Gerlóczy Gedeon
Gerlóczy Gedeon

2024. december 6. Péntek

Gerlóczy Gedeon, gerlóczi és alsóviszokai

építész, szakíró

Születési adatok

1895. június 28.

Budapest

Halálozási adatok

1975. július 31.

Budapest


Család

Nagyapja: Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere. Sz: Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus, galántai Fodor Margit (1869–1897), Fodor József (1843-1901) orvos leánya. Testvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos és Gerlóczy Edit (1889–1978). Féltestvére: Gerlóczy Ferenc (1911–1990) orvos, gyermekgyógyász és Gerlóczy Pál (1909–1994). F: Hevesy Sarolta (1897–1985). Leánya: Gerlóczy Glória.

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1917), a Müncheni Politechnikumban Thirsch tanítványaként tanult tovább (1917–1919).

Életút

Hültl Dezső irodájának gyakornoka, mérnöke (1917–1922), önálló tervező építészmérnök (1922–1944). A Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. r. tanára (1944–1948), az Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV) tervezőmérnöke (1950–1960). Építész-irodahelyiség keresése közben ráakadt Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékára, jelentős szerepet játszott a festő életművének megmentésében, ill. megismertetésében, nevéhez fűződik az önálló Csontváry Múzeum létrehozása (Pécs, 1973). A magyarországi funkcionalista építészet egyik meghatározó egyéniségeként elsősorban bérházakat, kórházakat, lakóházakat tervezett. Pályafutása kezdetén néhány eklektikus, neobarokk villát tervezett, majd részt vett a bp.-i II. kerületi Napraforgó utcai, a Bauhaus mintájára felépült kísérleti lakótelep létrehozásának. Számos tervpályázaton vett részt (1920-as évek): megnyerte – többek között – a MÁV Kórház pályázatát, a tabáni gyógyszálló tervpályázatát (Dávid Károllyal, Lauber Lászlóval), valamint tervei alapján épült fel az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Baleseti Kórháza (Grundböck Bélával, Körmendy Nándorral, 1937–1939). Későbbi művei közül kiemelkedik a Madách Kamaraszínház (1941) és a Nemzeti Sportcsarnok. Szakíróként elsősorban lakóépületek egészségügyi problémáival és a kórházépítés módszertani kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Egykori lakóhelyét (Budapest V. kerület Galamb utca 3.) emléktábla jelöli (Czinder Antal alkotása, 1997). Emléktábláját helyezték el továbbá Lágymányoson is (Budapest XI. kerület Bartók Béla út 36–38.; 2005-ben).

Főbb művei

F. m.: épületei: Evangélikus templom (Gyula, 1927)
Megyei Kórház (Gyula, 1929?)
Sebészeti pavilon (Békéscsabai Kórház, 1935)
bérházak, villák egyéb épületei Budapesten Magyar Rádió udvari szárnya (VIII. kerület Bródy Sándor utca 5–7., 1927–1928)
Rendőr lakótelep (XI. kerület Fehérvári út 37., 1928)
Lakóház (XI. kerület Reitter Ferenc utca 7., 1929)
Villa (II. kerület Napraforgó utca 19.
1931)
Lakóépület (VIII. kerület őr utca 4., 1932–1933)
XIV, kerület Kerékgyártó utca 4., 1933)
Lakóépületek (XIII. kerület Katona József utca 5., 1937
XII. kerület Roskovics utca 8., 1939–1940
II. kerület Jurányi utca 6., 1940
II. kerület Szépvölgyi út 3/a, 1941
VII. kerület Rumbach Sebestyén utca 17., 1941, V. kerület Petőfi Sándor utca 12.–Párizsi utca 6., sarokház, 1941)
OTI Baleseti Kórháza (VIII. kerület Fiumei út 13–17., 1937–1939)
Madách Színház Kamara Színháza (= Örkény Színház, VII. kerület Madách tér 6., 1940)
Nemzeti Sportcsarnok (XIV. kerület Istvánmezei út 1–3., 1940-es évek)
köztéri szobra: 13-as Jászkun Huszárezred hősi emlékműve (Kenderes, 1941). F. m.: írásai: Társasház típusok egészségügyi követelményei. (Egészség, 1926)
Kórházi típusokról. (Népegészségügy, 1927)
Az egészséges lakásról. (Népegészségügy, 1928)
Pollack Mihály emlékezete. (Magyar Építőművészet, 1955)
A kórháztervezés néhány elméleti kérdése. (Magyar Építőművészet, 1956)
Építészet, városesztétika. (Bp., 1949)
Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Vál. és az emlékezéseivel kiegészítette G. G. Az összekötő szöveget írta és szerk. Németh Lajos. (Művészet és elmélet. Bp., 1976
2. kiad. 1977
3. bőv. és átd. kiad. 1984).

Irodalom

Irod.: Bogdánfy Géza és G. G. okleveles építészmérnökök munkái. (Bp., 1923)
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője