Gelei József
Gelei József

2020. október 28. Szerda

Gelei József, árkosi

biológus, zoológus

Születési adatok

1885. augusztus 20.

Árkos, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1952. május 20.

Budapest


Család

Erdélyi unitárius családból származott, ősei kisbirtokos nemesek voltak. Sz: Gelei Mózes, Para Ráchel.

Iskola

A kolozsvári unitárius kollégiumban éretts. (1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1903–1907); természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1905), bölcsészdoktori okl. szerzett (1908), ismereteit a grazi (1906), a müncheni (1912), a würzburgi egyetemen egészítette ki (1913). Az összehasonlító sejttan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; r.: 1938. máj. 6.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Állattani Intézetének tanársegéde (1909–1912) és magántanára (1914–1919); egyúttal Kolozsvárott beosztott középiskolai r. tanár (1912–1919). A kolozsvári unitárius gimnázium tanára, az Erdélyi Múzeum Egyesület Zoológiai Gyűjteményeinek őre (1919–1924). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Intézet ny. r. tanára (1924–1940); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1929– 1930 és 1935–1936), az Egyetem rektorhelyettese (1934–1935 és1938–1939), rektora (1937–1938). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az általános állattan és biológia ny. r. tanára, az Általános Állattani és Biológiai Intézet, ill. a Barlangkutató és Talajbiológiai Intézet igazgatója (1940–1944). A Szegedi Tudományegyetemen a biológia ny. r. tanára (1947–1950), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE Biológiai Intézetének igazgatója (1947–1952). Az Országos Cserkész Nagytanács tagja. A magyarországi unitárius egyház főgondnoka. Az Unitárius Irodalmi Társaság tagja. A protozoológia (= az állattannak egysejtűekkel foglalkozó ága) világhírű magyar kutatójaként elsősorban egysejtűek citológiai vizsgálatával, gerinctelenek vizsgálatának mikrotechnikájával foglalkozott. Legjelentősebb eredményeit a protozoák legfejlettebb fajai, a csillósok (Ciliaták) morfológiájára, érző, ingervezető, kiválasztó és egyéb organellumaira vonatkozó kutatásai során érte el. – Unitárius főgondnokként egyik kezdeményezője volt egyháza megújításának. Támogatta a fiatal népi tehetségeket, támogatásukra életre hívta a Berde Bizottságot.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Biológiai Társaság Gelei József-emlékérmet alapított (1981-ben). Halálának 30. évfordulóján, Szegeden tiszteletére emlékkiállítást rendeztek (A JATE Könyvtárában, 1982-ben). Nevét vette fel székelyföldi kicsiny szülőfalujában, Árkosban a Gelei József Általános Iskola. Szegeden, egykori lakóházát (Tisza Lajos krt. 37.) domborműves emléktábla jelöli (Tóth Sándor szobrászművész alkotása, 2005), s szintén Szegeden utca is őrzi emlékét.

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1929–1932). A Deutsche Zoologische Gesellschaft, a Deutsche Gesellschaft für Vererbungswissenschaft, az Internationale Vereinigung für theoretische und angewandte Limnologie és a Haeckel-Gesellschaft r. tagja.

Elismerés

Az MTA Vitéz-díja (1910) és Marczibányi-díja (1935), a Finn Fehér Rózsa Rend nagykeresztje.

Szerkesztés

A kolozsvári Magyar Nép c. hetilap (1920–1924), a szegedi Acta Biologica társszerkesztője (1936-tól).

Főbb művei

F. m.: Tanulmányok a Dendrocoelum lacteum Oerstd. szövettanáról. (Bp., 1909–1912)
Über die Ovogenese von Dendrocoelum lacteum. (Archiv für Zellforschung, 1913)
Jegyzetek a fejlődéstan elemeiről és a szövettanból gyakorlati készítmények alapján. (Kolozsvár, 1918)
A chromosomák hosszanti párosodása, s e folyamat örökléstani jelentősége. 1–2. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1920–1921)
Paramaecium nephridiatum nov. sp. (Állattani Közlemények, 1925)
A potentia prospectiva és a differentialódás. Biológiai tanulmány a Dendrocoelum sziksejtjein. – Életszövettani adatok a hydráról. – A pete a fajfejlődésben. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1926)
Adatok a sejt biológiájához. Biológiai tanulmány a hydra és a microstomumok csalánsejtjein. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1927. máj. 23.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Die Mikrotechnik der Wirbellosen. (Methodik der wissenschaftlichen Biologie. I. köt. Berlin, 1928)
A Balaton állatvilágának néhány különlegessége. – A véglények idegrendszere. (Állattani Közlemények, 1929)
Dasyhele- álcák szárazságtűrése. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1930)
Új hármasbélű örvényféreg a magyar faunában. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1931)
Der feinere Bau des Cytopharynx von Paramecium und seine systematische Bedeutung. (Archiv für Protistenkunde, 1934)
A csillós véglények – Ciliata – érzőszervecskéi. (Állattani Közlemények, 1934)
A Ciliaták csilló- meridianusainak differenciálódása és az iránymeridiánus kérdése. – Az ázalékállatkák – parameciumok – garatjának alkata. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A véglények kiválasztószerve fejlődéstani és élettani szempontból. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1935)
A csavarmentes vagy kochliooid alkattípus a csillósok – Ciliata – világában. (Állattani Közlemények, 1936)
Das erregungsleitende system der Ciliaten. (Lissabone, 1936), Der schraubige Körperbau in der Ciliatenwelt… (Archiv für Protistenkunde, 1937)
A véglények lüktetőhólyagjának élettudományi jelentősége. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
A véglények idegrendszerének tagolódása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. márc. 20.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Állati tökéletesség a véglény fokán. – A soksejtű állati lény – Metazoon – fölénye az egysejtű – Protozoon – fölött. (Állattani Közlemények, 1940)
Feinstrukturen einzelliger Organismen. (Jenaische Zeitschrift für Medizin und Naturwissenschaft, 1942)
Biológia orvostanhallgatók részére. (Szeged, 1950)
Néhány szó a csillósok Tichostomata alrendjének rendszertanához. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1951)
Tápláléklánc az esővíz–pocsolya plankton-biocoenosisában. Szabados Margittal. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1952).

Irodalom

Irod.: Zólyomi Bálint: G. J. (Akadémiai Értesítő, 1952)
Varga Lajos: G. J. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1954)
Maucha Rezső: In memoriam József Gelei. (Acta Biologica, 1954)
Gellért, J.–Müller, M.: Die wissenschaftlichen Arbeiten von József Gelei. (Acta Biologica, 1954)
Lukács Dezső: G. J. emlékére. (Természet Világa, 1977)
Ábrahám Ambrus: Commemoration of József Gelei. (Acta Biologica, 1978)
Lukács Dezső: G. J., a tanítvány és a munkatárs szemével. (Állattani Közlemények, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013