Geszti Olga
Geszti Olga

2020. október 22. Csütörtök

Geszti Olga

orvos, hematológus, sugárbiológus

Névváltozatok

Kovács Károlyné 

Születési adatok

1910. október 15.

Gyula, Békés vármegye

Halálozási adatok

1980. február

Budapest


Család

Sz: Geszti (1906-ig Gescheit) József (1878–1945) orvos, tüdőgyógyász, egyetemi magántanár, Szántó Margit (†1956) orvos, tüdőgyógyász szakorvos. F: 1937-től Kovács Károly dr. vegyészmérnök, a Debreceni Gyógyszergyár főmérnöke, majd a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója. Leánya: Kovács Judit (1941–) orvos.

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1934), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1969).

Életút

A II. világháború végén a budapesti Eötvös Loránd Rádium Kórház (1944–1945), majd a Szent Rókus Kórház laboratóriumi asszisztense (1945). Debrecenben SZTK-orvos, laboratóriumi főorvos (1945–1948), Csepelen SZTK-főorvos (1948–1949). A Magyar Néphadsereg (MN) Egészségügyi Szolgálatánál orvostiszt és a Honvéd Vérellátó Intézet Laboratóriumi Osztályának vezetője (orvos őrnagyi rangban, 1949–1954), kérésére tartalékállományba helyezték (férjét Kínába helyezték, s mindketten Pekingben, a Pekingi Népi Kórház és a Kínai–Szovjet Barátság Kórházban szolgáltak, 1954–1958). Hazatérése után reaktiválták, a budapesti (= újpesti) Árpád Kórház laboratóriumvezető főorvosa (1958), a Központi Sugárbiológiai Kutató Intézet, ill. az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) Sugárbiológiai Laboratóriumának klinikai adjunktusa, honvéd főorvosa (1958–1966?, alezredesi rangban nyugdíjazták).

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).

A sugárbiológia hematológiai vonatkozásaival, elsősorban az ionizáló sugárzás okozta akut sugárbetegség diagnosztikai problémáival, a sugárzások okozta elváltozások patomechanizmusának vizsgálatával, a sugárvédő vegyületek módosító hatásának feltárásával foglalkozott. Gyors és biztonságos egyszerű diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki, amelyek alapján a sugársérülés ténye és súlyossága egyaránt megállapíthatóvá vált, akár tömeges sugársérülések esetén is. Kutatási területei még: véralvadási problémák, vérkonzerválási eljárások, vérpótlást igénylő megbetegedések vizsgálata.

Elismerés

Haza Szolgálatáért (arany, 1960).

Főbb művei

F. m.: A traumás shock laboratóriumi diagnózisa. (Honvédorvos, 1951)
A vér heparin szintjének és a fibrinogén qualitatív változásainak hatása a thrombocytákra. Kovács Ervinnel, Noll Kálmánnal. – A véralvadás zavarainak szerepe a haemorrhagiás diathesisek pathogenesisében. Kovács Ervinnel. (Honvédorvos, 1952)
Leukémiás betegek véralvadási viszonyairól. Kovács Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1952. 23.)
Haematológiai normák a Magyar Néphadseregben. (Honvédorvos, 1953)
Az antithrombokinase-felszaporodásról. Kovács Ervinnel. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Adatok a makrocytaer anaemiával kapcsolatos ekzema seborrhoicum esetek – Stryker –Halbeisen-syndroma – kóroktanához és klinikumához. Pastinszky Istvánnal. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1955)
Studies on Blood Coagulation Disorders in Experimental Leptospirosis. Többekkel. (Chinese Medical Journal, 1957)
Experimental Data about the Heparin Neutralizinig Effect of Intravenously Administered Calcium. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958)
Mit der Fluoreszensmethode nachweisbare frühe Veränderungen in Hämoglobin bei bestrahlten Tieren. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959)
Intravénásan adott kalcium hatása az egész test röntgenbesugárzását követő hyperheparinaemiára. (Honvédorvos, 1960)
Adatok a röntgenbesugárzás erythropoesisre gyakorolt hatásához. Mándi Erikával, Sztanyik Lászlóval. (Haematologia Hungarica, 1962)
Vértérfogat-meghatározás állatkísérletekben radioaktív izotópokkal. 1–2. (Honvédorvos, 1964)
A vér kataláz aktivitásának szerepe az erythrocyták sugárkárosodásában. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1964)
Akut sugárbetegség diagnózisa és therápiája. (Honvédorvos, 1966)
Az életben maradás valószínűségére utaló biológiai kritériumok röntgenbesugárzott nyulakban. (Honvédorvos, 1967)
Az akut sugárbetegség diagnózisa a vér alakos elemeinek mennyiségi és minőségi változásai alapján. Kand. értek. (Bp., 1966)
Rodé Iván: Általános sugárterápia. Angolra ford. (General Radiation Therapy. Bp., 1966)
Auswirkung der medizinischen Strahlenbelastung auf die Membranpermeabilität der Erythrozyten im Blutkreislauf. (Strahlentherapie, 1971).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1980. febr. 13.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013