Gáspár Jenő
Gáspár Jenő

2024. október 7. Hétfő

Gáspár Jenő, lemhényi és polyáni literáti

költő, író, szerkesztő

Születési adatok

1894. november 16.

Szentlélek, Csík vármegye

Halálozási adatok

1964. december 17.

Budapest


Család

Sz: Gáspár János, Bögözy Julianna.

Iskola

Egerben papi pályára készült, majd a bp.-i tudományegyetemen – a Szent Imre Kollégium tagjaként – magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1919).

Életút

A bp.-i Barcsay Gimnázium r. tanára (1919–1921), a bp.-i Új Nemzedék helyettes szerkesztője (1921–1924), szerkesztője (1924– 1931), főmunkatársa, majd a Nemzeti Újság ún. éjjeli szerkesztője (1931–1939). A Sajtókamara főtitkára (1939–1944), a Singer és Wolfner Könyvkiadó vezérigazgatója (1944–1945). A II. vh. után a Népbíróság Pálosi-tanácsa tíz év fegyházra (1945. máj. 22-én), ill. a fellebbezés után a Bojta-tanács nyolc év kényszermunkára ítélte (1945. jún. 28-án), mivel – a vádirat szerint – közreműködött 54 zsidó újságíró deportálásában. Az elhurcoltak közül 35-en meghaltak, köztük volt Farkas István, a Singer és Wolfner Könyvkiadó vezérigazgatója, akinek a helyét később ő foglalta el. A márianosztrai börtön rabmunkása (1945–1953), kiszabadulása után segédmunkás (1953–1955), majd haláláig nagyrészt fekvőbeteg (1955–1964). Hazafias és vallásos költemények mellett elsősorban a magyar államalapítás korában és Jézus Krisztus idején játszódó, vallási tartalmú történelmi regényeket és ifjúsági elbeszéléseket írt. Az Isten leventéje (1930) c. műve, Jaschik Álmos illusztrációi révén a magyar könyvművészet igen jelentős alkotása. Mint a Sajtókamara főtitkára nagy befolyással rendelkezett az 1930-as–1940-es években, közreműködött a „magyar szellemiségtől idegen zsidó szellemi termékek” megsemmisítésében (= bezúzásában, 1944. jún. 16.).

Emlékezet

Budapesten, a Terézvárosban (VI. kerület Bajza utca 39.) lakott, Budapesten is hunyt el.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1931). A Petőfi Társaság tagja (1924-től), titkára és a Petőfi-ház őre (1926-tól).

Szerkesztés

Az Élet (1913–1942), a Magyar Kultúra munkatársa (1927–1933), a Képes Krónika (1929–1938), a Petőfi Társaság közlönye, a Koszorú (1934–1944), a Magyar Sajtó (1939–1944) és az Új Idők szerkesztője (1944. máj.–okt.). Az Országos Magyar Sajtókamara Évkönyve szerkesztője (1939–1943).

Irodalom

Irod.: F. m.: Petronius búcsúdala. Allegoria. (Bp., 1918)
Örök hárfa. Versek. (Bp., 1923)
A kék sziget. Reg. (Bp., 1925)
Isten leventéje. Regény Szent Imre herceg korából. Bibliofil kiadás, a könyvdíszeket, a fejlécet és a bekötési táblát Jaschik Álmos tervezte. Kiadói festett, dombornyomású egészvászonkötésben. (Bp., 1930)
Az arany páva. Reg. I–II. köt. (Bp., 1933)
A világ orvosa. Regény az őskereszténység legelső éveiből. (Bp., 1934)
Piano. Versek. (Bp., 1935)
Ver sacrum. (Bp., 1935)
A nagy tavasz. Reg. (Bp., 1937
2. kiad. 1941)
A puszták fiai. Ifj. reg. Benedek Kató színes rajzaival. (Szent István országa. Bp., 1937)
Szonáta. Reg. (Magyar regények. Bp., 1940)
Az újságírójelölt kézikönyve. Szerk. (Bp., 1941)
Aranylegenda. Elbeszélések. (Magyar regények. 1–2. kiad. Bp., 1942)
A Petőfi Társaság költőinek antológiája. Összeáll. Havas Istvánnal. (Bp., 1942
2. kiad. 1943)
A nagy tavasz. Reg. (Bp., 1943)
A vestaszűz. Elbeszélések. (Magyar regények. 1–2. kiad. Bp., 1944)
írásai a Katholikus Szemlében: A marburgi harangok. (1932)
Katholikus rádióprogramm. (1934)
A magyar egyházirodalmi iskolák kultúrmunkája. (1936)
Tárkányi Béla munkássága és hatása. (1936)
Szmrecsányi Lajos negyedszázados érseksége. (1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője