Géresi Kálmán
Géresi Kálmán

2024. április 14. Vasárnap

Géresi Kálmán, mátészalkai

művelődéstörténész, könyvtáros, református lelkész

Születési adatok

1841. december 25.

Visk, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1921. január 23.

Debrecen

Temetési adatok

1921. január 26.

Debrecen


Család

Sz: Géresi László református lelkész, Lugossy Julianna. Testvére: Géresi Imre (1844–) középiskolai tanár, Géresi Albert és Kőváriné Géresi Ilona. F: Osterlamm Olga (1857–1934). Nevelt leánya: Nagy Lászlóné Buzás Erzsébet; fia: Géresi Dezső.

Iskola

A Debreceni Református Hittudományi Főiskolán református lelkészi vizsgát tett (I. 1863; II. 1864). A bp.-i tudományegyetemen teológiát és jogot tanult, egyúttal a bölcsészkar hallgatója is (1869–1873), Oroszországban történelmi és közoktatásügyi tanulmányokat folytatott (1873–1874 és 1894).

Életút

Egyetemi hallgatóként gr. Tisza István mellett nevelő (Geszten, 1868–1873). A Debreceni Református Hittudományi Főiskola Kollégiuma Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének r. tanára, ill. a Főisk. Nagykönyvtárának felügyelője (1874–1896), a Tiszántúli tankerület főigazgatója (1896–1919), nyugdíjazták (1919). A Debreceni Jogakadémia r. tanára. A Történelmi Társulat tagja (1870–1874), választmányi tagja (1874-től). A Tiszántúli Református Tanáregyesület elnöke (1882– 1896), a debreceni Csokonai Kör alelnöke, majd elnöke (1890–1921). Régi magyar irodalommal, középkori magyar történelemmel és művelődéstörténettel foglalkozott, irodalmi és történeti emlékeket, könyvritkaságokat gyűjtött. Értékesek Debrecen város művelődés- és színháztörténetével kapcsolatos dolgozatai. Könyvtárosként megnyitotta a debreceni főiskola könyvtárának nyilvános olvasótermét. Forráskiadói tevékenysége is értékes: kiadta a Károlyi család oklevéltárát. Jelentős szerepet játszott Debrecen 19. század végi, 20. század eleji kulturális életében, a Csokonai-kultusz terjesztésében és a helyi református tanügyben. Mint egyházmegyei, ill. egyházkerületi tanácsbíró részt vett az országos református zsinaton (1891).

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. A debreceni Kossuth utcai Temetőben nyugszik. Levelezését gr. Tisza Istvánnal a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára és a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára őrzi.

Szerkesztés

A debreceni Zsinati Tudósító szerkesztője (1881), a Debreceni Protestáns Lap társszerkesztője (1881–1885).

Főbb művei

F. m.: Török portai követ-költség Bethlen Gábor idejében. (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 1863)
„Szabács viadaljáról.” (Századok, 1872)
Tamás-Váralja és Vatafalva. (Századok, 1873)
Úrvölgyi rézcsészék a XVI–XVII-ik századból, Kissingenben. (Századok, 1874)
A magyar őstörténelem forrásai és irodalma. (A Debreczeni Ev. Ref. Főiskola Értesítője, 1876)
Sinai Miklós gyűjteményéről. (Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1877)
A református tanügy, különösen a debreczeni főiskola legrégibb történetéből. (Országos Tanáregylet Közlönye, 1877)
Bocskay Klára végrendelete. (Történelmi Tár, 1878)
Hunyadi Mátyás magyar király diplomacziai összeköttetései III. Iván Vasziljevics orosz czárral. (Századok, 1879)
A színészet története Debreczenben. (Debreczen szabad királyi város leírása. Szerk. Zelizy Dániel. Debreczen, 1882)
Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. – A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. I–V. köt. A család megbízásából kiadta gr. Károlyi Tibor. Sajtó alá rend. G. K. (Bp., 1882–1897)
Szegedi Sándor életrajza. (Protestáns Képes Naptár, 1883)
Debreczen művelődéstörténeti múltja és jelene. (Debreczeni Ellenőr, 1884)
A városi és főiskolai nyilvános olvasóterem. (Debreczeni Protestáns Lap, 1885)
Budenz és Debrecen. – Csokonai kora. (Csokonai Kör Évkönyve. 1890/93. Debreczen, 1894)
A kollégium külső történetének vázlata 1848-ig. – Iskolai élet 1848 előtt. Dóczi Imrével. (A Debreczeni Ev. Ref. Főgymnasium Értesítője. 1894/95. Debreczen, 1895)
A debreceni színészet vázlatos története. 1798–1898. A „Csokonai Kör” által a debreczeni színészet százados évfordulóján 1898. nov. 27. napján rendezett jubileumi ünnepélyre a „Csokonai Kör” megbízásából készítette G. K. Egy facsimilével és a jubileumi előadás színlapjával. (Debreczen, 1898)
A lőcsei új könyvtár. (Századok, 1906).

Irodalom

Irod.: Karácsonyi János: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. I–V. köt. A család megbízásából kiadta gr. Károlyi Tibor. Sajtó alá rend. G. K. (Katholikus Szemle, 1898)
Halálhír. (Budapesti Szemle, 1921. jan. 26.)
A[dy]. L[ajos].: G. K. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1921)
Sz[entpéteri]. I[mre].: G. K. (Századok, 1921)
Kardos Albert: G. K. (Tisza-évkönyv. Bp., 1922)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Kardos Albert: G. K. Születésének századik évfordulójára. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1942)
Kardos Albert: Az én kollégiumi tanáraim. Képek és jelenetek a Debreceni Kollégium XIX. századi életének utolsó negyedéből. (Debrecen, 1942)
Angyal Endre: Anton Schiefner und Koloman Géresi. Ein Beitrag zur Gelehrtengeschichte des 19. Jahrhunderts. (Ural-Altaische Jahrbücher. Wiesbaden, 1955)
Molnár Pál: A Debreceni Református Főiskola Nagykönyvtára G. K. igazgatása idején. 1874–1896. (Könyv és könyvtár. Könyvtár, könyvtártudományi és bibliográfiai tanulmányok és közlemények. II. köt. Bp., 1961)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. bőv. és jav. kiad. Bp., 1977)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Horánszky Nándor: Gróf Tisza István kapcsolata tanárával, G. K.-nal. (Neveléstörténet. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola folyóirata, 2008)
Gazdag István: G. K. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. 2006–2009. Debrecen, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője