Gömöry András
Gömöry András

2020. október 30. Péntek

Gömöry András

orvos, szívsebész

Születési adatok

1922. szeptember 27.

Sopron

Halálozási adatok

2002. december 28.

Budapest


Család

Sz: Gömöry Viktor (†1955) honvéd tábornok, vezérőrnagy, a koncepciós Sólyom-per egyik vádlottja, Koch Margit. F: Bánkuti Katalin, az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársa. Fia: Gömöry Krisztián (1976–).

Iskola

Középiskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, a soproni katonai reáliskolában éretts. (1940), a Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1949), általános sebész szakorvosi vizsgát tett (1954), az orvostudományok kandidátusa (1968), doktora (1992).

Életút

A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézet gyakornoka, tanársegéde (1949–1951), apja letartóztatása után el kellett hagynia az egyetemet (1951). A bp.-i Koltói Anna Baleseti Kórház Sebészeti Osztálya (1951), az újpesti Fővárosi Árpád Kórház Sebészeti Osztálya segédorvosa (1951–1954), a Fővárosi Károlyi Sándor Kórház Sebészeti Osztálya alorvosa, klinikai adjunktusa (1954–1956). A BOTE III. sz. Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1956–1957), a IV. sz. Sebészeti Klinika Gyermekszívsebészeti Osztálya osztályvezető egy. tanársegéde (1957–1970), az Országos Korányi Tbc Intézet Mellkassebészeti Osztálya tud. munkatársa (1970– 1972). A DOTE II. sz. Tüdősebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztálya tud. főmunkatársa (1972–1978), az általa megszervezett Szívsebészeti Osztálya osztályvezető egy. tanára (1978. júl. 1.–1991. dec. 10.), tud. tanácsadója (1991-től). A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem és a St. Vincent Hospital vendégkutatója (1974–1975). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Tudományos pályafutásának kezdetén Szentágothai János munkatársaként a szem- és a fejizomzat közötti reflexes kapcsolatok hierarchiáját vizsgálta. Később érdeklődése a vese-, a tüdő- és a szívműködés kérdései felé fordult. Megszerkesztette és megépítette az első magyar szív–tüdő-készüléket, amellyel Magyarországon elvégezte az első nyitott szívműtétet (1960). Kifejlesztette a keringési paraméterek nem invazív meghatározására alkalmas impedancia kardiográfia nevű mérőműszert (1980), majd elkészítette a számítógéppel összekapcsolt automatikus kiértékelésű továbbfejlesztett változatát (1988), amellyel nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szívkeringési paraméterek meghatározása terén.

Elismerés

Akadémiai Díj (1993).

Főbb művei

F. m.: Adatok a vese juxtaglomerularis készüléknek beidegzéséhez és működéséhez. Oltványi Zoltánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Reflektorische Beziehungen zwischen Cristae Acusticae und Hals und Nackenmuskeln. (Szentágothai János: Die Rolle der einzelnen Labyrinthrezeptoren bei der Orientation von Augen und Kopf im Raume. Bp., 1952)
Kísérleti adatok a cukoranyagcsere központi szabályozásához. Altmann Oszkárral, Horn Zoltánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
Áthatolt balkamrasérülés gyógyult esete. Frenreisz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1956. 31.)
A szem kontrollja mellett elvégezhető intracardialis műtéti eljárások. Husvéti Sándorral, Kudász Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1958. 41.)
A szervezet kontrollált lehűtése, a hypothermia. (Orvosi Műszereink, 1959)
Balkamra punctio, mint vizsgálati módszer az aorta vitiumok diagnosztikájában. Szabó Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 52.)
A szívmegállás kezelésének korszerű technikája. Harkányi Istvánnal, Papp Sándorral. Adatok az extracorporalis keringés segítségével végzett műtétek szervezett előkészítéséhez. Többekkel. – Betegellátás az extracorporalis keringéssel végzett műtéteket követő első 24 órában. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1961)
Hazai előállítású szív– tüdő-pumpa. (Orvosi Hetilap, 1963. 5.)
Acut rheumás carditis következtében keletkezett teljes atrioventricularis block kezelése beültetett szívritmust szabályozó – pacemaker – készülékkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 51.)
Acute Niereninsuffizienz nach extracorporaler Perfusion. Lange Nándorral, Bodor Elekkel. (Acta Chirurgica, 1967)
Hazai szív–tüdő-készülék előállítása és alkalmazása. A műtét utáni folyadékterápia kimunkálása 200 eset kapcsán. Kand. értek. (Bp., 1967)
Az extracorporalis teljes test-perfizio utáni veseelégtelenségről. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1968)
Shockos vesekárosodás. (A traumás shock diagnosztikájának és terápiájának időszerű kérdései. Bp., 1974)
A szérum, a pericardialis folyadék és a szívizom meticillinszintjének vizsgálata emberben. Többekkel. (Cardiologia Hungarica, 1975
németül: Acta Chirurgica, 1975)
Elektromágneses flowméterrel végzett vizsgálataink gyógyszerhatásban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1977)
Amikacin: in vitro Bacteriological Studies, Levels in Human Serum, Lung and Heart Tissue and Clinical Results. Többekkel. (Journal of Clinical Pharmacology and Biopharmacy, 1979)
A flucloxacillin szérum, tüdőszövet, pericardialis folyadék és szívszövet szintjének vizsgálata emberben. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1979)
Külső mellkasfali ingerlés a demand- pacemaker implantáltak gondozásában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 27.)
Different Localization of ST-Segment and T-Wave Abnormalities during Permanent Pacing. Többekkel. (Electrocardiography. Szerk. Antalóczy Zoltán, Préda István. Bp., 1981)
A pulmonalis hypertonia előfordulása szerzett vitium miatt operált betegeinknél. Többekkel. (Cardiologia Hungarica, 1982)
Szív- és nagyérbetegségek. – Congenitalis vitiumok, újszülött- és csecsemőkori veszélyállapotok. – A pacemaker-kezelés a progresszív betegellátás keretében. (Sürgősségi betegellátás. Szerk. Csépány Attila. Bp., 1983)
Lipidperoxidáció vizsgálata vénás oxigénadás során, kísérleti körülmények között. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1987)
Keringési paraméterek noninvazív meghatározása és követése az impedancia kardiográfia módszerével. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1988. 39.)
Az impedancia kardiográfia klinikai alkalmazásának lehetőségei. Többekkel. (Cardiologia Hungarica, 1990)
Az impedancia kardiográfia mérőműszer előállítása és elterjesztése. Műszaki alkotás leírása. Doktori értek. (Debrecen, 1991).

Irodalom

Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajzai. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013