Gárdos György
Gárdos György

2020. október 29. Csütörtök

Gárdos György

biológus, biokémikus

Születési adatok

1927. július 8.

Budapest

Halálozási adatok

2010. március

Budapest


Család

Sz: Gárdos Géza (†1944) tisztviselő egy kereskedelmi cégnél, Braun Aranka (†1944) banktisztviselő. Szüleit a nyilasok meggyilkolták (1944. dec.). F: 1953-tól Rein Ágota óvónő. Fia: Gárdos Péter (1954–) és Gárdos András (1956–).

Iskola

A bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész okl. szerzett (1950), az ELTE TTK-n doktorált (1958), a biológiai tudományok kandidátusa (1962), doktora (1969).

Életút

A BOTE Orvosi Vegytani Intézete gyakornoka, egy. tanársegéde (1949–1962), egy. adjunktusa (1962–1964). Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat, ill. az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet Központi Kutató Intézet Sejtanyagcsere és Izotóp Osztályának alapító tud. osztályvezetője, majd az Intézet tud. és oktatási főigazgató-helyettese (1964–1992). A BOTE, ill. a SOTE, az ELTE és a HIETE előadó tanára, c. egy. tanára (1972). A cardiffi Medical Research Council vendégkutatója (1959). Tudományos pályafutásának kezdetén izom-biokémiai kutatásokkal, elsősorban az ionmozgás mechanizmusának feltárásával foglalkozott, később kutatásait kiterjesztette az agyszövet és más biológiai szövetek iontranszportjának és anyagcseréjének vizsgálatára is. Munkatársaival az elsők között fedezte fel, hogy az emberi vörösvérsejtek belső fehérjetartalma kiüríthető, hemoglobinmentes ghostok (= szellemsejtek) készíthetők, amelyek új lehetőséget adtak az összetett biokémiai és sejtbiológiai vizsgálatokhoz. Nevéhez fűződik az ún. kalciumfüggő kálium-iontranszport csatornák felfedezése (Gárdos-effektus). Tökéletesítette a vér konzerválására használt eljárásokat. Jelentős eredményeket ért el a káliumakkumuláció mechanizmusa energiafüggési vizsgálatának vizsgálatában is.

Elismertség

Az MTA Biokémiai Bizottsága titkára (1964–1967), tagja (1967-től). A Magyar Biokémiai Társaság Funkcionális Biokémiai Szakosztályának alapító titkára, a Magyar Hematológiai Társaság elnökségi tagja, a Magyar Élettani Társaság tagja (1956-tól). A Nemzetközi Biokémiai Unió magyar nemzeti bizottságának titkára, a Nemzetközi Sejtkutató Szövetség, ill. az Európai Sejtbiológiai Szövetség tagja.

Elismerés

Akadémiai Jutalom (1965), Akadémiai Díj (1982), Eötvös József-koszorú (1998).

Szerkesztés

A Haematológia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Az aktomiozin–ATP-kölcsönhatás mechanizmusa. Bárány Mihállyal, Bíró Endrével. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Akkumulation der Kaliumionen durch menschliche Blutkörperchen. (Acta Physiologica, 1954)
The Function of Calcium in the Potassium Permeability of Human Erythrocytes. (Biochimica et Biophysica Acta, 1958)
The Role of Calcium in the Potassium Permeability of Human Erythrocytes. (Acta Physiologica, 1959)
Potassium Accumulation in Guinea Pig Brain Cortex Slices. (Journal of Neurochemistry, 1960)
Nukleozid-tartalmú emberi vörösvérsejtek anyagcseréjével és káliumtranszportjával kapcsolatos biokémiai vizsgálatok. (Haematologia Hungarica, 1961)
Az emberi vér anyagcseréjének és egyenlőtlen ioneloszlásának kapcsolata. Kand. értek. (Bp., 1962)
Biológiai transzportjelenségek, mint az anyagcsere-reguláció tényezői. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Studies on the Mechanism Maintaining Biconcave Shape of Human Erythrocytes. Árky Istvánnal, Szász Irmával. (Folia Haematologica, 1968)
Az anyagcsere és funkció kapcsolata emberi vörösvérsejtekben. Doktori értek. (Bp., 1968)
Flux Measurements in Erythrocytes. Hoffman, J. F.-fel, Passow, H.-val. (Laboratory Techniques in Membrane Biophysics. Berlin, 1968)
Iontranszport, mint a sejtmembrán specifikus funkciója. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1969)
Transport Processes in Living Organisms. (Bp., 1972)
Biomembranes: Structure and Function. Szerk. (Bp.– Amsterdam, 1975)
Genetics, Structure and Function of Blood Cells. Szerk. (Oxford, 1980)
Transzport. (Biofizika. Bp., 1977)
Membránok és membránbetegségek. Szász Ilmával, Sarkadi Balázzsal. (Bp., 1983)
Recent Advances in Haematology, Immunology and Blood Transfusion. Szerk. (Bp.–Chicester, 1983)
Calcium Induced Potassium Transport in Cell Membranes. Sarkadi Balázzsal. (The Enzymes of Biological Membranes, 1985)
Drug Actions on Potassium Fluxes in Red Cells. Sarkadi Balázzsal. (The Red Cell Membrane, 1989)
Az ATP az élet tüzelőanyaga. Kémiai Nobel-díj, 1997. (Természet Világa, 1998).

Irodalom

Irod.: Elhunyt G. Gy. (Biokémia, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013