Gombás Pál
Gombás Pál

2022. január 28. Péntek

Gombás Pál

fizikus

Születési adatok

1909. június 5.

Serlegszántó, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1971. május 17.

Budapest


Család

Sz: Gombás János, Gräf Mária.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1932), bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), belföldi kutatási ösztöndíjas (1934–1938), majd hosszabb tanulmányutat tett az USA-ban (1947). A szilárdtestek elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének díjtalan tanársegéde (1932–1938), díjas tanársegéde (1938–1939), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. tanára (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. (1940–1941), ny. r. tanára (1941–1944). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE), ill. a BME-n a fizika ny. r. tanára (1944–1951), a Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951–1971). Az MTA KFKI Elméleti Fizikai Osztályának vezetője (1953–1954), az MTA Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója (1954–1971). Az atom statisztikus elméletével, az atommagok és a szilárd testek elméletével, a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, az atomhéj-fizika kérdéseivel, a kvantummechanika közelítő módszereivel foglalkozott. Legjelentősebb eredménye az atomi rendszerek statisztikus elméletének továbbfejlesztése (Thomas–Fermi–Dirac–Gombás-modell), amellyel nemzetközi hírnevet szerzett. Sikeresen használták fel az alacsony energiákra kidolgozott közelítő módszereit a nagyenergiájú fizika egyes kérdéseinek közelítő vizsgálatánál, de egyes csillagászati problémák tárgyalásánál is. Öngyilkos lett.

Elismertség

Az MTA III. Osztályának titkára (1946. dec. 19.–1947. okt. 20.). Az MTA másodelnöke (1948. júl. 2.–1949. nov. 29.), alelnöke (1949. nov. 29.–1958. nov. 28.). A Német Fizikai Társaság, az International Union of Pure and Applied Physics (IUPAP) tagja (1959-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (arany, 1969). Kossuth-díj (1948 és 1950).

Szerkesztés

Az Acta Physica (1951-től) és a Physics Letters főszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Bevezetés az atomfizikai többtestprobléma kvantummechanikai elméletébe. (Kolozsvár, 1943)
A correlatióval bővített statisztikus atommodell. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 28.)
Bevezetés az atomelméletbe. (Bp., 1947)
Akadémiai székfoglaló. (Bp., 1947)
Az inhomogén tér által előidézett elektrosztatikus polarizáció elmélete. Bevezetés a szilárd testek elméletébe. (Elhangzott: 1947. máj. 19.)
Theorie und Lösungsmethoden des Mehrteilchenproblems der Wellenmechanik. (Basel, 1950
oroszul: Moszkva, 1952
2. kiad. 1953)
Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai. (Bp., 1955
németül: Wien, 1949
oroszul: Moszkva, 1951)
Die statistische Behandlung des Atoms. (Handbuch der Physik. Berlin, 1956)
Bevezetés a hullámmechanikába és alkalmazásaiba. Kisdi Dáviddal (Bp., 1967
németül: Bp.–Wien, 1969
angolul: Bp.–Oxford, 1973)
Pseudopotentiale. (Wien, 1967)
Solutions of the Simplified Self-Consistent Field for All Atoms of the Periodic System of Elements from Z=2 to Z=92. Szondy Tamással. (Bp.–London, 1970)
Fizika mérnökök számára. (Bp., 1971)
Bevezetés az elméleti fizikába. Kisdi Dáviddal. I–II. köt. (Bp., 1971).

Irodalom

Irod.: Kónya Albert: G. P. (Magyar Tudomány, 1971)
Gáspár Rezső: Pál Gombás. (Acta Physica, 1971)
G. P. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
G. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1984)
„Soha nem sajnálta az időt és fáradságot a tényleges fizikai problémák megkeresésére”. Vekerdi László interjúja Kónya Albert akadémikussal G. P.-ról. (Magyar Tudomány, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője