Gerő László
Gerő László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Gerő László

térképész, földmérő mérnök, mérnök, honvéd ezredes

Névváltozatok

1902-ig Griesbach

Születési adatok

1884. december 7.

Bálinc, Krassó-Szörény vármegye

Halálozási adatok

1971. január 4.

Budapest


Család

Sz: Griesbach Ede, Schmand Amália. Fia: Gerő László (1909–1995) építészmérnök.

Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1907).

Életút

Az Állami Földmérés Szombathelyi Felügyelősége (1907–1909), a Budapesti Háromszögelő Hivatal (1910–1918), a Budapesti Felmérési Felügyelőség mérnöke (1918); közben az I. vh.-ban, mint a 31. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya frontszolgálatot teljesített (1914–1918), tartalékos főhadnagyként szerelt le (1918). A Magyar Katonai Térképészeti Csoport, ill. az Állami Térképészeti Intézet Aerofotogrammetriai Osztálya (1919–1920), a Térképészeti Intézet Nyomdai Csoportja vezetője (1921–1925), a Hadtörténeti Levéltár Térképtárának vezetője (1926–1938), ezredesként nyugállományba helyezték (1938). A Magyar Táj- és Népkutató Intézetben gr. Teleki Pál munkatársa (1938–1941). Térképészeti fotogrammetriával, térkép-sokszorosítással, légi fényképezéssel foglalkozott. A magyarországi aerofotogrammetria elindítója, az első légi fényképezéssel történt magyarországi térképek elkészítője; az I. vh. után megindította az első magyar térképnyomdát is. Később, a régi térképek alapján megindult várásatások szakértőjeként jelentős szerepet játszott a középkori Mátyás-palota azonosításában. A II. vh. után a földreform geodéta szakértőjeként részt vett az újjászerveződött ország földmérési feladataiban is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. m.: A térkép. (A Magyar Cserkész könyvei. Bp., 1921
2. kiad. 1923)
A légi fényképezés a térképezés szolgálatában. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1923)
Térképismeretek. (Cserkészkönyvtár. Berlin, 1924)
Régi térképek a magyar királyi Hadtörténeti Levéltárban. (Magyar Katonai Szemle, 1931)
Országos földmérések az állami közigazgatás szolgálatában. (Gazdaság- földrajzi gyűjtemény. Bp., 1934)
Törökhódoltság-korabeli okmányok a m. kir. hadilevéltárban. Erdélyi Gyulával, Timon Bélával. (Bp., 1936)
Ifj. Gerő László–Entz Géza: A Balaton környék műemlékei. A térképeket rajzolta. (Magyar műemlékek. Bp., 1958).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője