Gergely Jenő
Gergely Jenő

2020. október 29. Csütörtök

Gergely Jenő

történész

Születési adatok

1944. március 10.

Tényő, Győr vármegye

Halálozási adatok

2009. december 10.

Budapest

Temetési adatok

2009. január 12.

Budapest

Fiumei út


Család

Sz: Gergely Jenő földműves, Pécsi Anna. F: 1966-tól Héri Veronika muzeológus. Fia: Gergely Gábor (1976–).

Iskola

A győri Révai Miklós Gimnáziumban éretts. (1962), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári–tudományos szocializmus szakos előadói okl. szerzett (1967), doktorált (1969), a történelemtudományok kandidátusa (1974), doktora (1991).

Életút

Az ELTE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék gyakornoka (1967–1968), tanársegéde (1968–1973), egy. adjunktusa (1973–1976), egy. docense (1976–1984), az Új- és Legújabbkori, ill. Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék egy. docense (1985–1992), egy. tanára (1992. júl. 1-jétől) a Tanszék (1995-től) és a Történettudományi Doktori Iskola vezetője (1997-től). Az ELTE BTK Kari Tanács (1985–1995), az ELTE Habilitációs Bizottság (1992–2002), az ELTE Doktori Tanács tagja (1997–2003). A BME előadó tanára (1978- tól). 19–20. sz.-i magyar történelemmel, elsősorban a két vh. közötti Magyarország politika- és társadalomtörténetével, a r. k. egyház történetével foglalkozott. Feldolgozta a magyarországi keresztényszociális politikai mozgalmak történetét, alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi keresztényszocializmus eszmetörténeti vizsgálata, Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak feltárása terén. Monográfiát írt – többek között – a Mindszenty-perről, Gömbös Gyuláról és Prohászka Ottokárról, amelyekkel jelentősen hozzájárult a két vh. közötti magyar közélet kiemelkedő személyiségei kiegyensúlyozott és előítéletekől mentes portréinak megrajzolásához.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Halálának évfordulóján az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola emlékkonferenciát rendezett tiszteletére (2010. dec. 10-én).

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997 és 2001–2004). Az MTA Történettudományi Bizottság Egyháztörténeti Albizottságának tagja (1985-től), a Doktori Tanács Vallástudományi Szakbizottságának elnöke. Az Osztrák–Magyar Munkásmozgalom-történeti Vegyes Bizottság (1984-től), a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége tagja (1988-tól); az ELTE Egyháztörténeti Műhelyének vezetőségi tagja (1987-től).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006). Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2000), Akadémiai Díj (1998).

Főbb művei

F. m.: Keresztényszocialisták az 1918-as polgári demokratikus forradalomban. (Történelmi Szemle, 1969)
A keresztényszocializmus – a „kereszténynemzeti” ideológia forrása. 1919–1922. (Tájékoztató, 1970)
A keresztényszocialisták a Tanácsköztársaság idején. (Világosság, 1970)
A hazai keresztényszocialista tanítómozgalom. 1918–1922. (Magyar Pedagógia, 1971)
Adalékok a magyarországi keresztényszocialista szakszervezetek történetéhez. 1919. aug.–1921. dec. (Párttörténeti Közlemények, 1971)
A Magyarországi Radikális Keresztényszocialista Párt. 1919. szept.–1920. júl. Adalékok a magyarországi keresztényszocialista mozgalom történetéhez. (Századok, 1972)
Prohászka és a magyar neokatolicizmus. (Világosság, 1973)
Bangha Béla és a harcos katolicizmus. – Giesswein Sándor és a szociális katolicizmus. (Világosság, 1974)
Adalékok a keresztényszocialista földmunkás-szervezkedés történetéhez. 1903–1923. (Párttörténeti Közlemények, 1975)
A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben. (Századok, 1976)
XII. Pius pápa karácsonyai. Habozások és változások. (Világosság, 1976)
A politikai katolicizmus Magyarországon. 1890–1950. (Bp., 1977)
A keresztényszocializmus Magyarországon. 1903–1923. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1977)
A Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége két világháború közötti tevékenységének néhány kérdéséről. (Párttörténeti Közlemények, 1977)
Mód Aladár emlékének. 1908–1978. Főszerk. Szakács Kálmán. Összeáll., szerk. (Bp., 1978)
A magyar munkásmozgalom kialakulása és fejlődésének főbb vonásai 1918-ig. (A magyar és a nemzetközi munkásmozgalmak története. Bp., 1979–1980)
A keresztény szakszervezeti mozgalom létrejötte és nemzetközi kapcsolatainak kialakulása az I. világháború előtt. (Történelmi Szemle, 1980)
A Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének újjászervezése és tevékenysége. 1945–1961. (Párttörténeti Közlemények, 1980)
A kereszténydemokrácia Nyugat-Európában. 1944–1958. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
A pápaság története. (Bp., 1982)
Prohászka Ottokár és a „keresztény kurzus”. (Műhely, 1982)
A szociális enciklikák hatása a magyar katolikus társadalmi mozgalmakra. 1919–1939. (Tájékoztató, 1983)
A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből. 1919–1944. Szerk., vál., bev. (Bp., 1984)
A katolikus egyház Magyarországon. 1944–1971. (Négy évtized. Bp., 1985)
Magyarország a XX. században. Többekkel. (Bp., 1985)
II. János Pál. (Bp., 1986)
Magyarország története. 1918–1975. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1986)
A „gazdag egyház” gazdagsága. Adatok a katolikus egyházi birtokvagyon kérdéséhez a Horthy-korszakban. (Agrártörténeti Szemle, 1986)
A „keresztény-nemzeti” ideológia. 1919– 1944. (Társadalmi Szemle, 1986)
Reform és forradalom a keresztény szociális és politikai doktrínában. (Világosság, 1986)
A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon az 1920-as évek első felében. (Levéltári Szemle, 1987)
Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten, 1938. (Népszerű történelem. Bp., 1988)
Katolikus egyház, magyar társadalom. 1890–1985. (Bp., 1989)
A Mindszenty-per. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Izsák Lajossal. (Bp., 1989)
A katolikus egyházi nagybirtok kérdéséhez a Horthy-korszakban. (Katolikus egyháztörténeti konferencia Keszthely, 1987. Szerk. Hölvényi György. Bp., 1989)
Politikai pártprogramok. 1919–1944. Szerk., bev. (Bp., 1990)
Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek feloszlatása. A dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1990)
A keresztényszocialista bányamunkás-mozgalom 1919–1944, különös tekintettel Esztergom és Komárom vármegyékre. (Limes, 1991)
A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon az 1930-as évek első felében. (Múltunk, 1991)
Az erdélyi görög katolikus román egyház. (Regio, 1991)
Pápák emlékezete. Pápai érmek, kitüntetések és pénzek. Héri Verával. (Bp., 1991)
A katolikus egyházi elit Magyarországon. 1919–1945. (Bp., 1992)
A keresztényszocializmus Magyarországon. 1924–1944. Doktori értek. is. (Bp., 1993)
Mindszenty (Pehm) József apátplébános és a katolikus pártalapítási kísérlet az 1930-as években. (Múltunk, 1993)
Prohászka Ottokár, „a napbaöltözött ember”. Történeti életrajz. (Bp., 1994)
A történelmi egyházak és a Holocaust. (Holocaust Emlékkönyv. Szerk. Králl Csaba. Bp., 1994)
A német megszállás és az egyházak. (Debreceni Szemle, 1994)
Magyarországi forradalmak. 1918–1919. (Bp., 1994)
Magyarország története. 1918–1990. Egy. tankönyv. (Bp., 1995)
Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. Adattár. Összeáll. Balogh Margittal. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak. 4. Bp., 1996)
Prohászka Ottokár közéleti működése. (Prohászka Ottokár ébresztése. Az 1995. okt. 10-én, Székesfehérvárott megtartott Prohászka-konferencia anyaga. Szerk. Szabó Ferenc. Bp., 1996)
Az egyházak Magyarországon. Szent Istvántól napjainkig. Kardos Józseffel, Rottler Ferenccel. (Bp., 1997)
A trianoni Magyarország. 1918–1945. Pritz Pállal. (Bp., 1998)
A pápaság története. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1999)
Gömbös Gyula. Vázlat egy politikai életrajzhoz. (Élet–kép. Bp., 1999)
A katolikus egyház története Magyarországon. 1919–1945. (2. bőv. és jav. kiad. Bp., 1999)
A huszadik század története. Izsák Lajossal. (Magyar századok. 10. Bp., 2000)
A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc tiszteletére. Főszerk. (Bp., 2000)
Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Monográfia. (Bp., 2001)
A Mindszenty-per. (Híres politikai perek. 1. Bp., 2001)
A magyar államiság ezer éve. Kultúra és tudomány a magyar államiság ezer évében. Szerk. Izsák Lajossal. (Bp., 2001)
Századformáló magyarok. Arcképek a XX. századból. Izsák Lajossal, Pölöskei Ferenccel. (Bp., 2002)
Mindszenty József veszprémi püspök és a nyilasok. (Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa Lajos tiszteletére. Bp., 2002)
A magyarországi konzervatív pártok történetéhez a polgári korszakban. 1867–1945. Pölöskei Ferenccel. (Múltunk, 2002)
Magyarországi pártprogramok. I–IV. köt. Szerk. (Bp., 2003)
Főpapok, főpásztorok, főrabbik. Arcélek a huszadik századi magyar egyháztörténetből. (Bp., 2004)
Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása. 1932–1936. Antal István sajtófőnök emlékiratai. Sajtó alá rend. (Bp., 2004)
Adatok az Antal–Gömbös-féle „dömpingsajtó” megteremtéséhez. Részletek Antal István emlékirataiból. (Múltunk, 2004)
Állam, egyház, vallásgyakorlás Magyarországon. 1790–2005. Balogh Margittal. (História Könyvtár – Okmánytárak. 2. Bp., 2005)
Autonómiák Magyarországon. 1848–2000. I–III. köt. Szerk. (Bp., 2005)
Being Hungarian, Christian, European. (TDI Könyvek. 3. Bp., 2006)
A keresztény szindikalizmus története a XIX–XX. században. A Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. (Bp., 2007)
A magyar jelenkor története. Izsák Lajossal. (Bp., 2008)
A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei. (Századok, 2008)
Esterházy Pál a Mindszenty-perben. (Esterházy Pál. Az utolsó herceg a szélsőségek évszázadában. Bp., 2008)
Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok a 19–20. század történelméből. Főszerk. (Bp., 2009)
A katolikus egyház és a protestáns pátens. (Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. Bp., 2010)
A Keresztény Községi (Wolff) Párt. 1920–1939. (Pártok és politika. Bp., 2010)
A keresztény egyházak és az izraelita hitfelekezet autonómiája. (Múltunk, 2010).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? Szerk. Mennyeiné Várszegi Judit. (Győr, 2006)
Balogh Margit: G. J. (Századok, 2010)
Fazekas Csaba: G. J. (Egyháztörténeti Szemle, 2010)
G. J.-emlékszám. (Kút, 2010)
„Alattad a föld, fölötted az ég…” Balogh Margit: A világi egyháztörténész: G. J. (Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. A Budapesten rendezett G. J.-emlékkonferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Balogh Margit. G. J. művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Réfi Attila. Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013