Ghyczy Kálmán
Ghyczy Kálmán

2020. október 20. Kedd

Ghyczy Kálmán

politikus, jogász

Névváltozatok

Ghiczi, ghiczi, assa- és ablanczkürthi

Születési adatok

1808. február 12.

Komárom

Halálozási adatok

1888. február 28.

Budapest


Család

F: Baranyai Bora. Fia: Ghyczy Ferenc. Testvére: Ghyczy Ignác (1799–1870) mezőgazda.

Iskola

Jogi tanulmányai után Pesten ügyvédi vizsgát tett (1828).

Életút

Pesten joggyakornok (1828–1830), a ráckevei koronauradalomban uradalmi r. ügyvéd (1830–1831), állásáról lemondott, és egy rövid ideig visszavonult a közélettől (1831–1833). Komárom vm. aljegyzője (főjegyzői címmel, 1833–1839), főjegyzője (1839– 1843), Komárom vm. országgyűlési követe (1843–1844), első alispánja (1844–1847). Személynöki ítélőmester, majd nádori ítélőmester (1847–1848), igazságügyminisztériumi államtitkár (1848. máj. 3.–dec. 31.), egyúttal a minisztérium vezetője is (1848. szept. 28.–dec. 31.; lemondott: dec. 31.); közben az első népképviseleti országgyűlésen Komárom vm. követe. A forradalom és szabadságharc bukása után visszavonult a közélettől. A Határozati Párt tagjaként az Udvardi választókerület országgyűlési képviselője (1861) és a Képviselőház elnöke (1861. ápr. 17.–aug. 22.). Komárom vm. országgyűlési képviselője (1865. dec. 14.–1879. ápr. 2.; a Balközéppárt tagja: 1865–1873, majd a pártból kilépett és megalapította a Középpártot: 1874). A Bittó-kormány pénzügyminisztere (1874. márc. 21.–1875. márc. 2.), ismét a Képviselőház elnöke (1875. márc. 5.–1879. ápr. 2.). A Főrendiház tagja (1885–1888). 1864-ben 6000 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Emlékezet

Házelnökként számos anekdota őrizte emlékét, amelyeket Mikszáth Kálmán örökített meg. A szülőháza helyén lévő komáromi Nádor utcai épület falán emléktábla őrzi emlékét. Az eredeti tábla Istók János szobrászművész alkotása volt, 1908-ban avatták fel; az időközben Csehszlovákiához került városban az emléktáblát 1945-ben szétverték. A megmaradt bronz domborművet Csütörtöki András restaurálta, az új emléktábla Rysavy Boldizsár kőfaragómester munkája (újra felavatták: 2003. okt. 31-én).

Főbb művei

F. m.: G. K. naplója az 1878-as boszniai válságról. Kiadja Kozári Monika. (Világtörténet, 1996).

Irodalom

Irod.: Kákay Aranyos: Újabb fény- és árnyképek. (Pest, 1866)
G. K. (Sarkady István: Hajnal. Arczképekkel és életrajzokkal díszített album. Bp., 1873)
Pulszky Ferenc: G. K. (Vasárnapi Ujság, 1888)
Thaly István: G. K. könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1889)
Kozári Monika: A Balközép Párt válsága 1867–68-ban. A Hon és a Hazánk c. lapok sajtóvitája, valamint Tisza Kálmánnak G. K.-hoz írt levelei alapján. (Századok, 1997)
Gyüszi László: Behódolás vagy kiútkeresés? Pázmándy Dénes és G. K. emlékirata. (Limes, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013