Gerő János
Gerő János

2024. október 7. Hétfő

Gerő János

író, szerkesztő

Születési adatok

1927. január 5.

Berettyóújfalu, Bihar vármegye

Halálozási adatok

2004. szeptember 29.

Budapest


Család

Református családból származott. Sz: Gerő János (1898–1976) asztalos, Nagy Róza (1898–1990). Testvérei: Gerő Éva (1923–) tisztviselő, Gerő Klára (1925–) vasúti tiszt, Gerő István (1928–) asztalos és Gerő Katalin (1930–). F: 1949-től Kecskés Terézia (1926–). Leánya: Gerő Teréz (1950–) népművelő, könyvkereskedő; fia: Gerő János (1953–) gépkocsivezető.

Iskola

Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte (1933–1941), majd géplakatos mesterséget tanult. A debreceni ún. Társulati Kereskedelmi Iskolában éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen és az ELTE BTK-n tanult, tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Népi Ifjúsági Szövetség (1947–1948), az Egységes Parasztifjúsági Szövetség Bihar vármegyei (1948–1949), a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára (1949–1951). A Mokép Pest megyei kirendeltségének vezetője (1951–1952), a Kulturális Kapcsolatok Intézetének előadója, irodalmi referense (1952–1954). A Szabad Ifjúság (1954–1956), az Ország-Világ (1957–1958), a Falusi Vasárnap munkatársa (1958), az Ifjúkommunista (1959–1966), az Ifjúsági Magazin főszerkesztője (1966–1968), a Népszava kulturális rovatvezetője (1968–1986). Az FKgP (1944–1945), a Nemzeti Parasztpárt (1945–1951), az MDP (1951–1957), az MSZMP tagja (1957-től). Első regényei a kornak megfelelő, szocialista realista művek voltak, később több ifjúsági regényt és kalandregényt is írt. A Duna foglyai (1968) a budapesti árvíz leírása és a bajbajutottakért kész társadalmi összefogás realista ábrázolása. Kisregényeiben, elbeszéléseiben – elsősorban az eseményeket felszabadulásként megélő fiatalok szemszögéből – foglalkozott a II. világháború utáni évek újrakezdésének problémáival. Az útnak nincs vége (1972) c. kisregénye az 1950-es évek népi értelmiségének harcát mutatja be a mindennapok küzdelmein keresztül. Igazi műfaja azonban a tényfeltáró riport volt; már a Fekete föld (1962) c. elbeszéléskötetében próbálkozott ilyen írásokkal. Az 1960-as években néhány hónapra falura költözött, s rendszeresen tudósította a falvak „szocialista átalakulásáról” az Élet és Irodalmat (az erről szóló Tiltott utakon [1968] c. műve nagy feltűnést keltett.) Életművének legfontosabb munkája a Derecskéről szóló, vallomásos jellegű irodalmi szociográfiája (Vallomás a szülőföldről, 1978; csak 1982-ben jelenhetett meg).

Emlékezet

Budapesten, Óbudán (III. kerület Matróz utca 5.) élt és alkotott. A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeumban Maróti István és Tóbiás Áron készített vele életútinterjút (1992-ben, a kétrészes kazettafelvételt a PIM őrzi).

Elismertség

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, irodalmi alelnöke (1992-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1981), Szocialista Magyarországért (1986). Rózsa Ferenc-díj (1967), József Attila-díj (1971), SZOT Díj (1973), Pro Literatúra Díj (1999).

Főbb művei

F. m.: Egy – hetven ellen. Elb. (Hősök voltak. Bp., 1954)
Viharban született. Elb.-ek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1954)
A partizán. Ihász-Kovács Sándor. Életrajzi regény. (Bp., 1957)
Szerencse nélkül. Elb.-ek. (Bp., 1958)
A Kék Sirályok. Ifj. reg. Réber László rajzaival. (Bp., 1960
2. átd. kiad. 1977)
Borisz. Elb. (Hét találkozás. Elb.-ek. Vál. is. Bp., 1961)
Fekete föld. Elb.-ek. (Bp., 1962)
Útlevél a másvilágra. Reg. Ill. Sebők Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965)
Tiltott utakon. Reg. Ill. Csohány Kálmán. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
A Duna foglyai. Reg. Ill. Kürthy Sándor. (Sirály Könyvek. Bp., 1968
2. átd. kiad. 1982)
A megtizedelt osztály. – Borisz. – Kicsi Biri királysága. Három kisregény. Ill. Kondor Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1970)
Előre megfontolt szándékkal. (Körkép. 1971. Huszonöt mai magyar elbeszélés. Bp., 1971)
Tévedni emberi dolog. – Téglaporos szerelem. Két kisregény. (Bp., 1972)
Az útnak nincs vége. Reg. Ill. Feledy Gyula. (Bp., 1972)
Kopog a tető. – Fekete föld. Két kisregény. Ill. Károlyi András. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1974)
Emlékkönyv felszabadulásunk ünnepére. Szerk. Závodszky Gézával. (Bp., 1975)
Előre megfontolt szándékkal. Kisregények. (Bp., 1976)
Öt szomszéd és a többiek. Elb.-ek, kisregények. (Bp., 1979)
Az előkerült falu és egy nyomozás története. Ifj. reg. Ill. Károlyi András. (Bp., 1979
Ill. Mészáros András. 2. kiad. 1986)
Vallomás a szülőföldről. Reg. (Bp., 1982)
Kopog a tető. Egy szerelem története. Kisregények. Ill. Dunai Imre. (Bp., 1985)
Tankok és királyok. Három kisregény [Borisz. – Kicsi Biri királysága. – A megtizedelt osztály.] Ill. Károlyi András. (Népszava Könyvtár. Bp., 1985)
Fecskefészek. Ifj. reg. Dolnik Miklós rajzaival. (Bp., 1986)
Kicsi Biri királysága. Kisregény, elb.-ek. (Bp., 1987)
Szőke nő fekete taxiban. Bűnügyi regény. (Expressz Könyvek. Bp., 1988)
Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? (Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: Seres József: G. J.: A megtizedelt ország. (Jelenkor, 1970)
Seres József: G. J.: Tévedni emberi dolog. (Jelenkor, 1972)
Bessenyei György: G. J. két regényéről. (Forrás, 1972)
Varga Lajos Márton: G. J.: Előre megfontolt szándékkal. (Alföld, 1977)
Gyárfás Péter: Tanulságos történetek. (Élet és Irodalom, 1980. 19.)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Funk Miklós: Író és szülőföldje. (Alföld, 1984)
Ki kicsoda a magyar gyermekirodalomban? (Bp.—Debrecen, 1988
2. jav. kiad. Debrecen, 1991)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Bp., 1994)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője