Gombkötő Gábor
Gombkötő Gábor

2022. január 28. Péntek

Gombkötő Gábor

újságíró, szerkesztő, helytörténész

Névváltozatok

Gábor István

Születési adatok

1935. január 25.

Szombathely

Halálozási adatok

2004. október 26.

Budapest


Család

Sz: Gombkötő Gábor, Hídvéghy Gabriella.

Iskola

A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán végzett (1956), az ELTE BTK magyar szakos tanári–bolgár szakos filológus okl. szerzett (1960).

Életút

A Komárom megyei Dolgozók Lapja munkatársa, kulturális rovatvezetője (1959–1982), főszerkesztője (1982–1990), a 24 Óra c. napilap alapító főszerkesztője (1990–1995). Az Axel-Springer Magyarország Kiadó munkatársa (1995-től). Számos népszerű riportkönyvet írt, novellái különböző antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. A Kádár-rendszer egyik jelentős vidéki újságírója volt, aki több mint harminc éven át dolgozott a Dolgozók Lapjánál, ahol kulturális rovatvezetőként és az irodalmi melléklet szerkesztőjeként egy vidéki irodalmi műhelyt kívánt kialakítani. Elképzelési alapján valósult meg az Új Forrás c. irodalmi magazin (jóllehet a folyóirat szerkesztőjének nem őt, hanem a politikailag megbízhatóbb Payer Istvánt, a Komárom Megyei Tanács művelődési osztályának egyik munkatársát nevezték ki). Helytörténészként Komárom megye nagyobb városai és elsősorban Tatabánya történetével, a helyi nagyobb gyárak, vállalatok és üzemek történetével foglalkozott. Néhány írása Gábor István néven jelent meg.

Elismertség

A MÚOSZ elnökségi tagja (1985–1989), majd választmányi tagja (1998-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1986). A Komárom Megyei Tanács Irodalmi Nívódíja (1975), MÚOSZ Aranytoll (2003).

Szerkesztés

Az Új Forrás szerkesztőbizottságának alapító tagja (1967-től).

Főbb művei

F. m.: Város született. Riportkönyv Oroszlányról. Havasházi Lászlóval. (Tatabánya, 1964)
Hogyan juthat előbbre Komárom megye irodalmi élete? (Dolgozók Lapja, 1967. ápr. 30.)
Tatabánya története. I–II. köt. Helytörténeti tanulmányok Tatabánya várossá nyilvánításának 25. évfordulóján. Szerk. Többekkel. (Tatabánya, 1972)
Tatabánya ma és holnap. Számvetés négy év munkájáról. Szerk. Az előszót Sütő András írta. (Tatabánya, 1975)
Jelenidőben. Tatabányai alkotók antológiája. Szerk. Ill. Englerth Miklós. (Tatabánya, 1975)
A Komáromi Lenárugyár története. 1904–1979. 1 táblával. (Komárom, 1979)
25 éves a Komáromi Kőolajipari Vállalat. 1962–1987. (Komárom, 1987)
Komárom megye története I. köt. Főszerk. (Tatabánya, 1989)
Sajtóelméleti előadások. Szerk. (Az Axel Springer Magyarország Újságíró Stúdió kiadványa. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában. Dokumentummemoár. 1969–1998. Fotó: Kiss T. József. (Új Forrás Könyvek. Tatabánya, 1999)
Napút évkönyv. 2005. Irodalom, művészet, környezet. Hetvenhat jeles hetvenes. (Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője