Gerecze Péter
Gerecze Péter

2020. október 20. Kedd

Gerecze Péter

régész, művészettörténész

Születési adatok

1856. május 23.

Dés, Belső-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1914. november 2.

Pestújhely, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1914. november 4.

Pestújhely–Rákospalota


Család

Nagykőrösi eredetű evangélikus családból származott. Sz: nagykőrösi Gerecze János (1814–1896). Testvére: Gerecze János (†1901), Gerecze Pál, Fodor Miklósné Gerecze Kata és Szántó Mártonné Gerecze Mária. F: 1. Miller Lujza (†1888).  Fia: Gerecze Egon (1888–1947) gépészmérnök. 2. Heindl Irma. Leánya: Gerecze Margit (1893–1979) középiskolai tanár, Pogány Jenőné Gerecze Jolán (†1939) régész és Gerecze Irén. Unokája: Pogány Péter Szaléz (1923–1993) irodalomtörténész, bencés szerzetes, folklorista.

Iskola

Középiskoláit Szamosújvárott, Fogarasy Mihály püspök költségén és a kolozsvári líceumban végezte, Kolozsvárott éretts. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1881). Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban.

Életút

A pécsi főreáliskola (1881–1893), a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola r. tanára (1894–1914).

Tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte, első dolgozatai a 19. század magyar irodalomtörténetével, elsősorban Kazinczy Ferenc, Garay János és Madách Imre munkásságával foglalkoztak. Később érdeklődése a középkori régészet, tanári működése idején Pécs műemlékei, a város története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a pécsi székesegyház művészettörténeti leírása terén, de egyéb Árpád-kori templomok építészettörténetét is kutatta (pl. Somogyvárott, Feldebrőn stb.). Megkezdte a pilisszentkereszti romok feltárását, feltárta a középkori Pusztatemplomot, a Vajdaság legrégebbi építészeti emlékét, valamint uo., Törökbecse közelében végzett ásatásai során ő tárta fel a híres aracsi követ (első leírását is ő adta, 1896-ban). Elsőként állította össze a magyarországi műemlékek repertóriumát (Forster Gyulával), azaz az addig ismert magyarországi műemlékek teljes jegyzékét, amely tartalmazta a műemlékek leírásán kívül a műemlékek hossz- és keresztmetszeti rajzait is.

Emlékezet

Pécsett élt, majd 1893-ban Pestújhelyen (= Budapest XV. kerület), mint az új község egyik alapítója telepedett le. A Rákospalotai Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Pestújhelyi lakását (Budapest XV. kerület Pestújhelyi út 38.) emléktábla jelzi. Szenvedélyes fényképész is volt: az általa lajstromba vett műemlékekről nemcsak rajzokat, de fényképfelvételeket is készített. A több mint ötszáz üvegnegatívból és pozitívmásolatból álló hagyatékából az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítást rendezett (1993-ban).

Elismertség

Az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatóválasztmányának tagja. A Műemlékek Országos Bizottsága és a Pestmegyei Régészeti Bizottság tagja.

Szerkesztés

Az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények állandó munkatársa (1878-tól).

Főbb művei

F. m.: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei. Bölcsésztudori értek. (Pécs, 1881)
Cornides a deési ó-vári toronyról. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1878)
Die erste Periode der Magyarischen Kant-Literatur. 1781–1881. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1881)
Erdélyi rumén népdalok a Czibles-hegy tövéből. Magyar és német nyelven. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1881–1882)
Az 1638. deési országgyűlés határozatai. (Deés és Vidéke, 1882)
Pécs ipari különlegességei. (Iparosügyi Közlöny, 1882)
A franczia forradalom magyar poétája. (Pécs-Baranyai Hírlap, 1882)
Garay János ifjúsága és költészete. (Pécs [folyóirat], 1882)
Horváth Ádám kiadatlan verseiből. (Pécs [folyóirat], 1884)
Palóczi Horváth Ádám. (Figyelő, 1883)
Az aesthetikai nevelés általános eszközei. (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1884)
Betlehemes játék Pécsről. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1885)
Mire képesít a kereskedelmi középiskola? (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1885)
A kedélynevelés általános eszközei. (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1887)
A pécsi székesegyház falfestményei. 1–5. (Budapesti Hírlap, 1888)
A pécsi székesegyház külseje. A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1888)
Székely népballadák fejtegetve. Felolvasás. (Pécs, 1889)
Madách és az ember tragédiája. Felolvasás. (Pécs, 1889)
Lotz Károly újabb képei a pécsi székesegyházban. (Élet, 1891)
A pécsi székesegyház és falfestményei. Útmutató a templom megtekintésére. (Pécs, 1891
németül: Die Fünfkirchner Kathedrale und ihre Wandgamälde. Wegweiser für die Fünfkirchner Kathedrale. Fünfkirchen, 1891)
Petőfi „Őrült”-jének bölcselkedése. Felolvasás. (Pécs, 1892)
A pécsi székesegyház, különös tekintettel falfestményeire. Műtörténelmi tanulmány. 34 szövegközti képpel és 21 tábla rajzzal. Kiadói, bordázott gerincű félbőrkötésben, a kötéstáblán aranyozott címképpel, körül aranymetszéssel. (Bp., 1893)
Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra. 3 tábla rajzzal. (Pécs, 1893)
A falfestés technikája a pécsi székesegyházban. (Művészi Ipar, 1893)
A pécsi székesegyház építés tekintetében. (Építészeti Szemle, 1893)
Az egyházi festés jelene és jövője. (Magyar Állam, 1893)
A művészi restauratióról Olaszországban és a Rajna vidékein. (Budapesti Szemle, 1893)
Római emlékkövek a pécsi székesegyházból. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
A pécsi székesegyház régiségei. 1–4. – Épületi maradványok az Árpádok korából. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
Szent Simeon ezüstkoporsója Zárában. (Archaeologiai Közlemények, 1895
németül is)
Adalékok Szent Simeon zárai ezüstkoporsójának keletkezéséhez. – A vámosi puszta-templomról. – Szent Simeon zárai ezüst koporsója keletkezéséről. 1–2. Pór Antallal. – Néhány Árpádkori templomunk. Építészeti emlékek az ezredévi kiállításon. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
A debrői altemplom. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
A pécsi székesegyház egykori oltársátra és többi szobrászati maradványai. (Archaeologiai Közlemények, 1897)
A Biblia és a művészetek. (Bp., 1898)
Szobrászati emlékek Magyarországon, különös tekintettel az ezredéves történelmi kiállítás szobrászati részére. (Magyarország az ezredik évben. V. köt. Bp., 1898)
Falképek Nagy-Libercsén, Nógrád vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
A képzőművészetek története. Morvay Győzővel. (Ifjúsági Könyvtár. 4. Bp., 1900)
A pécsi postapalota alatt kiásott régi falak. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. (Magyarország műemlékei. II. köt. Szerk. Forster Gyula. Bp., 1906)
Dunavecsei ásatások. (Archaeologiai Értesítő, 1910).

Irodalom

Irod.: G. P. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Éber László: G. P. (Történeti Szemle, 1915)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Dankó Imre: G. P. élete és munkássága. (Művelődési Tájékoztató, 1965)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Bakó Zsuzsanna Ildikó: G. P. fényképhagyatéka. G. P. műveinek bibliográfiájával. Kétnyelvű kiadvány, a német fordítás Varga Éva munkája. (Forráskiadványok. Bp., 1993)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. (Újvidék, 2002)
Bakó Zsuzsanna Ildikó: 150 éve született G. P. (Műemlékvédelem, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013