Gáspár Gyula
Gáspár Gyula

2024. december 8. Vasárnap

Gáspár Gyula

író, szerkesztő

Névváltozatok

Szövérdy Gyula

Születési adatok

1909. január 22.

Parajd, Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1977. október 23.

Budapest


Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1936).

Életút

A bp.-i Aranyosi-féle kereskedelmi középiskola helyettes (1936–1941), majd r. tanára (1941–1945). A Búvár c. lap munkatársa, rovatvezetője (1942–1944). A II. vh. után bányageológusként dolgozott. Népszerű történelmi regényeket írt, amelyek elsősorban az államalapítás korával, I. Szent István és Aba Sámuel személyiségével foglalkoztak. Az általa szerkesztett erdélyi útikönyv (A visszatért Erdély útikönyve, 1941) a korszak klasszikus, szépirodalmi igényű munkája. Írásait 1945 után Szövérdy Gyula néven jegyezte.

Főbb művei

F. m.: könyvei: A visszatért Erdély útikönyve. (1–2. kiad. Bp., 1941)
Árva nép. Történelmi regény. (Bp., 1942)
Határozz, és kimondtad sorsodat! Jelenet 1848. március idusán. G. Gy. ötletéből írta Méreyné Juhász Margit. (Levente színpad. Bp., 1943)
Ezüstmadár. Regény. (Bp., 1943
2. kiad. 1944)
Székely ezermesterek. (Bp., 1944)
Eladott ország. Történelmi regény Aba Sámuelről, az árva nép királyáról. Szövérdy Gyula néven. A címlapot Repcze János tervezte. (Bp., 1948)
Pogány tüzek. Történelmi regény. Szövérdy Gyula néven. (Bp., 1960)
írásai a Búvárban: Az óév temetése Székelyföldön. – Abaposztó, cserge, lomospokróc. (1939)
Észak-Erdély és a Székelyföld. – Korondi fazekasok. – Mátyás király szülőháza. Székely borvizek. (1940)
Magyar feltalálók. – A visszatért Délvidék. Magyar nyári egyetemek. (1941)
Hortobágyi puszta. (1943)
Székely fafaragók. – Havasi szénégetők. – Kalapfonó székelyek. – A korondi taplósok. – A Székelyföld gyöngye, a Gyilkos-tó. (1944).

Irodalom

Irod.: A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerk. Benyovszky Pál. (Debrecen, 1931).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője