Gillemot László
Gillemot László

2024. július 14. Vasárnap

Gillemot László

gépészmérnök

Születési adatok

1912. október 7.

Budapest

Halálozási adatok

1977. augusztus 20.

Budapest

Temetési adatok

1977. szeptember 1.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, apai: Gillemot György Lajos (1813. dec. 18. Kassel, Hessen, Németország–1892. márc. 27. Vámosgyörk, Heves vm.) virágkertész, Hoperla Franciska; Koch Alajos, Weinberger Anna (1815. Hol?–1896. márc. 8. Bp.).

Dédszülei, anyai: Sugár Henrik, Fried Janka (= Fried Eugénia, Fried Janet); Hartstein Lipót (1825. Hajdúdorog–1892. márc. 13. Hajdúdorog), Popper Amália.

Nagyszülei: Gillemot Vilmos (1844. máj. 9. Néved, Bars vm.–1925. febr. 19. Bp. Temetés: 1925. febr. 21. Farkasrét) rózsakertész és Koch Janka (= Koch Johanna Julianna, 1845. ápr. 26. Nagyszombat, Pozsony vm.–1920. júl. 25. Bp.); Sugár Mór Marcell (1856. Munkács, Bereg vm.–1913. okt. 1. Bp. Temetés: 1913. okt. 3. Kozma utcai Izraelita Temető) gyógyszerész, Hartstein Eszter (= Hartstein Ernesztin, 1859. Hajdúdorog–1939. Bp.).

 

Szülei: Gillemot Ferenc (1875. szept. 11. Bp.–1916. nov. 9. Petrozsény, Hunyad vm.) labdarúgó, edző, a magyar válogatott első szövetségi kapitánya Sugár Olga Janka (1891. nov. 3. Hajdúdorog–1952).

Gillemot Ferenc testvérei: Pöschl Gyuláné Gillemot Karolina Julianna (= Gillemot Sarolta, 1867. dec. 16. Pest–1945. márc. 15. Bp.), Gillemot Ödön Ignác (1869. szept. 7. Pest–1952. júl. 6. Bp.) festőművész, Gillemot Gyula (1871. aug. 15. Pest–1920. ápr. 8. Bp. Temetés: 1920. ápr. 10. Székesfehérvár) gépészmérnök, a Vasútpálya Társaság főmérnöke, Pöschl Imréné Gillemot Józsa (= Gillemot Jozefa Erzsébet, 1877. szept. 7. Bp.–1935. máj. 16. Bp. Temetés: 1935. máj. 19. Farkasrét).

Gillemot Sarolta és Gillemot Józsa férje, Pöschl Gyula (1856. nov. 30. Selmecbánya, Hont vm.–1924. febr. 29. Bp.) műszaki főtanácsos és Pöschl Imre (1871. nov. 25. Selmecbánya–1963. márc. 4. Bp. Temetés: 1963. márc. 8. Farkasrét) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora testvérek voltak.

Pöschl Gyula és Pöschl Imre testvére: danczkai Pattantyús-Ábrahám Mártonné Pöschl Ilona (1864. aug. 29. Selmecbánya–1949. Selmecbánya). Pöschl Ilona gyermeke, fia: Pattantyús-Ábrahám Géza (1885. dec. 11. Selmecbánya–1956. szept. 29. Bp. Temetés: 1956. okt. 4. Farkasrét) gépészmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA r. tagja.

Sugár Olga testvére: Sugár Edith (1885. dec. 13. Balassagyarmat, Nógrád vm.), Harsády József (1878. szept. 15. Lepsény, Veszprém vm.–1942. ápr. 8. Bp.) válogatott labdarúgó felesége és Sugár István (†1915. aug. Hol?) atléta, labdarúgó, az NSC kapusa, majd a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) titkára. Sugár István az olasz fronton hősi halált halt.

Sugár Olga második férje: dr. Schweitzer Brunó (1889. júl. 23. Spicic Bukovica, Verőce vm.) jogász, honvédtiszt, Schweitzer Károly és Steinzel Regina leánya.

 

Testvére: dr. Szász Károlyné Gillemot Katalin (1911. jún. 20. Bp.–1993. máj. 16. Bp.) könyvtáros.

Féltestvére: Schweitzer Klára.

Felesége: 1937. júl. 1.– hadadi Kovácsy Éva Márta (1913. dec. 28. Bp.–2008. aug. 14. Bp.) Kovácsy Béla (1886. nov. 29. Kassa, Abaúj-Torna vm.–1963. szept. 20. Bp.) kereskedő és Vetsey Gizella (1886. dec. 6. Bp.–1965. dec. 2. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1965. dec. 10. Farkasrét) leánya.

Gyermekei, fia: Gillemot Ferenc (1939. jún. 16.) gépészmérnök, kandidátus, Gillemot László (1944. jan. 30. Bp.–2018. máj. 22. Bp.) gépészmérnök; leánya: Gillemot Katalin.

Iskola

A budapesti II. kerületi érseki katolikus főgimnáziumban éretts. (1930), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi (JNGE) Egyetemen gépészmérnöki okl. (1935), műszaki doktori okl. szerzett (1941); egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetemen, mint rk. hallgató matematikát, fizikát és filozófiát tanult, a műszaki röntgenvizsgálat tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946).

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

A budapesti Standard Villamossági Rt. mérnöke (1935), a JNMGE Gépészmérnöki Osztály Mechanikai Technológiai Tanszék tanársegéde (1935–1941), egy. adjunktusa (1941–1944), tanszékvezetéssel mb. egy. adjunktusa (1944–1947) és magántanára (1946–1947), ny. rk. (1947. szept. 1.–1949), ny. r. tanára (1949–1950). A BME Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológiai és Anyagszerkezettani Intézet igazgatója és tanszékvezető egy. tanára (1951–1977); közben a BME rektora (1954–1957), tudományos rektorhelyettese (1964–1967). A Nehézipari Központi Műszaki Fejlesztési Osztályának vezetője (1947–1948), a Fémipari Kutató Intézet (1948–1949), az Alumíniumipari és Vasipari Kutató Intézet igazgatója (1949–1952), a BME Mérnöki Továbbképző Intézete igazgatója (1954–1957).

A modern magyar fémipari és kohászati kutatás egyik megteremtője. Legjelentősebb eredményeit az anyagszerkezettan, az anyagvizsgálat és a hegesztések röntgenvizsgálata területén érte el. Jelentős eredményeket ért el az alumíniumgyártásból visszamaradó vörösiszap hasznosítása (pl. vanádium és titán kinyerése, fémtitán-előállítás reakciókinetikája stb.), a ferrotitános és az alumíniumötvözés, valamint a csapágyfémek anyagvizsgálata terén. Újító szemléletű kutatásai fűződnek a fémek törésvizsgálatához és az anyagfáradáshoz, a hőkezelés és a hegesztések röntgenes tanulmányozásához, a roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek fejlesztéséhez. Technológiai eljárásokat dolgozott ki a nagyméretű acélszerkezetek hegesztéses kötésekkel való összeállításához, a képlékenyalakítás terén pedig a gömbgrafitos öntöttvas kovácsolhatóságát vizsgálta. A II. világháború után szakértőként közreműködött a főváros elpusztult hegesztett Duna-hídjainak újjáépítésében, ő irányította az anyagvizsgálatokat a Kossuth-híd, a vásárosnaményi Tisza-híd és több erőmű építésekor. Összesen 19 szabadalma volt (pl. a szakítószilárdság pontos mérésére alkalmas szakítógép, a csapágybronzot helyettesítő, nagy szilárdságú alumíniumötvözet, egy hatékonyabb, ún. kétpálcás hegesztési eljárás stb.). Élete utolsó éveiben sokat foglalkozott az ipari és tudományos műszaki kutatás elméleti és módszertani kérdéseivel.

Emlékezet

Gillemot László Budapesten született a fővárosban élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Műszaki Osztálya nevében Bognár Géza akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem és a BME Gépészmérnöki Kara nevében Béda Gyula oktatási dékán, a BME Mechanikai Technológiai és Anyagszerkezettani Intézete nevében Prohászka János akadémikus, egyetemi tanár búcsúztatta. Gillemot László sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 75. (1987-ben) és 90. évfordulóján is tudományos konferenciát rendeztek tiszteletére (2002-ben). Szobrát (Gulyás Gyula alkotása, bronz mellszobor) a BME kertjében avatták fel 2007. dec. 14-én). Róla nevezték el a BME Gillemot László Szakkollégiumát (2018).

Gillemot László az 1960-as évek elején egy kétszobás lakrészt vásárolt a Bartos családtól Alsógödön, a Petőfi Sándor utcában. Kezdetben csak a hétvégéket töltötte ott, utóbb gyakran a nyári hónapokat is. Utolsó írásai közül többet itt, Gödön vetett papírra, ahol a helyi Széchenyi vendéglő terasza volt a kedvenc törzshelye. Néhány évvel később, 1970-ben a Vasvári Pál utcában vásárolt egy telket, s azon egy kis nyaralót is építtetett. Sokan keresték fel itt Gödön, többek között Gömöri Pál belgyógyász professzor, Lakatos Gabriella balettművész, Páger Antal színész. Gillemot Lászlót a halál is a Duna-parton érte, a csónakja mellett találtak rá.

Elismertség

A Magyar Tudományos Műszaki Tanács tagja (1946–1949).

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Fémkohászati Szakosztálya elnöke (1949–1952).

Az MTA Kohászati Főbizottsága és Gépészeti Bizottsága elnöke és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Anyagvizsgáló Szakosztálya alapító elnöke (1957-től).

A Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (l.: 1969).

Az International Institute of Welding alelnöke (1971–1977).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Munka Érdemrend (arany, 1972).

A Carnegie-alapítvány Díja (1939), Kossuth-díj (a Kossuth-híd építésének anyagvizsgálati munkálataiért, 1949 és a hazai nyersanyagokból történő titángyártás módszerének elvi kidolgozásáért, 1957), Pattantyús-Ábrahám Géza-díj (1958), Bánki Donát-emlékérem (1975), Francia Kutatási és Feltalálási Érdemrend (1976), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Centenáriumi Emlékérme (posztumusz, 1992).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, egyetemi jegyzetei, tankönyvei: A hegesztés röntgenvizsgálata Egy. doktori értek. is. (A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete kiadványa. Bp., 1941)
Műszaki röntgenvizsgálat. [G. L. előadásai a Mérnöki Továbbképző Intézetben.] (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1942)
Hegesztés. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1944. évi tanfolyamának anyaga. Szerk. G. L. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1946)
Fémek technológiája. I. köt. Fémek alakítása hőhatással. Egy. jegyz. (Bp., 1947
2. átd. kiad. Bp., Nehézipari Kiadó, 1950)
Alumínium hegesztése. (Alumínium kézikönyv. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1948. évi alumínium-tanfolyamának anyaga. Szerk. Geleji Sándor. Bp., 1949)
Anyagvizsgálat. Egy. jegyz. (Bp., 1949 és utánnyomások)
A fa szilárdsága és fizikai tulajdonságai. (A fa mint építőanyag. Szerk. Palotás László. Bp., 1949)
A gyártástechnológia új irányai. (A Nehézipari Minisztérium kiadványa. Bp., 1949)
Az alumínium technológiájának újabb fejlődése. (Alumínium. Az Alumíniumipari és Kereskedelmi Propaganda Bizottság kiadványa. Bp., 1950)
A gömbszemcsés grafit kristályosodása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. jún. 24.
megjelent: Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1952. 3.)
Metallográfia és anyagvizsgálat. Egy. tankönyv. 270 ábrával. (Bp., Tankönyvkiadó, 1952)
Vas- és fémipari anyagismeret. Monográfia. Kerpely Kálmánnal. 215 ábrával. (Bp., Népszava Kiadó, 1952)
Szerkezeti anyagok technológiája. I. köt. Egy. tankönyv. 210 ábrával. (Bp., Tankönyvkiadó, 1952
5. kiad. 1966 és utánnyomások)
A színesfémek a gépgyártás fontos anyagai. Jakoby Lászlóval. (Útmutató a városi és falusi előadók számára. Bp., Művelt Nép, 1954)
Gyorshegesztő eljárások. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1954)
Műszaki értelmező szótár. 11–12. köt. Mechanikai technológia. 1. Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat. 2. Technológiai műveletek. Szerk. G. L. (Bp., Terra, 1960)
Szerkezeti anyagok technológiája. II. köt. Hegesztés. Egy. tankönyv. (Bp., 1960
4. kiad. 1966)
Kiegészítő jegyzet a Metallográfia és anyagvizsgálat c. tankönyvhöz. Kator Lajossal és Prohászka Jánossal. (Bp., Tankönyvkiadó, 1963)
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat. I–III. köt. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1965–1966 és utánnyomások)
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1967
7. kiad. 1992)
A fémek tulajdonságainak jellemzése a fajlagos alakváltozás munkájával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. jan. 25.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1966)
Bevezetés az ipari kutatómunkába. Szerk. Mészáros Sándorral. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1967)
Fémek képlékeny alakítása. Egy. jegyz. Ziaja Györggyel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1968)
Technical Sciences. Csáki Frigyessel. (Erdey-Grúz Tibor–Kulcsár Kálmán: Science and Scholarship in Hungary. Bp., Corvina Kiadó, 1975).

F. m.: tanulmányai: A szálas anyagok szilárdsági vizsgálatának pontossága. (Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1937. 9.)
Méretmeghatározás röntgensugárzással a műszaki anyagvizsgálatban. (Anyagvizsgálók Közlönye, 1938. 5.)
A drótkötélpályák kifáradása. 1-4. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940 és külön, egy füzetben: Bp., 1940)
Az öntött ónbronzok helyettesítésére szolgáló alumíniumötvözetek szilárdsági tulajdonságai. Nagy Ferenccel. (A Mechanikai Technológiai Intézet Közleményei 3. Bp., 1942)
A csapágyfémek vizsgálata. (Technika, 1942. 6.)
Öntött csapágybronzok pótlása alumíniumötvözetekkel. Nagy Ferenccel. (Technika, 1942. 7.)
Nagypontosságú szakítógép papír- és szövetvizsgálatokhoz. (Technika, 1942. 9.)
Újrendszerű fárasztógép. (Technika, 1943. 2.)
Új rendszerű szövetszakítógép. (Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1943. 3.)
Kísérletek a könnyűfém kokillaöntések szilárdsági vizsgálatának egységesítésére. Nagy Ferenccel. (Technika, 1943. 5.)
Az alumínium-felhasználás újabb útjai. (Bányászati és Kohászati Lapok. Alumínium, 1949)
A fa szilárdsága és fizikai tulajdonságai. (Erdészeti Lapok, 1949. 3.)
Az anyagvizsgálat új útjai. (Természet és Technika, 1949. 4.)
Gyorsított fémmegmunkálási módszerek. (Szovjet Kultúra, 1950)
Kísérletek a magyar bauxitok jobb hasznosítására. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1950. 2-3.)
Gyorsvágás. (Természet és Technika, 1950. 6.)
Messeinrichtung zur Untersuchung wahrer Spannungen. (Acta Technica, 1950–1951)
Ultrahangok alkalmazása műszaki célokra. (Természet és Technika, 1951. 1.)
A magyar bauxit feldolgozásának új útjai. (Kohászati Lapok, 1951. 2.)
A gömbgrafit kristályosodásának elmélete. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1952. 2.)
Titánnal ötvözött szerkezeti acélok. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953. 1-2.)
Új eljárás a kézi ívhegesztés meggyorsítására. (Gép, 1953. 4. és oroszul: Acta Technica, 1953)
A kétpálcás gyorshegesztés jellemző adatainak számítása. (Gép, 1953. 6.)
Hazai ötvözőkkel gyártott szerkezeti acélok. (Magyar Technika, 1953)
Fémtitán előállítása bauxitból. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1954. 1-3.)
A titán. (Magyar Technika, 1954–Természet és Technika, 1954. 12.)
Design and Operation of Reactors for Titanium Production. (Acta Technica, 1955)
Roncsolásmentes anyagvizsgálat a vas- és fémiparban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955. 1-4.)
A jövő féme: a titán. (Természet és Technika, 1955. 1.)
A fémtitán feldolgozása. (Kohászati Lapok, 1955. 12.)
Die Verarbeitung von metallischem Titan. (Acta Technica, 1956)
A titánipar mai helyzete és fejlődésének irányvonalai. (Magyar Kémikusok Lapja, 1957. 2.)
A kontrakciós munka mint anyagjellemző. Sinay Gáborral. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1958
németül: Die Brucharbeit als Werkstoffkenngrösse. Acta Technica, 1958)
Nitridálható titánacélok. Tömöry Tibornével. (Gép, 1958
németül: Nitrierbare Titanstähle. Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1958)
Über die Rolle der Wirkstoffprüfung bei der zeitgemässen Maschinenbemessung. (Periodica Polytechnica. Maschinen- und Bauwesen, 1958)
Der Einfluss mehrachsiger und ungleichmässig verteilter Spannungs-zustände auf die Werkstoffeigenschaften. (Acta Technica, 1961)
Beiträge zur Frage der Sprödbruchneigung von Schweissverbindungen. (Periodica Polytechnica. Maschinen- und Bauwesen, 1962)
Hidegalakításra alkalmas új acéltípus. (Gépgyártástechnológia, 1963. 6.)
Egyszerűsített módszer a Haigh-, ill. Smith-diagram szerkesztésére. – Simplified Method to Plot Haigh and/or Smith Graphs. (Acta Technica, 1965)
Einfluss der Dehngeschwindigkeit auf die wahre Spannungskurve. Czoboly Ernővel. (Freiberger Forschungshefte, 1965)
Kifáradási határ szórásának meghatározása lépcsős terheléssel. Czoboly Ernővel. (Gép, 1966. 8.)
Low-Cycle Fatigue by Constant Amplitude True Mean Stress. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1966)
The Influence of the Strain Rate on Metal Characteristics. (Periodica Polytechnica. Maschinen- und Bauwesen, 1966)
A kifáradás jelensége és a fáradásra való méretezés. (Gép, 1967. 9.)
A műszaki mechanika hazai eredményei és a jövő feladatai a gépészeti és a kohászati tudományok területén. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Fémek alakítása pneumo-mechanikus módszerrel. (Gépgyártástechnológia, 1968. 5.)
Transformation des métaux á grande vitesse. (Journées Scientifique et Techniques Hongroises, 1968)
Nagysebességű ütőművek szerkesztése. Ifj. Gillemot Lászlóval és Morzál Jánossal (Gép, 1968
angolul: High-Speed Impact Design. Acta Technica, 1969)
Pneumo-mechanikus átalakítás. (Gépgyártástechnológia, 1971. 1.)
Az acél- és fémszerkezetek anyagainak várható fejlődése. (Magyar Építőipar, 1971. 6-7.)
Die Technologie der Hochgeschwindigkeits-Umformung Osteuropa. (Naturwissenschaft und Technik, 1971)
Méretezés és anyagvizsgálat. (Gép, 1971)
Investigation of Die Steels. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1972)
Some Design Principles of Work Pieces Produced by HERF. (Acta Technica, 1973)
A hegesztés újabb fejlődési irányai. (Műszaki Élet, 1974. 14.)
Hegesztett szerkezetek méretezésének néhány alapelve. (Gép, 1976. 12.)
Alumíniumöntvények nagysebességű kovácsolása. Horváth János Gáborral és Szűcs Lászlóval. (Magyar Alumínium, 1977. 7-8.).

F. m.: pedagógiai, tudománypolitikai és egyéb írásai: A tudományos kutatás hazai problémái. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949. 3.)
A műszaki felsőoktatás problémái. (Népszava, 1950. aug. 13.)
A műszaki aspiránsképzés problémái. (Felsőoktatási Szemle, 1953. 2.)
Egyetemi vizsgarend. (Felsőoktatási Szemle, 1954. 1.)
Az egyetemi ifjúság néhány fontosabb szociális kérdése. (Felsőoktatási Szemle, 1954. 11.)
A mérnökképzés időszerű feladatai. (Gép, 1955. 7.)
Néhány tapasztalat a szovjet felsőoktatásról. (Felsőoktatási Szemle, 1955. 9.)
A gépészmérnökök képzése. (Műszaki Élet, 1955. 16.)
A szocializmus, korunk tudományos technikai forradalma és a mai szocialista ember. Pernye Andrással és Varga Károllyal. (Társadalmi Szemle, 1964. 7.)
A természettudományok és a műszaki tudományok új irányai. (Magyar Tudomány, 1965. 6.)
Tudomány – egyetem – ipar. G. L. akadémikus az egyetemi kutatómunkáról. (Népszabadság, 1965. júl. 18.)
Háló-tervezési módszerek alkalmazása a tudományos kutatómunkában. (Magyar Tudomány, 1966. 3.)
A tudományos munka szervezési kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1966. 11.)
Tudomány és gyakorlat. (Magyar Tudomány, 1968. 9.)
Húszéves a Fémipari Kutató Intézet. Az ember a legfontosabb. (Népszabadság, 1968. ápr. 6.)
A műszaki fejlesztés néhány kérdése. (Gépgyártástechnológia, 1969. 7.)
Az Akadémia várható szerepe az új tudományirányítási rendszerben. (Magyar Tudomány, 1969. 12.)
A méretezési konferenciák. (Magyar Tudomány, 1972. 4.)
Az alumíniumipar központi kutatási célprogramjának néhány kérdése. (Műszaki Tudomány, 1975)
A gépipari technológiai kutatás jelen helyzete és jövő feladatai. (Gépgyártástechnológia, 1978. 2.).

Irodalom

Irod.: családi források: A Vidipusztán, Hajdú megyében, Sugár Mór balassagyarmati gyógyszerész a napokban tartotta esküvőjét Harstein Ernesztin kisasszonnyal. (Fővárosi Lapok, 1885. márc. 11.)
Gillemot Ferenc jegyet váltott Sugár Olga kisasszonnyal, Sugár Marcell gyógyszerész leányával. (A Gyógyszerész, 1910. 6.)
Sugár Marcell gyógyszerész hosszas szenvedés után, életének 57. évében elhunyt. Gillemot Ferenc hírlapíró apósát gyászolja az elhunytban. (Pesti Hírlap, 1913. okt. 3.)
Gillemot Ferenc elesett. (Az Est, 1916. nov. 11.)
Gillemot Ferenc hősi halála. (Budapesti Hírlap, 1916. nov. 11.)
Elhunyt Gillemot Gyula okl. gépészmérnök, déli vasúti főfelügyelő. Székesfehérvárott temették, családi sírboltban. (Az Est, 1920. ápr. 14.)
Gillemot Vilmos rózsakertész elhunyt. (Magyarság–Új Nemzedék–Világ, 1925. febr. 21.)
Gillemot Vilmos halálára. (Kertészeti Lapok, 1925. 4.)
Hadadi Kovácsy Évát eljegyezte Gillemot László okl. gépészmérnök, műegyetemi tanársegéd. (Köztelek, 1937. jan. 31.)
Gillemot Katalin: Az első. Szubjektív portré Gillemot Ferencről, a magyar sport polihisztoráról halálának 100. évfordulója alkalmából. (Bp., 2016)
Éva András: [Ifj.] Gillemot László. 1944–2018. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 2018. 3.).

Irod.: egyéb források: Magyar mérnök nyerte a Carnegie-alapítvány ezévi díját. (Nemzeti Újság, 1939. dec. 22.)
Barabás Tamás: Még ebben az esztendőben elkészül az első alumínium híd és alumínium villamoskocsi. Látogatás Gillemot László professzornál az Alumínium Kutató Intézetben. (Magyar Ipar, 1949. 13.)
Bertalan Imre: Épül az alumíniumkutatás új városa. Beszélgetés Gillemot László Kossuth-díjas egyetemi tanárral az Alumíniumipari és Vasipari Kutató Intézet igazgatójával. (Magyar Nemzet, 1951. febr. 4.)
N. I.: A gazdasági döntéstől a kutatástervezésig. Beszélgetés Gillemot László professzorral. (Magyar Nemzet, 1966. márc. 20.)
Gillemot László francia kitüntetése. [A Tudományos Kutatás Érdemrendje parancsnoki fokozata.] (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1966. jún. 16.)
Hajduska István: Milyen lesz a nagysebességű alakítógép? Beszélgetés Gillemot László akadémikussal a legmodernebb kovácsmesterségről. (Magyar Nemzet, 1972. okt. 15.).

Irod.: megemlékezések, bibliográfiák, feldolgozások: Magyar tudósportrék. Kardos István tévésorozata. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1976)
Meghalt Gillemot László Kossuth-díjas akadémikus. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1977. aug. 23.)
Gillemot László emlékezete. (Magyar Nemzet, 1977. aug. 26.)
Végső búcsú Gillemot László akadémikustól. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1977. szept. 2.)
Gillemot László. (A jövő mérnöke, 1977. szept. 8.)
Prohászka János: Gillemot László. Életrajz és művei bibliográfiája. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1977. 3-4.)
Gillemot László. (Magyar Alumínium, 1977. 9.)
Emlékezés Gillemot László akadémikusra. (Gép, 1978. 9.)
Lévai András: Gillemot László. (Magyar Tudomány, 1978. 1.)
Prohászka János: László Gillemot. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1978)
Konkoly Tibor: Gillemot László. (Műszaki nagyjaink. VI. köt. Szerk. Pénzes István. Bp., 1986)
Domony András: Gillemot László és alumíniumiparunk. (Magyar Alumínium, 1987. 10.)
Buray Zoltán–Burayné Mihályi Erika: Alumíniumötvözetek hegesztése és terhelhetősége. Példák Gillemot László által kezdeményezett kutatási témákból. (Magyar Alumínium, 1988. 6.)
Gillemot László tudományos emlékülés. (Gép, 1988. 6.)
Ivanova, Vera Szemjonovna: Gillemot László fajlagos törésmunka-koncepciója a szinenergetika szemszögéből. (Gép, 1988. 9.)
Artinger István: Tudományos emlékülés Gillemot László professzor születésének 90. évfordulján. (Hegesztéstechnika, 2002. 4.)
Lehofer Kornél: In memoriam Gillemot László. (Anyagvizsgálók Lapja, 2002. 4.)
Ginsztler János: Gillemot László. Emlékbeszéd. (elhangzott: 2002. okt. 8.
megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., MTA, 2006)
Surák Pálné–Vastaghné Tóth Judit: Gödi ki kicsoda? In memoriam Gillemot László. Emlékezés a „Professzorra”. (Gödi almanach. 1994–2004. Göd történetének 10. jubileumi kötete. Göd, 2004)
Dobránszky János: Gillemot László szobrának avatása. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 2007. 6.)
Gyulai József: Gillemot László. – Ginsztler János: Gillemot László akadémikusra emlékezünk. (Anyagvizsgálók Lapja, 2012. 2-3.)
Pilissy János: Száz éve született Gillemot László akadémikus. (Bányászati és Kohászati Lapok, 2012. 10.)
Rosta István–Ifj. Rosta István–Velner András: Megemlékezés Gillemot László akadémikus munkásságáról születésének centenáriumán. (Magyar Tudomány, 2012. 10.).

Irod.: lexikonok: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Köves Elemér: A magyar alumíniumipar története életrajzokban. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVNZ-Y5DP (Gillemot Vilmos születési anyakönyve, 1844)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JL-28Y (Gillemot Karolina Johanna születési anyakönyve, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V4JX-4MG (Gillemot Ödön születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WH-CL2 (Gillemot Gyula születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WX-F4J (Gillemot Ferenc születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8B91-3Y2M (Pöschl Imre és Gillemot Jozefa házassági anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8YGZ-T66Z (Pöschl Gyula és Gillemot Karolina Julianna házassági anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-J5RM (Gillemot Gyula és Imrich Edit házassági anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D5HK-CKW2 (Gillemot Ödön és Mayer Melánia házassági anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP75-J1P2 (Gillemot Ferenc és Sugár Olga házassági anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68LV-SXP3 (Sugár Marcell halotti anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69P3-KYK?i=10&cc=1452460 (Sugár Edith és Harsády József házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZM1-RFF5 (Gillemot Gyula halotti anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6C1J-692M (Gillemot Vilmosné Koch Janka halotti anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZP9-TSH7 (Pöschl Gyula halotti anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZP9-2T2V (Gillemot Vilmos halotti anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZNP-XQKL (Sugár Olga és dr. Schweitzer Brunó házassági anyakönyve, 1926)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/499679 (Pöschl Imréné Gillemot Józsa gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668F-9PCS (Pöschl Imréné Gillemot Józsa halotti anyakönyve, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W498-6M3Z (Gillemot Ferenc és Kovácsy Éva Márta házassági anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:78V5-N72M (Gillemot Ödön halotti anyakönyve, 1952)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZTS-J31X (Kovácsy Béla halotti anyakönyve, 1963)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/499676 (Pöschl Imre gyászjelentése, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WQL4-N9T2 (Pöschl Imre halotti anyakönyve, 1963)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/173712 (Kovácsy Béláné Vetsey Gizella gyászjelentése, 1965)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6MP8-SYN2 (Kovácsy Béláné Vetsey Gizella halotti anyakönyve, 1965)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/270820 (Gillemot László gyászjelentése, 1977)

 

https://www.kozterkep.hu/41082/gillemot-szobor (Gillemot László mellszobra a Műegyetemi Szoborparkban, 2013)

https://god.hu/elet-a-varosban/hiressegek/gillemot-laszlo/ (Gillemot László életrajza Göd város honlapján)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője