Glatz Árpád
Glatz Árpád

2024. november 5. Kedd

Glatz Árpád

kosárlabdázó, edző, iparművész

Születési adatok

1939. január 5.

Rákosliget, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2000. december 5.

Budapest


Család

Sz: Glatz Géza kereskedelmi-áruforgalmi vezető, Tobak Katalin. F: Kajtár Katalin. Fia: Glatz Gábor, Glatz Tamás; leánya: Glatz Anett.

Iskola

Budapesten, gépipari technikumban éretts (1957), a TF-en kosárlabda szakedzői okl. szerzett (1969), kosárlabda mesteredző (1973).

Életút

A Budapesti Kinizsi labdarúgója (1952–1954), Csepeli Vasas, ill. a Csepel SC kosárlabdázója (1955–1970). Kosárlabdázóként olimpiai résztvevő (1960 és 1964); Eb 4. (1963); négyszeres magyar bajnoki 3. (1961/62, 1962/63, 1964, 1967); 52-szeres magyar válogatott (1959–1964). Visszavonulása után a Csepel SC (1970–1976), a BSE (1979–1980), a MAFC férfi kosárlabdacsapatának vezetőedzője (1984–1985), a magyar férfi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya (1985), a Budapesti Spartacus (1988–1989), a BSE női csapatának vezetőedzője (1994–1996, 1998–2000). Edzőként magyar bajnok (1972 és 1973); 4-szeres magyar kupagyőztes (1971, 1974, 1976, 1988/89). A Magyar Kosárlabda Szövetség edzőbizottságának tagja (1969–1974). Az év kosárlabdaedzője (1973). Az MDF tagja (1987), a párt országos választmányának tagja (1989–1990; lemondott: 1990). Művészeti alaptagsági vizsgát tett (1982), belsőépítészként komplett szobabelsők tervezésével foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten, Csepelen élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Edzői tevékenységéről Szabadits Béla filmet rendezett (Kikosarazva címmel, 1986; a film a Keszthelyi Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját nyerte el, 1987), ill. édesapja emlékére, Glatz Tamás is filmet készített (2010). Tiszteletére a Csepeli Önkormányzat, a Csepel BC és a Budapesti Kosárlabda Szövetség férfi kosárlabda-emléktornát rendezett (először, születésének 70. évfordulóján, 2009-ben).

Kiállítások

F. kiállításai, iparművészként: Somogyi Képtár (Kaposvár, 1982)
Derkovits Terem (Bp., 1983)
Képcsarnok (Kecskemét, 1984)
Bulgáriai Magyar Hetek (Szófia, 1985)
Mai Magyar Iparművészet (Riga, 1986)
Csók István Galéria (Budapest, 1990).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben? (Szekszárd, 1994)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2000. dec. 16.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője