Gáspár Antal
Gáspár Antal

2021. május 14. Péntek

Gáspár Antal

karikaturista, grafikus

Születési adatok

1889. március 22.

Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1959. december 31.

Budapest


Életút

Már gyermekkorában rajzokat készített a Gyermekújság számára (1900-as évek eleje), később a Kakas Márton, az Üstökös, a Magyar Figaró, a Borsszem Jankó c. lapokban jelentek meg karikatúrái (1910-es évek). A Pesti Hírlap (1920–1934 és 1937–1944), a Budapesti Hírlap munkatársa (1934–1937), de karikatúrái rendszeresen megjelentek a Friss Újság, a Függetlenség, az Esti Újság, az Esti Kurír, a Színházi Élet c. lapokban is (1930–1944). A II. vh. után a Ludas Matyi (1945–1959), a Pesti Izé (1946–1948), a Fűrész (1947–1949) és a Szabad Száj munkatársa (1946–1951), rajzai azonban igen sok napi- és hetilapban (pl. Hírlap, Kossuth Népe, Magyar Vasárnap, Képes Figyelő, Rádióélet, Képes Hét stb.) felbukkantak. A Magyar Újságrajzoló Művészek Egyesülete elnöke, társelnöke. A magyarországi politikai karikatúraművészet kimagasló egyéniségeként és műfaji megújítójaként elsősorban fekete-fehér és színes portrékarikatúrákat készített. Alkotásai kiváló jellem- és korrajzok, a II. vh. után, a Horthy-korszakot elemző történeti és riportkönyvek szívesen használták fel műveit. Munkáiból albumot is készített (A magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig, 1934).

Elismerés

Munka Érdemrend (1956). Pro Arte Érem (1949), érdemes művész (1956).

Szerkesztés

Rajzai megjelentek a Herkó Páter (1904, 1933–1936), a Színház (1904–1906), az Üstökös (1905), a Reflektor (1906), az Üstökös- Urambátyám (1906–1914), a Magyar Figaró (1908–1909), a Magyar Miska (1909), a Bohó Misi (1909), a Pikkoló (1909–1918), a Móka (1909–1910), a Magyar Figaró (1910), az Erdélyi Bakter (1910–1911), a Színházi Élet (1911), a Villám (1911), a Képes Színpad (1914), a Nemzeti Sport (1918), a Borsszem Jankó (1919–1934), a Mátyás Diák (1919–1937), Az Ojság (1921–1923, 1925, 1931–1937), a Pesti Hírlap (1923–1928), a Színházi Élet (1925–1930, 1938), a Pesti Hírlap Naptára (1926), Az Ojság Pengős Naptára (1926 és 1928–1934), a Pesti Hírlap Kincsesháza (1927), a Pesti Hírlap Vasárnapja (1927–1938), a Szilveszter (1928), a Bolond Istók (1928–1934), a Reggel (1930–1932 és 1934), a Délibáb (1931), a Budapesti Hírlap (1933–1937), a Pesti Futár (1934), a Vasárnapi Újság (1934), a Kincses Kalendárium (1935), a Tizenkét Órás Újság (1938), a ceglédi Végre-Végre (1940), a Kossuth Népe (1945), a Fényszóró (1945), a Képes Figyelő (1945), a Képes Hét (1945), a Ludas Matyi (1945–1959), az Esti Újság, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Szabad Száj (valamennyi: 1946–1951), az Izé (1946), a Pesti Izé (1946–1948), a Szabad Száj Naptára (1947), a Fűrész (1947–1949), a Hírlap (1949), a Képes Figyelő (1949), a Füles Bagoly (1949–1950), a Béke és Szabadság (1951–1956) és a Füles (1958) c. lapokban.

Kiállítások

F. kiállításai: életmű-kiállítás: Budapest (MÚOSZ Székháza, 1959)
csoportos: II. Magyar Karikatúra Kiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1947)
II. és III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1952 és 1953).

Főbb művei

F. m.: albuma: A magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig. (Bp., 1934)
illusztrációi: Balla Vilmos: A Nibelungok. Reg. I–II. köt. (Bp., 1930)
Karikatúrával a békéért. A verseket Tabi László írta. Rajzolta többekkel. (Bp., 1951)
Szokoly Endre: …és Gömbös Gyula, a kapitány. Korrajz és krónika. G. A. korabeli karikatúráival. (Bp., 1960)
Petur László: Egy ország eladó. Riportsorozat. G. A. korabeli karikatúráival. (Bp., 1961)
Lássuk csak. Erdei Sándor, G. A. stb. karikatúrái. Összeáll. Mészáros István. (Bp., 1962)
A mi kis történelmünk. 35 év humora. Szerk. Radványi Ervin. A kötet karikatúráit rajzolta. Többekkel. (Bp. 1980).

Irodalom

Irod.: Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013