Gombás András
Gombás András

2022. augusztus 10. Szerda

Gombás András

muzeológus, etnográfus

Születési adatok

1901. január 16.

Újszász, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1971. február 10.

Tiszavasvári, Szabolcs-Szatmár m.


Család

Paraszti családból származott, apja uradalmi cseléd volt.

Iskola

Elemi és középiskoláit Büdszentmihályon, Hajdúnánáson és Debrecenben végezte, a Debreceni Református Kollégiumban éretts. és tanítói képesítést szerzett (1920).

Életút

A büdszentmihályi elemi iskola, ill. általános iskola tanítója (1923–1951 és 1957–1963), uo. a helyi mezőgazdasági szakiskola oktatója (1951–1953), majd a helyi mezőgazdasági gépállomás munkatársa (1953–1957). A nyíregyházi Jósa András Múzeum muzeológusa (1963–1965) és a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum alapító igazgatója (1963–1968), nyugdíjas tanácsadója (1968–1971). A parasztság népi hagyományaival és néprajzi emlékeivel, valamint a régi Tiszavasvári (= az egykori Büdszentmihály és Tiszabüd) helytörténetével, folklórjával foglalkozott. Nagy műve, Büdszentmihály történetét feldolgozó munkája csak halála után jelenhetett meg (1978). Emlékére a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum Gombás András-díjat alapított (a térség kutatásában és kulturális fejlesztésében elért kimagasló teljesítmények jutalmazására, 2008-ban). Születésének 110. évfordulója tiszteletére emlékkiállítást rendeztek Tiszavasváriban (2011. okt. 28.–2011. dec. 31.).

Emlékezet

Sebestyén Gyula-emlékérem (1967), Kiss Lajos-emlékérem (1968).

Főbb művei

F. m.: Juhtartás Szentmihályon. (Jósa András Múzeum Évkönyve. 1960. Nyíregyháza, 1963)
Bűn és bűnhődés a régi Szentmihályon. (Jósa András Múzeum Évkönyve. 1961–1962. Nyíregyháza, 1964)
Szentmihályi ólaskertek. (Jósa András Múzeum Évkönyve. 1963–1964. Nyíregyháza, 1965)
Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés. (Jósa András Múzeum Évkönyve. 1965–1966. Nyíregyháza, 1967)
Lapok Tiszavasvári történetéből. I. Büdszentmihály története. Szerk., sajtó alá rend. Puskás Miklós. Az előszót Lévai Sándor írta. (A Jósa András Múzeum kiadványai. Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1978).

Irodalom

Irod.: Ulrich Attila: G. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője