Család

Sz: Genersich János teológiai tanár, táblai ügyvéd, Kilcher Katalin. F: Machik Kornélia. Fia: Genersich Antal (1876–1944) orvos, sebész; leánya: Genersich Karola (1863–1907) és Genersich Margit (1878–1918) orvos, szemész, a Magyarországon végzett első orvosnő.

Iskola

Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1865), sebész, szemész és szülész mesteri képesítést szerzett (1866), állami ösztöndíjjal Bécsben, Würzburgban, Lipcsében és Berlinben folytatott tanulmányokat (1868–1870). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1906. márc. 23.).

Életút

A pesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetében Arányi Lajos tanársegéde (1865–1868), a Gyermekkórházi kórboncnoka (1867– 1868), a pesti Szent Rókus-kórház kórboncnok főorvosa (1868–1870). A kolozsvári Orvossebészeti Tanintézetben a kórbonctan és törvényszéki orvostan r. tanára (1870–1872), a kolozsvári tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1872–1895); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1876–1877), majd az egyetem rektora (1877–1878). A bp.-i tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára és a II. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1895–1913); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1904–1906), majd az egyetem rektora (1910–1911). A Szent István Kórház kórboncnok főorvosa. Kórbonctannal, kórszövettannal, törvényszéki orvostannal, elsősorban a szifilisz és a leukémia kórbonctani elváltozásaival, trichinózissal, tuberkulózissal foglalkozott. Patomorfológiai adatok alapján elkülönítette a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium bovis fajokat, ezzel a felfedezésével a világon az elsők között különböztette meg a humán és a bovin tuberkulózist (azaz bebizonyította, hogy az emberi tuberkulózis és az állati gyöngykór nem azonos betegség! Maga Robert Koch is szemben állt ezzel a nézettel, jóllehet később már maga is elismerte a két betegség különbözőségét.) Würzburgban megbízták egy neurofibromatózisban elhunyt tetem boncolásával. Miután a betegséget egyértelműen azonosította, kiderítette, hogy az elhunyt testvére is ugyanebben a betegségben szenved. Így ő volt az első, aki a betegség örökletességére felhívta a figyelmet. ő volt továbbá az első, aki Magyarországon leírta az aktinomikózist (= sugárgomba-betegség), egy szarvasmarhán észlelt eset kapcsán. Elsőként írta le a gyermekkori enterocolitis necrotisans (vastagbél-elhalás) nevű betegséget és az alkoholos kardiomiopátiát.

Emlékezet

Emlékének ápolására alakult meg a Genersich Antal-emlékbizottság, amely Genersich Antal-emlékülést tart (legutóbb 2007. okt. 12-én). Ezen a napon szobrát is felállították (Pásztor János alkotásának gipszmásolata).

Elismertség

Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja.

Szerkesztés

Az Igazságügyi Orvosi Tanács Munkálatainak társszerkesztője (1905–1917).