Glaser Lajos
Glaser Lajos

2024. május 29. Szerda

Glaser Lajos

geográfus, térképész

Születési adatok

1903. március 30.

Rétság, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1944.

Gombos


Család

Sz: Glaser József a rétsági kir. magyar járásbíróság bírója.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon végzett (1931), tanulmányait német–magyar csereösztöndíjasként egészítette ki (Karlsruhéban, 1931–1932).

Életút

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Intézetében gr. Teleki Pál tanársegéde, ösztöndíjas kutatója (1933– 1934). Teleki ajánlására a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltári Osztályának belföldi ösztöndíjasa (1935–1936), segédőre (1936–1940), az Országos Levéltár (MOL) gyakornoka (1940–1943), őre (1943–1944). Tudományos pályafutásának kezdetén Karlsruhéban feldolgozta a helyi történeti gyűjtemény magyar vonatkozású térképeit, s később is elsősorban történeti földrajzzal és történeti térképtannal foglalkozott. A magyar történettudományban elsők között vizsgálta történeti módszerekkel az ember tájformáló tevékenységét. Az 1930–as–1940-es években nevéhez fűződött a legtöbb történeti munkához készült térkép – köztük a Hóman Bálint–Szekfű Gyula-féle Magyar történet! – szerkesztése. Alapvetően új eredményeket ért el a Dunántúl középkori úthálózatának vizsgálata terén. A Dunántúl és az Alföld településtörténetével kapcsolatos tevékenysége is értékes. Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.) után elhurcolták, munkaszolgálatosként tűnt el, utoljára Gombos környékén látták. További sorsa, halálának körülménye ismeretlen. Rétságon született, szülőházát (Rákóczi út 18.) emléktábla jelöli. Életét és munkásságát Végh József, rétsági helytörténész dolgozta fel.

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagja.

Főbb művei

F. m.: Alkotmánytan és közigazgatástan. Steinecker Ferenc előadásai után szerk. Bokross E. Bélával. (Bp., 1924)
A Dunántúl középkori úthálózata. 1–2. Részben egy. doktori értek. is. (Századok, 1929)
A római utak nevei középkori útleveleinkben. (Magyar Nyelv, 1931)
Középkori hadiutak a Dunántúlon. (Hadtörténeti Közlemények, 1932)
A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. – Ungarn betreffende Karten und Pläne in den Karlsruher Sammlungen. Összeáll. 1 kihajtható térképpel és 2 térkép reprodukcióval. (A Térképészeti Közlöny különfüzete. 6. Bp., 1933)
Der Levantehandel über Ungarn im 11. und 12. Jahrhundert. (Ungarische Jahrbücher, 1933)
Magyarország helyzete az európai gazdaságban. (Földrajzi Közlemények, 1935)
A térképkatalogizálás problémái. (Magyar Könyvszemle, 1937)
Hogyan mérték fel az országot? (Búvár, 1937)
Lipszky térképe. (Búvár, 1938)
Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. (Magyar városok és vármegyék monográfiája. 22. köt. Fejér vármegye. Szerk. Juhász Viktor, Schneider Miklós. Cegléd, 1937)
Az Országos Levéltár térképei. (Levéltári Közlemények, 1939)
Az Alföld régi vízrajza és a települések. (Földrajzi Közlemények, 1939)
A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1941)
A térképkatalogizálás kérdése. (Magyar Könyvszemle, 1942).

Irodalom

Irod.: Mendöl Tibor: G. L. (Századok, 1945/46)
Haltenberger Mihály: In memoriam G. L. (Földrajzi Közlemények, 1948)
G. L. geográfus, a történeti földrajz jeles művelője. (Rétsági Kalendárium, 1998)
Rétság. (Horpács, 2000)
Végh József. Adalékok a holocaust rétsági eseményeihez. (Rétsági Kalendárium, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője