Gerézdi Rabán János
Gerézdi Rabán János

2020. október 31. Szombat

Gerézdi Rabán János

filológus, irodalomtörténész, könyvtáros

Névváltozatok

1935-ig Scheidt János

Születési adatok

1914. szeptember 26.

Kaposvár

Halálozási adatok

1968. január 8.

Budapest


Család

Sz: László Erzsébet. Apja (†1947) katonai számvevő, majd alkalmi cukorgyári munkás volt. Öten voltak testvérek. 1944-től nős, f: tanárnő volt.

Iskola

Az elemi iskola négy osztályát és a gimnázium első négy osztályát Kaposvárott, a felső négy osztályt Veszprémben végezte; Veszprémben éretts. (1933). A veszprémi Hittudományi Főiskolán tanult (1933–1937), belépett a bencés rendbe (1937), egyszerű fogadalmat tett (1938), a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola hallgatója (1937–1940). Kilépve a rendből, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1942), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), magántanári előadása után politikai okokból magántanárrá nem nevezték ki (1947), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).

Életút

A kispesti gimnázium r. tanára (1942–1945), az OSZK Kézirattára (1945–1948), az Egyetemi Könyvtár Kézirattárának vezetője (1948–1954), az Irodalmi Dokumentációs Központ munkatársa (1954–1956). Az MTA Irodalomtörténeti Intézete tud. munkatársa, a Régi Magyar Irodalom Osztály, majd a Textológiai és Bibliográfiai Osztály vezetője (1956–1968). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK előadó tanára (1945–1951). Pályafutásának elején verseket írt, műfordításokat jelentetett meg, később érdeklődése a régi magyar irodalom felé fordult. A középkor, a magyarországi reneszánsz és humanizmus, a reformkorszak irodalmának egyik legjelentősebb szakértője, elsősorban Janus Pannonius, Balassi Bálint munkásságával és Erasmus magyarországi hatásával foglalkozott. Főművében (A magyar világi líra kezdetei, 1962) a Mohács előtti magyar nyelvű világi költészetet mutatta be széleskörűen, részletesen.

Emlékezet

Öngyilkos lett. Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

Versei a Vigilia (1939), a Diárium (1940–1942) és az Élet c. katolikus folyóiratokban jelentek meg (1940–1942).

Főbb művei

F. m.: Szent István zsolozsmájának himnuszai. Ford. (Pannonhalmi Szemle, 1938)
Régi Szent István-himnuszok és énekek. Összeáll. Clauser Mihály. Ford. (Bp., 1938)
Bologna és a magyar humanizmus. (Irodalomtörténet, 1941)
Egy magyar humanista: Váradi Péter. (Magyarságtudomány, 1942)
Az erasmista Komjáti Benedek. (Regnum 1944–1946)
Aldus Manutius magyar barátai. (Magyar Könyvszemle, 1945)
Magyar írók Katona Józsefig. Tankönyv a középiskola 2. osztálya számára. Baróti Dezsővel. (Bp., 1945)
Magyar írók Petőfi Sándorig. Tankönyv a középiskola 3. osztálya számára. Baróti Dezsővel, Waldapfel Józseffel. (Bp., 1946)
Komjáti Benedek. (Regnum, 1946)
Erasmus és az erdélyi unitáriusok. (Irodalomtörténet, 1947)
Irodalmi nyelvünk kialakulásáról. (Horváth-emlékkönyv. Bp., 1948)
Janus Pannonius. (Irodalomtörténet, 1950)
Janus Pannonius válogatott versei. Szerk. Kálnoky Lászlóval. (Bp., 1953)
Nagyszombati Márton. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Benczédi Székely István: Chronika ez vilagnac yeles dolgairol. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 3. Bp., 1960)
Egy költői hírnév története. A Janus-hagyomány sorsa a Jagelló-korban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A magyar világi líra kezdetei. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 7. Bp., 1962)
Az ún. Jajcai ének-töredék. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Erasme et la Hongrie. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
A humanista irodalom kialakulása. (A magyar irodalom története 1600-ig. Bp., 1964
2. kiad. 1966
3. kiad. 1978
4. kiad. 1980
5. kiad. 1984)
„Balassa János éneke solymocskájárul.” – Thuróczi, Bonfini és a vitatott Mátyás-vers. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Janus Pannonius. (Italia ed Ungheria. Bp., 1967)
Balassi Bálint utóélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok. (Bp., 1968)
A krakkói egyetem és a hazai művelődés. (Tanulmányok a lengyel– magyar irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp., 1969)
A magyar humanizmus és a horvátok. (Délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok. Szerk. Vujicsics D. Sztoján. Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. jan. 12.)
Bán Imre: G. R. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Lukácsy Sándor: G. R. halálára. (Élet és Irodalom, 1968)
Tarnai Andor: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Varjas Béla: G. R. (Kritika, 1968)
Szurani Lajos: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. (Kortárs, 1969)
Holl Béla: G. R. (Magyar Könyvszemle, 1970)
A Pannonhalmi Szent Benedek- rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013