Gerézdi Rabán János
Gerézdi Rabán János

2022. szeptember 25. Vasárnap

Gerézdi Rabán János

filológus, irodalomtörténész, könyvtáros

Névváltozatok

1935-ig Scheidt János

Születési adatok

1914. szeptember 26.

Kaposvár

Halálozási adatok

1968. január 8.

Budapest


Család

Sz: László Erzsébet. Apja (†1947) katonai számvevő, majd alkalmi cukorgyári munkás volt. Öten voltak testvérek. 1944-től nős, f: tanárnő volt.

Iskola

Az elemi iskola négy osztályát és a gimnázium első négy osztályát Kaposvárott, a felső négy osztályt Veszprémben végezte; Veszprémben éretts. (1933). A veszprémi Hittudományi Főiskolán tanult (1933–1937), belépett a bencés rendbe (1937), egyszerű fogadalmat tett (1938), a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola hallgatója (1937–1940). Kilépve a rendből, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1942), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), magántanári előadása után politikai okokból magántanárrá nem nevezték ki (1947), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).

Életút

A kispesti gimnázium r. tanára (1942–1945), az OSZK Kézirattára (1945–1948), az Egyetemi Könyvtár Kézirattárának vezetője (1948–1954), az Irodalmi Dokumentációs Központ munkatársa (1954–1956). Az MTA Irodalomtörténeti Intézete tud. munkatársa, a Régi Magyar Irodalom Osztály, majd a Textológiai és Bibliográfiai Osztály vezetője (1956–1968). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK előadó tanára (1945–1951). Pályafutásának elején verseket írt, műfordításokat jelentetett meg, később érdeklődése a régi magyar irodalom felé fordult. A középkor, a magyarországi reneszánsz és humanizmus, a reformkorszak irodalmának egyik legjelentősebb szakértője, elsősorban Janus Pannonius, Balassi Bálint munkásságával és Erasmus magyarországi hatásával foglalkozott. Főművében (A magyar világi líra kezdetei, 1962) a Mohács előtti magyar nyelvű világi költészetet mutatta be széleskörűen, részletesen.

Emlékezet

Öngyilkos lett. Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

Versei a Vigilia (1939), a Diárium (1940–1942) és az Élet c. katolikus folyóiratokban jelentek meg (1940–1942).

Főbb művei

F. m.: Szent István zsolozsmájának himnuszai. Ford. (Pannonhalmi Szemle, 1938)
Régi Szent István-himnuszok és énekek. Összeáll. Clauser Mihály. Ford. (Bp., 1938)
Bologna és a magyar humanizmus. (Irodalomtörténet, 1941)
Egy magyar humanista: Váradi Péter. (Magyarságtudomány, 1942)
Az erasmista Komjáti Benedek. (Regnum 1944–1946)
Aldus Manutius magyar barátai. (Magyar Könyvszemle, 1945)
Magyar írók Katona Józsefig. Tankönyv a középiskola 2. osztálya számára. Baróti Dezsővel. (Bp., 1945)
Magyar írók Petőfi Sándorig. Tankönyv a középiskola 3. osztálya számára. Baróti Dezsővel, Waldapfel Józseffel. (Bp., 1946)
Komjáti Benedek. (Regnum, 1946)
Erasmus és az erdélyi unitáriusok. (Irodalomtörténet, 1947)
Irodalmi nyelvünk kialakulásáról. (Horváth-emlékkönyv. Bp., 1948)
Janus Pannonius. (Irodalomtörténet, 1950)
Janus Pannonius válogatott versei. Szerk. Kálnoky Lászlóval. (Bp., 1953)
Nagyszombati Márton. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Benczédi Székely István: Chronika ez vilagnac yeles dolgairol. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 3. Bp., 1960)
Egy költői hírnév története. A Janus-hagyomány sorsa a Jagelló-korban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A magyar világi líra kezdetei. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 7. Bp., 1962)
Az ún. Jajcai ének-töredék. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Erasme et la Hongrie. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
A humanista irodalom kialakulása. (A magyar irodalom története 1600-ig. Bp., 1964
2. kiad. 1966
3. kiad. 1978
4. kiad. 1980
5. kiad. 1984)
„Balassa János éneke solymocskájárul.” – Thuróczi, Bonfini és a vitatott Mátyás-vers. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Janus Pannonius. (Italia ed Ungheria. Bp., 1967)
Balassi Bálint utóélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok. (Bp., 1968)
A krakkói egyetem és a hazai művelődés. (Tanulmányok a lengyel– magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp., 1969)
A magyar humanizmus és a horvátok. (Délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok. Szerk. Vujicsics D. Sztoján. Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. jan. 12.)
Bán Imre: G. R. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Lukácsy Sándor: G. R. halálára. (Élet és Irodalom, 1968)
Tarnai Andor: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Varjas Béla: G. R. (Kritika, 1968)
Szurani Lajos: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. (Kortárs, 1969)
Holl Béla: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1970)
A Pannonhalmi Szent Benedek- rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője