Géczi István
Géczi István

2022. január 21. Péntek

Géczi István

labdarúgó, edző, politikus

Születési adatok

1944. március 16.

Sajóörös, Borsod, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

2018. szeptember 9.

Budapest

Temetési adatok

2018. szeptember 27.

Budapest

Szent István Bazilika


Család

Sz: Géczi Lőrinc, Barócsi Anna. F: Márkusz Anna tanár. Leánya: Géczi Anikó (1966–) kézilabdázó; fia: Géczi Gábor (1968–) jégkorongozó.

Iskola

Gyermekkorát Zaránkon (Heves vm.) töltötte, középiskoláit Egerben végezte, az Egri Közgazdasági Technikumban éretts. (1962). A TF-en testnevelő tanári okl. (1969) és labdarúgó szakedzői okl. szerzett (1976), doktorált (1984).

Életút

A FTC labdarúgója, kapusa (1962–1975).

 

Olimpiai 2. helyezett (1972); Eb 4. (1972); KEK 2. (1974/75); VVK-győztes (1964/65), VVK 2. (1967/68), VVK 3. (1962/63); UEFA-kupa 3/4. (1971/72). Ötszörös magyar bajnok (1962/63, 1963, 1967, 1968, 1975/76); magyar kupagyőztes (1971/72, 1973/74). 23-szoros magyar válogatott (1964. okt. 11.–1974. máj. 29.), az FTC-ben összesen 309 bajnoki mérkőzésen (1962. aug. 26.–1975. szept. 3.) és 58 nemzetközi kupamérkőzésen (1962–1975) szerepelt; 1964. márc. 15-étől 1967. okt. 31-ig, megszakítás nélkül, összesen 102 bajnoki mérkőzésen védett az FTC-ben. Búcsúmérkőzése 1979. aug. 7-én volt az Üllői úton (FTC–FC Bruges 3–0). Az FTC kapusiskola vezetője (1975–1980), a tartalékcsapat edzője és az első csapat kapusedzője (1978–1980).

A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) testnevelő tanára (1975–1992) és a Testnevelés Tanszék tanszékvezető egy. docense (1985–1992).

I. Géczi István Európa-bajnoki mérkőzései:

 

 

1971. szept. 25. Magyarország–Bulgária 2:0. Budapest, Népstadion, Eb-selejtező.

1971. okt. 9. Magyarország–Franciaország 2:0. Párizs, Colombes Stadion, Eb-selejtező.

1971. okt. 27. Magyarország–Norvégia 4:0. Budapest, Népstadion, Eb-selejtező.

1972. ápr. 29. Magyarország–Románia 1:1. Budapest, Népstadion, Eb-negyeddöntő.

1972. máj. 14. Magyarország–Románia 2:2. Bukarest, Eb-negyeddöntő.

1972. jún. 14. Magyarország–Szovjetunió 0:1 (0:0). Brüsszel, Heysel-stadion, 4000 néző. Vezette: Glöckner (NDK). Elődöntő.

 

Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Kocsis Lajos, Kű – Szőke, Bene, Zámbó. Csere: Albert (Kocsis Lajos helyett, 60. p.), Dunai II. (Bene helyett, 60. p.).

 

Szovjetunió: Rudakov – Dzoudzasvili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin – Konykov, Troskin, Kolotov – Bajdacsnij, Banyisevszkij, Onyiscsenko. Csere: G. Nodija (Banyisevszkij helyett, 68. p.).

Gól: Konykov (52. p.).

 

 

1972. jún. 17. Magyarország–Belgium 1:2 (0:2). Liège, Rocourt-stadion, 8000 néző. Vezette: Boström (Svédország). A 3. helyért.

 

Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Albert, Kű – Kozma, Dunai II., Zámbó. Csere: Szűcs Lajos (Zámbó helyett, 46. p.).

 

Belgium: Piot – Heylens, van den Daele, Thissen, Dolmans – J. Verheyen, Dockx, Polleunis – Semmeling, van Himst, Lambert.

Gól: Kű (11-esből, 52. p.)

 

 

II. Géczi István olimpiai mérkőzései:

 

 

1972. aug. 27. Magyarország–Irán 5:0. Nürnberg, Franken Stadion, csoportmérkőzés

1972. aug. 29. Magyarország–Brazília 2:2. München, Olimpiai Stadion, csoportmérkőzés.

1972. aug. 31. Magyarország–Dánia 2:0. Augsburg, Rosenau Stadion, csoportmérkőzés.

 

1972. szept. 3. Magyarország–NDK 2:0. Passau, Drei Füsse Stadion, középdöntő, csoportmérkőzés.

1972. szept. 6. Magyarország–NSZK 4:1. München, Olimpiai Stadion, középdöntő, csoportmérkőzés.

1972. szept. 8. Magyarország–Mexikó 2:0. Regensburg, középdöntő, csoportmérkőzés.

 

 

1972. szept. 10. Lengyelország–Magyarország 2:1. München, Olimpiai Stadion, döntő, 50 000 néző. Vezette: Tschenscher (NSZK-beli).

 

Magyarország: Géczi – Vépi, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Dunai III, Szűcs, Kű – Kozma, Dunai II. Várady. Csere: Kocsis Lajos (Kű helyett, 73. p.), Tóth Kálmán (Dunai II. helyett, 80. p.).

 

Lengyelország: Kostka – Gut, Gorgon, Miczkiewicz, Anczok – Szoltysik, Kraska, Maszczyk – Deyna, Lubanski, Gadocha. Csere: Szymczak (Deyna helyett, 78. p.)

Gól: Várady 49. p., ill. Deyna (48. és 68. p.)

Elismertség

A Budapesti Diáksporttanács elnöke (1986–1990). A Magyar Diáksport Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagja (1986–1989). Az MTA Mozgásbiológiai Bizottsága tagja (1985–1990).

 

Országgyűlési képviselő (Budapest, 49. sz. választókerület, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.) és az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke (1987–1990), független országgyűlési képviselőjelölt (Budapest, 23. sz. egyéni választókerület, 1990).

Elismerés

Az FTC örökös bajnoka (1974), Aranydiplomája (1991) és Centenáriumi Aranydiplomája (1999).

Főbb művei

F. m.: A látáshatékonyság és a kapusteljesítmény közötti összefüggés vizsgálata. Egy. doktori értek. (Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói. 1900–1980. (Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

 

 

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/elhunyt-geczi-istvan

http://olimpia.hu/elhunyt-geczi-istvan-munchen-ezustermese

http://www.tempofradi.hu/drgeczi-istvan

Megjegyzések

Wikipédia téves halálozási adat: szept. 10. Gáyszjelentése szerint szept. 9-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője