Gáspár János
Gáspár János

2020. október 30. Péntek

Gáspár János

orvos, antropológus

Névváltozatok

1911-ig Gasparecz

Születési adatok

1899. július 13.

Budapest

Halálozási adatok

1989.

Växjö, Svédország


Család

Sz: Gasparecz János, Teplan Mária. Testvére: Gáspár Margit (1893–1980) könyvtáros, bibliográfus.

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi és államtudományi doktori okl. (1923), a Jénai Egyetemen bölcsészdoktori okl. (1923), az embertan (1931), az alkat- és öröklésbiológia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Antropológiai Intézetének gyakornoka (1920–1923), uo. Méhelÿ Lajos egy. adjunktusa (1927– 1932) és belföldi kutatási ösztöndíjas (1930–1932); közben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Közegészségtani Intézete tanársegéde (1923–1926). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Anatómiai Intézet Antropológiai Osztályának osztályvezető tanára (1930–1935) és magántanára (1931–1935), egyúttal a Szövet- és Fejlődéstani Intézet gyakornoka is (1935). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) orvosgyakornoka (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Bonctan–Tájbonctani Intézet egy. adjunktusa és az Orvos-Antropológiai Osztály vezetője (1937–1942), intézeti tanára (1943–1946), magántanára (1946–1948). Svédországban telepedett le, ahol kórházakban kisegítő orvos, klinikai orvos (1948–1952), a Växjö-i Kórház Pszichiátriai Osztályának alorvosa (1953–1965), főorvosa és a Pszichiátriai Osztály helyettes vezetője (1965-től). Embertannal, örökléstannal, eugenikával, elsősorban a kárpát-medencei népesség antropológiai vizsgálatával foglalkozott. Méhelÿ Lajos közeli munkatársaként műveit a német fajelméleten alapuló jobboldali fajbiológia, az ún. genetikai fajvédelem jellemezte. Fő munkája, a Fajismeret (1930) élesen ellenezte a zsidóság asszimilációját, eugenikai okokból elvetette a zsidó–magyar házasságokat.

Elismertség

A Sajtókamara tagja (1942–1944).

Szerkesztés

A Rassen in Donauraum szerkesztője (1935).

Főbb művei

F. m.: A complement hatásosságának változása a vérvételek gyakorisága szerint. (Gyógyászat, 1926)
Degeneratióra vonatkozó vizsgálatok két községben csökkenő gyermekszám és endogamia esetén. (Bp., 1926)
A typhushalálozás megváltozása a háborús védőoltások hatása alatt. – Száraz complementtel végzett kísérletek Wassermann-reakciónál. – A tuberculosis serogen fertőzésmódjaira vonatkozó újabb vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1926)
Vizsgálódások a községek közegészségügye körül. (Bp., 1926)
A fajok összehasonlító pathológiája. (Népegészségügy, 1927)
Az anthropometria és a biológiai statisztika alapjai. (Népegészségügy, 1928)
Fajismeret. A modern anthropológia és öröklésbiológia problémái. (Bp., 1930
2. kiad. 1931)
A fogazat rendellenességeinek öröklődése. (Fogorvosi Szemle, 1930)
Méhelÿ Lajos és a tudományos fajvédelem Magyarországon. (Bp., 1931)
Egy királyi ház élete a fajbiológia tükrében. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
Malthus elméletének bukása egy század gyakorlatában. (Katholikus Szemle, 1934)
Fajbiológiai és eugenikai szempontok az új földreformban. (Egészségpolitikai Szemle, 1935)
Die Rassen der jüngeren Steinzeit in Ungarn. (Szeged, 1935)
Összehasonlító alkati vizsgálatok iparostanoncokon és reáliskolásokon. (Iskola és Egészség, 1936)
Hogyan halt meg az Üdvözítő? (Katholikus Szemle, 1937)
Munkásifjúságunk lelki elhagyatottsága. (Magyar Kultúra, 1937)
Örökléspathológiai és eugenikai vonatkozások a magyar egészségvédelmi és szociális munkában. (Népegészségügy, 1942)
Munkások és parasztok biológiai sorsa. Vizsgálatok egy gyártelepen és környékén. (Kárpátmedence, 1943)
Fog- és állcsontrendellenességek öröklődése és összefüggése az alkattal. Kocsis Antal Gáborral. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A keleti szlávok antropológiája, különös tekintettel a kárpátaljai ruszinokra. (Irodalmi és tudományos könyvtár. Ungvár, 1944)
Über die Vererbung von Gebies- und Kieferanomalien sowie ihre Zusammenhang mit der Konstitutionen. Kocsis Antal Gáborral. (Zeitschrift für Stomatologie, 1946)
Az alkat- és örökléstani kutatások fogászati vonatkozásai. (Gyakorlati eredmények a stomatológiában. Bp., 1947).

Irodalom

Irod.: Zborovszky Ferenc: G. J.: Fajismeret. (Katholikus Szemle, 1930)
Ifj. Nagy Endre: G. J.: Fajismeret. (Nyugat, 1930)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. Szabó Pál. (Pécs, 1940).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013