Genersich Antal, 1891-től szepesszombati
orvos, patológus
Születési adatok
1842. február 4.
Nagyszombat, Pozsony vármegye
Halálozási adatok
1918. június 4.
Budapest
Család
Sz: Genersich János teológiai tanár, táblai ügyvéd, Kilcher Katalin. F: Machik Kornélia. Fia: Genersich Antal (1876–1944) orvos, sebész; leánya: Genersich Karola (1863–1907) és Genersich Margit (1878–1918) orvos, szemész, a Magyarországon végzett első orvosnő.Iskola
Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1865), sebész, szemész és szülész mesteri képesítést szerzett (1866), állami ösztöndíjjal Bécsben, Würzburgban, Lipcsében és Berlinben folytatott tanulmányokat (1868–1870). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1906. márc. 23.).Életút
A pesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetében Arányi Lajos tanársegéde (1865–1868), a Gyermekkórházi kórboncnoka (1867– 1868), a pesti Szent Rókus-kórház kórboncnok főorvosa (1868–1870). A kolozsvári Orvossebészeti Tanintézetben a kórbonctan és törvényszéki orvostan r. tanára (1870–1872), a kolozsvári tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1872–1895); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1876–1877), majd az egyetem rektora (1877–1878). A bp.-i tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára és a II. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1895–1913); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1904–1906), majd az egyetem rektora (1910–1911). A Szent István Kórház kórboncnok főorvosa. Kórbonctannal, kórszövettannal, törvényszéki orvostannal, elsősorban a szifilisz és a leukémia kórbonctani elváltozásaival, trichinózissal, tuberkulózissal foglalkozott. Patomorfológiai adatok alapján elkülönítette a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium bovis fajokat, ezzel a felfedezésével a világon az elsők között különböztette meg a humán és a bovin tuberkulózist (azaz bebizonyította, hogy az emberi tuberkulózis és az állati gyöngykór nem azonos betegség! Maga Robert Koch is szemben állt ezzel a nézettel, jóllehet később már maga is elismerte a két betegség különbözőségét.) Würzburgban megbízták egy neurofibromatózisban elhunyt tetem boncolásával. Miután a betegséget egyértelműen azonosította, kiderítette, hogy az elhunyt testvére is ugyanebben a betegségben szenved. Így ő volt az első, aki a betegség örökletességére felhívta a figyelmet. ő volt továbbá az első, aki Magyarországon leírta az aktinomikózist (= sugárgomba-betegség), egy szarvasmarhán észlelt eset kapcsán. Elsőként írta le a gyermekkori enterocolitis necrotisans (vastagbél-elhalás) nevű betegséget és az alkoholos kardiomiopátiát.Emlékezet
Emlékének ápolására alakult meg a Genersich Antal-emlékbizottság, amely Genersich Antal-emlékülést tart (legutóbb 2007. okt. 12-én). Ezen a napon szobrát is felállították (Pásztor János alkotásának gipszmásolata).Elismertség
Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja.Szerkesztés
Az Igazságügyi Orvosi Tanács Munkálatainak társszerkesztője (1905–1917).Főbb művei
F. m.: Adalék az ember hasi együtt érző fonatán levő Pacini-testek ép- és kórboncztanához. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1875)A fejcsonkos torz. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1879)
Tetemvizsgálati jegyzőkönyv. űrlap. (Kolozsvár, 1890)
A kóros kövek keménysége. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
A törvényszéki orvost érdeklő törvények és rendeletek. Összeáll. (Kolozsvár, 1894)
Törvényszéki orvostan. Egy. tankönyv. Belky Jánossal. (Bp., 1895)
A hashártya-tömlőkről. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
A szeszes italok habitualis élvezete folytán bekövetkező változások az ütőerekben és a szívben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899)
A gyomor- és bélműtétek egy újabb, asepticus módja. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).
Irodalom
Irod.: Entz Géza: G. A. emlékezete. (Gyógyászat, 1918)Buday Kálmán: G. A. r. tag emlékezete. (Bp., 1925)
Entz Béla: G. A. (Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Regöly-Mérei Gyula: G. A. (Orvosi Hetilap, 1962)
Honti József: G. A. életpályája. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Szende Béla: Antal Genersich, a Great Hungarian Pathologist. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Hidvégi Jenő: A tudós és a költő. G. A. emlékére. (Orvosi Hetilap, 1994)
G. A.-emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Tankó Attila, Péter Mihály. (Marosvásárhely, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)