Család

Nagyapja: Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere. Sz: Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus, galántai Fodor Margit (1869–1897), Fodor József (1843-1901) orvos leánya. Testvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos és Gerlóczy Edit (1889–1978). Féltestvére: Gerlóczy Ferenc (1911–1990) orvos, gyermekgyógyász és Gerlóczy Pál (1909–1994). F: Hevesy Sarolta (1897–1985). Leánya: Gerlóczy Glória.

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1917), a Müncheni Politechnikumban Thirsch tanítványaként tanult tovább (1917–1919).

Életút

Hültl Dezső irodájának gyakornoka, mérnöke (1917–1922), önálló tervező építészmérnök (1922–1944). A Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. r. tanára (1944–1948), az Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV) tervezőmérnöke (1950–1960). Építész-irodahelyiség keresése közben ráakadt Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékára, jelentős szerepet játszott a festő életművének megmentésében, ill. megismertetésében, nevéhez fűződik az önálló Csontváry Múzeum létrehozása (Pécs, 1973). A magyarországi funkcionalista építészet egyik meghatározó egyéniségeként elsősorban bérházakat, kórházakat, lakóházakat tervezett. Pályafutása kezdetén néhány eklektikus, neobarokk villát tervezett, majd részt vett a bp.-i II. kerületi Napraforgó utcai, a Bauhaus mintájára felépült kísérleti lakótelep létrehozásának. Számos tervpályázaton vett részt (1920-as évek): megnyerte – többek között – a MÁV Kórház pályázatát, a tabáni gyógyszálló tervpályázatát (Dávid Károllyal, Lauber Lászlóval), valamint tervei alapján épült fel az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Baleseti Kórháza (Grundböck Bélával, Körmendy Nándorral, 1937–1939). Későbbi művei közül kiemelkedik a Madách Kamaraszínház (1941) és a Nemzeti Sportcsarnok. Szakíróként elsősorban lakóépületek egészségügyi problémáival és a kórházépítés módszertani kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Egykori lakóhelyét (Budapest V. kerület Galamb utca 3.) emléktábla jelöli (Czinder Antal alkotása, 1997). Emléktábláját helyezték el továbbá Lágymányoson is (Budapest XI. kerület Bartók Béla út 36–38.; 2005-ben).