Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. (1932), a statisztika tárgykörben magántanári képesítést (1945).

Életút

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogalmazója, előadója, főelőadója (1929–1943), a KSH Szociális Ügyosztályának vezetője (1944–1945), miniszteri osztálytanácsosa (1945). A Magyar Agrártudományi Egyetem, ill. az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar magántanára és a statisztika ny. rk. tanára (1945–1949). Az Országos Húsipari Kutató Intézet kutatóközgazdásza (1949–1951), tud. főmunkatársa (1952–1974), a Húsipari Múzeum alapító munkatársa (1974-től). A KSH Sport Egyesület (SE) alapító főtitkára (1932). A Közalkalmazottak Sportegyesülete (KASE) alapító elnöke (1945-től). Tudományos pályafutásának kezdetén gazdasági-statisztikai kérdésekkel foglalkozott, megszervezte és irányította Magyarország II. világháborús kárainak összeírását, közzétett eredményeit felhasználták a II. vh. utáni béketárgyalásokon. Később érdeklődése húsipari technológiai, közgazdasági és ipartörténeti kérdések felé fordult. Nevéhez fűződik a Húsipari Múzeum megszervezése. Sportszervező tevékenysége is értékes, sportegyleteket alapított, sporttelepet létesített, a Húsos Sportegyesület labdarúgó- szakosztályának ifjúsági edzője. Verseket is írt.

Emlékezet

Az 1960-as évek közepén bízta meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) az Országos Húsipari Kutató Intézetet a húsipar még fellelhető emlékeinek összegyűjtésével és az összegyűjtött anyag bemutatásával. A tárgyi emlékekből és dokumentumokból álló gyűjtemény kezdetben ipartörténeti gyűjteményként (1974–1975), majd múzeumként működött (1976. jan. 1-jétől). Ghimessy László haláláig foglalkozott a húsipar történetét bemutató dokumentumok, kiadványok, tárgyi relikviák gyűjtésével, tárolásával, ill. az erre vonatkozó javaslatok kidolgozásával. Budapesten (Kissvábhegy, XII. kerület Csaba utca 15.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.