–Terényi-féle gázfejlesztő. – Egy honvédszobor és egy Ferencz József-rend története. – A prakfalvi vasgyár jubileuma. (1902)
Az újabb Martin-acélgyártási eljárásokról. (1903)
A zártkutatmány alakja. Indítvány a bányatörvény-javaslathoz. (1904)
Önálló vámterület a mezőgazdaság szempontjából. (1905)
Az iparfejlesztési törvényjavaslat. – Magyarországi szénfajták használhatósága a világítógáz gyártásánál. (1906)
A selmecbányai főiskola fejlesztésének kérdése. – Állami szénbányák. (1907)
Jegyzetek a vaskohászati gyakorlatból. – A boszniai és hercegovinai kirándulás. (1908)
A vas rozsdásodása. – A selmecbányai főiskola. (1909)
Az aranylopás elleni védekezéskérdéséhez. (1911)
A földgázkérdésről. 1–2. (1916)
A tordai földgázrobbanás. (1918)
A cseh–szlovák kérdés bányászati vonatkozásaiban. (1919)
A nyolcórai munkaidő. (1921)
A mérnökök szociális munkája. – Kollektív szerződések. (1922)
A munkanélküliség. (1924)
A hengerek üregezése. 1–3. (1929).

Irodalom

Irod.: Cotel Ernő: A hengerlés alapelvei. (Sopron, 1928)
Cotel Ernő: G. Á. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1934)
Bosnyák Zoltán: A magyar fajvédelem úttörői. (Bp., 1942)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003).

Megjegyzések

MÉL I., UMÉL téves születési adat: máj. 15! Valójában Gálocsy Árpádnak hívták, valamennyi lexikonban Gálócsy Árpád néven szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013