Gárdus János
Gárdus János

2020. október 24. Szombat

Gárdus János

nyelvész, pedagógus

Születési adatok

1932. június 11.

Hejőcsaba

Halálozási adatok

1995. február 28.

Miskolc


Család

Sz: Jascsur Mária. Apja postaszakaltiszt volt. Hatan voltak testvérek: egyik bátyja bíró, a másik bátyja az Amfora Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetője volt.

Iskola

Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban éretts. (1951), a KLTE BTK-n orosz nyelv és irodalom szakos (1955) és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1961) és angol szakon alapszigorlatot tett (1970), doktorált (1982). Az MLEE-n filozófia, politikai gazdaságtan és tudományos szocializmus kiegészítő szakon is végzett.

Életút

A miskolci Kilián György Gimnázium (= Diósgyőri Gimnázium) tanára (1955–1969) és középiskolai szakfelügyelő (1965–1969). A miskolci NME, ill. a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete vezető nyelvtanára (1969–1987), majd az Intézet igazgatója (1987–1992). Az idegennyelv-oktatás és a fogalmazástanítás módszertani kérdéseivel, új, modern nyelvoktatási módszerek kidolgozásával és továbbfejlesztésével foglalkozott. Jelentős oktatásszervezői tevékenysége. Miskolcon nevéhez fűződik az ágazati szakfordítóképzés bevezetése (az országban először a nappali képzés keretein belül, 1972-től), az állami nyelvvizsga decentrum létrehozása (az országban először, 1981-ben), továbbá az orosz szakos tanárok nyelvi átképezésének, ill. posztgraduális, főiskolai nyelvtanári szintű átképzésének megszervezése (1989-től). A Miskolci Egyetem, kezdeményezésére a Nyelvi Intézetből hat nyelvi tanszéket szerveztek (Angol Nyelvészeti, Angol Irodalom, Német Nyelvészeti, Német Irodalom, Szlavisztika és Romanisztika, valamint Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Idegennyelvi Oktatási Központ mellett, 1992. júl. 1-jétől).

Emlékezet

Miskolcon hunyt el, emlékét őrzi a róla elnevezett Gárdus János Középiskolai Idegennyelvi Verseny és a miskolci Gárdus János Alapítvány.

Elismertség

Az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága tagja (1975?-től), a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Nyelvtudományi Munkabizottsága tagja és titkára (1980?-tól). Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Idegennyelvi Szakbizottságának elnöke (1975-től). Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete (Maprjal) magyar szekciójának alelnöke. A Magyarországi Nyelvoktatók Egyesülete főtitkára (1990-től). A TIT (= TTIT) tagja (1953-tól), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegennyelvi Szakosztályának elnöke és az országos idegennyelv-oktatási választmányának tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1975), Szocialista Kultúráért (1977), Bugát Pál-díj (1987), Signum Aureum Universitatis (1988), Szemere Bertalan-díj (1993).

Főbb művei

F. m.: magyar nyelvű írásai: Az orosznyelv-oktatás az internacionalizmusa nevelés szolgálatában. (Az idegen nyelvek tanítása, 1968)
Az individuális és a csoportnevelés kérdései a stockholmi nemzetközi szimpózium tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A fogalmazástanítás néhány módszertani kérdése az orosznyelv-oktatásban. (Az idegen nyelvek tanítása, 1970)
A korszerű nyelvoktatási módszerek tapasztalatai a műszaki felsőoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A nyelvtanítás néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Modern Nyelvoktatás, 1971)
A fordítástechnika néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Korszerű szakszövegoktatás. Miskolc, 1972)
Idegennyelvi képzés az iparban. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1973)
A fordítástechnika tanításáról. (Felsőoktatási pedagógiai tanulmányok. Korszerű nyelvoktatás. II. köt. Bp., 1975)
A gazdasági hatékonyság és az idegennyelvtudás néhány összefüggése. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1977)
Az egyetemeken beindítandó ágazati szakfordítói képzés tervezete. Ferenczy Gyulával, Gribovszki Lászlónéval. (Miskolc, 1978)
Az anyanyelvi és a célnyelvi beszédszituációk közötti nyelvi kontrasztok. (Modern Nyelvoktatás, 1979)
A szakfordítói képzés tapasztalatai a Nehézipari Műszaki Egyetemen. (Borsodi Művelődés, 1979)
Orosz nyelvi jegyzet bányamérnök-hallgatók számára. Török Pálnéval. (Bp., 1981
4. kiad. 1992)
Az orosz tudományos stílus. Egy. doktori értek. (Miskolc, 1982)
A nyelv, a nyelvészet és a tudományos-technikai forradalom. (Borsodi Szemle, 1984)
A szaknyelvi társalgás nyelvészeti, lélektani és módszertani alapjai. (Felsőoktatási Szemle, 1984)
A nyelv kommunikatív egységei. (Fordításelméleti füzetek, 1985)
Az orosz tudományos- műszaki funkcionális stílusban leggyakrabban használt strukturális-szemantikai szerkezetekről. (Borsodi Művelődés, 1986)
Az orosz nyelv szerepe a tudományos-műszaki és a gazdasági szférában. (Borsodi Szemle, 1988)
Sztereotípiák és klisék szerepe a tudományos-műszaki funkcionális stílusban – angol nyelvi példák alapján. (Borsodi Művelődés, 1988)
Szaknyelvi társalgási jegyzet orosz nyelvből mérnökhallgatók számára. Összeáll. Török Pálnéval, Várnai Aladárral. (Bp., 1989)
Milyen legyen a nyelvi képzés a műszaki felsőoktatásban? (Borsodi Művelődés, 1990)
Legyen-e szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás a nem nyelvszakos tanárokat képző felsőoktatásban? (Könyv Papp Ferencnek. Debrecen, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013