Gillemot László
Gillemot László

2020. október 25. Vasárnap

Gillemot László

gépészmérnök

Születési adatok

1912. október 7.

Budapest

Halálozási adatok

1977. augusztus 20.

Budapest


Család

Nagyapja: Gillemot György Lajos (1813–1892) virágkertész. Sz: Gillemot Ferenc (1875–1916) újságíró, sportvezető, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya.

Iskola

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi (JNGE) Egyetemen gépészmérnöki okl. (1935), műszaki doktori okl. szerzett (1941); egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetemen, mint rk. hallgató matematikát, fizikát és filozófiát tanult, a műszaki röntgenvizsgálat tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

A bp.-i Standard Villamossági Rt. mérnöke (1935), a JNMGE Gépészmérnöki Osztály Mechanikai Technológiai Tanszék tanársegéde (1935–1941), egy. adjunktusa (1941–1944), tanszékvezetéssel mb. egy. adjunktusa (1944–1947) és magántanára (1946–1947), ny. rk. (1947–1949), ny. r. tanára (1949–1950). A BME Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológiai és Anyagszerkezettani Intézet igazgatója és tanszékvezető egy. tanára (1951–1977); közben a BME rektora (1954–1957), tudományos rektorhelyettese (1964– 1967). A Nehézipari Központi Műszaki Fejlesztési Osztályának vezetője (1947–1948), a Fémipari Kutató Intézet (1948–1949), a Vasipari Kutató Intézet igazgatója (1949–1952), a BME Mérnök Továbbképző Intézet igazgatója (1954–1957). A modern magyar fémipari és kohászati kutatás egyik megteremtője. Legjelentősebb eredményeit az anyagszerkezettan, az anyagvizsgálat és a hegesztések röntgenvizsgálata területén érte el. Jelentős eredményeket ért el az alumíniumgyártásból visszamaradó vörösiszap hasznosítása (pl. vanádium és titán kinyerése, fémtitán-előállítás reakciókinetikája stb.), a ferrotitános és az alumíniumötvözés, valamint a csapágyfémek anyagvizsgálata terén. Újító szemléletű kutatásai fűződnek a fémek törésvizsgálatához és az anyagfáradáshoz, a hőkezelés és a hegesztések röntgenes tanulmányozásához, a roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek fejlesztéséhez. Technológiai eljárásokat dolgozott ki a nagyméretű acélszerkezetek hegesztéses kötésekkel való összeállításához, a képlékenyalakítás terén pedig a gömbgrafitos öntöttvas kovácsolhatóságát vizsgálta. A II. vh. után szakértőként közreműködött a főváros elpusztult hegesztett Duna-hídjainak újjáépítésében, ő irányította az anyagvizsgálatokat a Kossuth-híd, a vásárosnaményi Tisza-híd és több erőmű építésekor. Összesen 19 szabadalma volt (pl. a szakítószilárdság pontos mérésére alkalmas szakítógép, a csapágybronzot helyettesítő, nagy szilárdságú alumíniumötvözet, egy hatékonyabb, ún. kétpálcás hegesztési eljárás stb.). Élete utolsó éveiben sokat foglalkozott az ipari és tudományos műszaki kutatás elméleti és módszertani kérdéseivel.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 75. (1987-ben) és 90. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek tiszteletére (2002-ben). Szobrát a BME kertjében avatták fel (Gulyás Gyula alkotása, 2007. dec. 14-én).

Elismertség

Az MTA Kohászati Főbizottsága és Gépészeti Bizottsága elnöke. A Magyar Tudományos Műszaki Tanács tagja (1946–1949). A Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (l.: 1969). Az International Institute of Welding alelnöke (1971-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Munka Érdemrend (arany, 1972), Francia Kutatási és Feltalálási Érdemrend (1976). Kossuth-díj (a Kossuth-híd építésének anyagvizsgálati munkálataiért, 1949 és a hazai nyersanyagokból történő titángyártás módszerének elvi kidolgozásáért, 1957), Pattantyús Ábrahám Géza-díj (1958), Bánki Donát-emlékérem (1975).

Főbb művei

F. m.: A drótkötélpályák kifáradása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940)
A hegesztés röntgenvizsgálata Egy. doktori értek. (Bp., 1941)
Műszaki röntgenvizsgálat. (Bp., 1942), Fémek technológiája. I. köt. Fémek alakítása hőhatással. (Bp., 1947
2. kiad. 1950)
A fa mint építőanyag. (A fa szilárdsága és fizikai tulajdonságai. Bp., 1949)
Alumínium hegesztése. (Alumínium Kézikönyv. Bp., 1949)
A gyártástechnológia új irányai. (Bp., 1949)
Az alumínium technológiájának újabb fejlődése. (Alumínium. Bp., 1950)
A gömbszemcsés grafit kristályosodása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. jún. 24.
megjelent: Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1951)
A magyar bauxit feldolgozásának új útjai. (Kohászati Lapok, 1951)
Porkohászat és precíziós öntés. (Bp., 1951)
A gömbgrafit kristályosodásának elmélete. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1952)
Metallográfia és anyagvizsgálat. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
Vas- és fémipari anyagismeret. Kerpely Kálmánnal. (Bp., 1952)
Szerkezeti anyagok technológiája. I–II. köt. (Bp., 1954–1960)
Gyorshegesztő eljárások. (Bp., 1954)
A fémtitán feldolgozása. (Kohászati Lapok, 1955)
A titánipar mai helyzete és fejlődésének irányvonalai. (Magyar Kémikusok Lapja, 1957)
Hegesztés. Egy. tankönyv. (Bp., 1960)
Hidegalakításra alkalmas új acéltípus. (Gépgyártástechnológia, 1963)
A fémek tulajdonságainak jellemzése a fajlagos alakváltozás munkájával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. jan. 25.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1966)
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat. (Bp., 1967
7. kiad. 1992)
Fémek alakítása pneumo-mechanikus módszerrel. (Gépgyártástechnológia, 1968)
Az acél- és fémszerkezetek anyagainak várható fejlődése. (Magyar Építőipar, 1971)
Alumíniumöntvények nagysebességű kovácsolása. Horváth János Gáborral, Szűcs Lászlóval. (Magyar Alumínium, 1977).

Irodalom

Irod.: G. L. (Magyar tudósportrék. Kardos István tévésorozata. Bp., 1976)
Prohászka János: G. L. Életrajz és művei bibliográfiája. (Műszaki Tudomány, 1977)
G. L. (Magyar Alumínium, 1977)
Lévai András: G. L. (Magyar Tudomány, 1978)
Prohászka János: László Gillemot. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1978)
Konkoly Tibor: G. L. (Műszaki nagyjaink. VI. köt. Bp., 1986)
Domony András: G. L. és alumíniumiparunk. (Magyar Alumínium, 1987)
Buray Zoltán–Burayné Mihályi Erika: Alumíniumötvözetek hegesztése és terhelhetősége. Példák G. L. által kezdeményezett kutatási témákból. (Magyar Alumínium, 1988)
Lehofer Kornél: In memoriam G. L. (Anyagvizsgálók Lapja, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013