Gerézdi Rabán János
filológus, irodalomtörténész, könyvtáros
Névváltozatok
1935-ig Scheidt János
Születési adatok
1914. szeptember 26.
Kaposvár
Halálozási adatok
1968. január 8.
Budapest
Család
Sz: László Erzsébet. Apja (†1947) katonai számvevő, majd alkalmi cukorgyári munkás volt. Öten voltak testvérek. 1944-től nős, f: tanárnő volt.Iskola
Az elemi iskola négy osztályát és a gimnázium első négy osztályát Kaposvárott, a felső négy osztályt Veszprémben végezte; Veszprémben éretts. (1933). A veszprémi Hittudományi Főiskolán tanult (1933–1937), belépett a bencés rendbe (1937), egyszerű fogadalmat tett (1938), a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola hallgatója (1937–1940). Kilépve a rendből, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1942), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), magántanári előadása után politikai okokból magántanárrá nem nevezték ki (1947), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).Életút
A kispesti gimnázium r. tanára (1942–1945), az OSZK Kézirattára (1945–1948), az Egyetemi Könyvtár Kézirattárának vezetője (1948–1954), az Irodalmi Dokumentációs Központ munkatársa (1954–1956). Az MTA Irodalomtörténeti Intézete tud. munkatársa, a Régi Magyar Irodalom Osztály, majd a Textológiai és Bibliográfiai Osztály vezetője (1956–1968). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK előadó tanára (1945–1951). Pályafutásának elején verseket írt, műfordításokat jelentetett meg, később érdeklődése a régi magyar irodalom felé fordult. A középkor, a magyarországi reneszánsz és humanizmus, a reformkorszak irodalmának egyik legjelentősebb szakértője, elsősorban Janus Pannonius, Balassi Bálint munkásságával és Erasmus magyarországi hatásával foglalkozott. Főművében (A magyar világi líra kezdetei, 1962) a Mohács előtti magyar nyelvű világi költészetet mutatta be széleskörűen, részletesen.Emlékezet
Öngyilkos lett. Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Szerkesztés
Versei a Vigilia (1939), a Diárium (1940–1942) és az Élet c. katolikus folyóiratokban jelentek meg (1940–1942).Főbb művei
F. m.: Szent István zsolozsmájának himnuszai. Ford. (Pannonhalmi Szemle, 1938)Régi Szent István-himnuszok és énekek. Összeáll. Clauser Mihály. Ford. (Bp., 1938)
Bologna és a magyar humanizmus. (Irodalomtörténet, 1941)
Egy magyar humanista: Váradi Péter. (Magyarságtudomány, 1942)
Az erasmista Komjáti Benedek. (Regnum 1944–1946)
Aldus Manutius magyar barátai. (Magyar Könyvszemle, 1945)
Magyar írók Katona Józsefig. Tankönyv a középiskola 2. osztálya számára. Baróti Dezsővel. (Bp., 1945)
Magyar írók Petőfi Sándorig. Tankönyv a középiskola 3. osztálya számára. Baróti Dezsővel, Waldapfel Józseffel. (Bp., 1946)
Komjáti Benedek. (Regnum, 1946)
Erasmus és az erdélyi unitáriusok. (Irodalomtörténet, 1947)
Irodalmi nyelvünk kialakulásáról. (Horváth-emlékkönyv. Bp., 1948)
Janus Pannonius. (Irodalomtörténet, 1950)
Janus Pannonius válogatott versei. Szerk. Kálnoky Lászlóval. (Bp., 1953)
Nagyszombati Márton. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Benczédi Székely István: Chronika ez vilagnac yeles dolgairol. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 3. Bp., 1960)
Egy költői hírnév története. A Janus-hagyomány sorsa a Jagelló-korban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A magyar világi líra kezdetei. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 7. Bp., 1962)
Az ún. Jajcai ének-töredék. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Erasme et la Hongrie. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
A humanista irodalom kialakulása. (A magyar irodalom története 1600-ig. Bp., 1964
2. kiad. 1966
3. kiad. 1978
4. kiad. 1980
5. kiad. 1984)
„Balassa János éneke solymocskájárul.” – Thuróczi, Bonfini és a vitatott Mátyás-vers. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Janus Pannonius. (Italia ed Ungheria. Bp., 1967)
Balassi Bálint utóélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok. (Bp., 1968)
A krakkói egyetem és a hazai művelődés. (Tanulmányok a lengyel– magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp., 1969)
A magyar humanizmus és a horvátok. (Délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok. Szerk. Vujicsics D. Sztoján. Bp., 1972).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. jan. 12.)Bán Imre: G. R. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Lukácsy Sándor: G. R. halálára. (Élet és Irodalom, 1968)
Tarnai Andor: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Varjas Béla: G. R. (Kritika, 1968)
Szurani Lajos: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. (Kortárs, 1969)
Holl Béla: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1970)
A Pannonhalmi Szent Benedek- rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
