Gáspár László
Gáspár László

2022. január 19. Szerda

Gáspár László

agrokémikus, biológus

Születési adatok

1922. július 13.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

2011.

Martonvásár


Család

Sz: Gáspár László jogász, ítélőtáblai bíró, Borsos Julianna. F: Burchard-Bélaváry Krisztina, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. segédmunkatársa. Leánya: Gáspár Sára; fia: Gáspár Ádám és Gáspár Bálint.

Iskola

Székesfehérvárott éretts. (1940), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán végzett (1945), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktori okl. szerzett (1948), a biológiai tudományok kandidátusa (1964).

Életút

A JNMGE Mezőgazdasági Osztály Mezőgazdasági Kémiai Intézete gyakornoka (1943–1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem, ill. az ATE Mezőgazdasági Kémiai Intézetében Doby Géza gyakornoka (1945–1947), tanársegéde (1947–1950). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete alapító tud. munkatársa (1951–1955), a Növényélettani és Biokémiai Osztály tud. osztályvezetője (1955–1964), az Agrokémiai Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1964–1984). A forradalom idején az Intézet Munkástanácsa Forradalmi Bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.). Növényélettannal, elsősorban a búza és a kukorica foszforanyagcseréjének vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. heterózis jelenség fiziológiai vizsgálatának területén. További kutatási területei: növények nitrogénforgalma, aminosav- meghatározási módszerek fejlesztése, az ún. hibridvigor élettartama, a kukorica fattyúhajtásainak élettani vizsgálata radioizotópokkal. ő hozta létre a magyar mezőgazdasági kutatások terén az első izotóplaboratóriumot (Martonvásáron, 1954-ben), továbbá elsőként állított elő laboratóriumi körülmények között lassan ható nitrogénműtrágyát (az Ureaformot, 1952–1953-ban).

Főbb művei

F. m.: Vizsgálatok a búzaliszt konyhasóban diszpergálható fehérjéinek aminosav összetételéről. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Búza csíranövények foszforfelvétele. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Sugárzás hatása a növényekre. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
A fő- és oldalhajtás táplálkozás-élettani kapcsolatainak vizsgálata kukoricán. Dévay Mártával. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1953–1957. Bp., 1958)
Kísérletek lassan ható szerves nitrogénműtrágya – Ureaform – előállítására és hatásának vizsgálatára. 1–2. Többekkel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
A huminsavak elválasztása papírelektroforézissel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A heterózishatás fiziológiai jellemzése a kukoricában. (Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete jubileumi konferenciája. Bp., 1961)
A heterózis-jelenség fiziológiája. (MTA Biológiai Csoportja Közleményei, 1962)
Adatok a hibridvigor élettanához. Kand. értek. is. (Martonvásár, 1963)
Mezőgazdasági kémia. Felsőfokú mezőgazdasági technikumi tankönyv. Kovács Károllyal, Szabó Loránddal. (Székesfehérvár, 1963)
Lágy bétasugárzó izotópok mérése szcintillációs módszerrel félfolyékony fázisban. Kovács L.-lel. (Izotópok alkalmazása a mezőgazdasági kutatásban. Konferencia. Budapest, 1965. febr. 25–26. Szerk. Simon József. Bp., 1966)
Izotópok alkalmazása a biológiában. (Izotópok alkalmazása a mezőgazdaságban és a biológiában. Bp., 1970)
Általános laboratóriumi módszerek. (Fehérjevizsgálati módszerek. Szerk. Münnichné Mozolovszky Alexandra. Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Veisz Ottó: Elhunyt intézetünk utolsó alapító tagja, G. L. (Martonvásár [folyóirat], 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője