Gerő Ödön
Gerő Ödön

2024. október 6. Vasárnap

Gerő Ödön

művészeti író, kritikus, szerkesztő

Névváltozatok

1883-ig Grünhut

Születési adatok

1863. szeptember 13.

Pécs

Halálozási adatok

1939. november 9.

Budapest


Család

Sz: Grünhut Miksa, Bőke Mária.

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett.

Életút

A Pesti Hírlap (1888–1891), a Pesti Napló munkatársa (1893–1906), a Pesti Napló színikritikusa (1907–1910), az Élet c. lap szerkesztője (1891–1897), a Világ c. szabadkőműves napilap alapító főszerkesztője (1910–1912), belmunkatársa (1912–1917), a Tolnai Világlapja főszerkesztője (1912–1919), a Pester Lloyd belmunkatársa, műkritikusa (1919–1939). A Hét (1894–1911), a Magyar Géniusz (1896–1903), az Új Idők (1896–1906), az Egyenlőség (1897–1900), a Budapesti Hírlap (1898–1899), a Művészet (1902–1911), a Politikai Hetiszemle (1903–1908), Az Ujság munkatársa (1910–1916). A Tolnai világlexikona főszerkesztője (1912). A Budai Izraelita Hitközség kulturális előadója. A Jehuda Halévy Társaság társigazgatója, a Lechner Ödön Társaság elnök-igazgatója. Pályafutása kezdetén a fővárossal kapcsolatos tárcákat írt, ő vizsgálta először Budapest kávéházait, a kávéházakba járás szokásának kialakulását, tkp. ő tekinthető Budapest első szociográfusának. Több írásában kiállt a női emancipáció mellett, támogatta a nők továbbtanulását, s egy önálló bp.-i leánygimnázium megalapítását. Az ő meghívására kereste fel Ibsen Budapestet (1891-ben). Később elsősorban képzőművészeti kritikákkal foglalkozott, a magyarországi modern művészeti kritika úttörőjeként elsősorban az új művészeti irányzatok, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK), a Nyolcak, a Képzőművészek Új Társasága (KUT) és az új, funkcionalista építőművészet népszerűsítéséért fejtett ki jelentős tevékenységet. Több tízezer műkritikán kívül még szépirodalommal is foglalkozott; regényeket és novellákat írt. Néhány művét Viharos álnéven jegyezte.

Emlékezet

Budapesten, az Erzsébetvárosban (VII. kerület Rottenbiller utca) lakott. A Farkasréti Izraelita Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Főbb művei

F. m.: Az én fővárosom. Tárczák. Viharos álnéven. (Bp., 1891)
Egyének. Elb.-ek. (1–2. kiad. Bp., 1894)
Tárcák a Szabad Szó számára. (Bp., 1896)
A postatakarékpénztár háza. (Művészet, 1902)
Zichy Mihály élete, művészete és alkotásai. Tizennyolc szövegközti képpel és negyven műmelléklettel. Lándor Tivadarral, Londesz Elekkel. A Pesti Napló ajándéka. (Bp., 1902)
Kann Gyula. (Művészet, 1903)
Budapest. (Uránia. Népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1904
2. kiad. 1909)
Férjnél. – A béna. Két elb. Viharos-Gerő Ödön néven. (Magyar Könyvtár. Bp., 1904)
Lechner Ödön mesteriskolája. – Magyar-Mannheimer Gusztáv. – A szolnoki telep. (Művészet, 1904)
Párkány és pillér. – Donáth Gyula. (Művészet, 1905)
Két világban. Reg. Egy könyvben I–II. köt. Viharos-Gerő Ödön néven. (Bp., 1905)
Modern magyar festőművészek. A modern magyar festészet fejlődése. Londesz Elekkel. (Bp., 1905)
A festőművészet remekei a Szépművészeti Múzeum klasszikus gyűjteményéből. A Pesti Napló előfizetőinek ismerteti. (Bp., 1907)
Kompozíció és ritmus. (Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai. Bp., 1908)
Székely Bertalan. Megjelent védőborítóban, a Vasárnapi Ujság mellékleteként. (Magyar remekfestők. Bp., 1913)
Ágai Adolf. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1918)
Emlékezések zsidó–magyar értékekre. (Bp., 1933)
Művészetről, művészekről. Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. (Bp., 1939)
Tegnaptól máig. A magyar festészet fejlődése a régiektől az újakig. (A magyar festőművészet albuma. Bp., É. n.).

Irodalom

Irod.: Kiss Arnold: Emlékbeszéd G. Ö. fölött. (Bp., 1939)
Farkas Zoltán: G. Ö. (Nyugat, 1939)
Benedek Marcell: G. Ö. emlékezete. (Népszabadság, 1963. szept. 14.)
Murányi-Kovács Endre: G. Ö. emlékezetére. (Élet és Irodalom, 1963. 37.)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője