Gonda Imre
Gonda Imre

2020. október 26. Hétfő

Gonda Imre

történész

Születési adatok

1914. december 18.

Budapest

Halálozási adatok

1985. július 3.

Budapest

Temetési adatok

1985. július 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Neu Zsófia. Apja kereskedelmi alkalmazott, anyja varrónő volt. F: 1966-tól Erdélyi Anna mezőgazdasági mérnök, könyvtáros.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1933), a zsidótörvények miatt egyetemen nem tanulhatott tovább; a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen ún. önálló történeti tanulmányokat folytatott és filozófiai, valamint közgazdasági előadásokat hallgatott (1939–1942), műveltségére autodidakta módon tett szert. A történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1977).

Életút

Az Ország Útja c. folyóirat munkatársa és a bp.-i Cserépfalvi Könyvkiadó külső szerkesztője (1940–1944), a Magyar Külügyi Intézet titkára és könyvtárosa (1945–1947), a Külügyminisztérium főelőadója és könyvtárosa (1947–1954). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1954–1970), tud. főmunkatársa (1970–1981). Bonnban és Münchenben DAAD-ösztöndíjas vendégkutató (1970). A munkásmozgalom résztvevője, a KIMSZ (1931–1934), az illegális KMP tagja (1934–1942), rendőri felügyelet alatt állt (1935-től). Az 1930-as évek végén kapcsolatba került a népi írókkal, első publicisztikai dolgozatai elsősorban a magyarországi és a balkáni parasztság helyzetét vizsgálták. A II. vh. után bekapcsolódott a Dunai Munkaközösség munkájába rendszeresen írt külpolitikai helyzetelemzéseket a Köztársaság c. lapba (1947–1948). Érdeklődése a 19–20. sz.-i külpolitika története felé fordult, az MTA Történettudományi Intézete megbízta az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitika- és diplomáciatörténetének első monografikus feldolgozásával, valamint az osztrák szociáldemokrácia történetének tanulmányozásával. Alapvetően új eredményeket ért el az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Poroszország külpolitika- és diplomáciatörténetének összehasonlító vizsgálata, a kiegyezés külpolitikai körülményeinek feltárása terén. Monográfiát írt Otto von Bismarck életművéről.

Emlékezet

Budapesten (Újlipótváros XIII. kerület Balzac utca 43.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Akadémiai Jutalom (1953), Szocialista Hazáért (1967), Munka Érdemrend (arany, 1974).

Főbb művei

F. m.: Két emlékirat az 1849. évi cári intervencióról. Ford. Sziklay László, Zsatkovics Kálmán. Az előszót írta Wesselényi Miklós, a bevezető tanulmány írta Trócsányi Zoltán, sajtó alá rend. G. I. (Bp., 1948)
Bismarck és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés. Kand. értek. is. (Értekezések a történettudományok köréből. Új sorozat. 16. Bp., 1960
rövidítve, németül: Bismarck und der österreichisch–ungarische Ausgleich von 1867. Acta Historica, 1961)
Az osztrák szociáldemokrácia és a dualizmus kérdései. (Párttörténeti Közlemények, 1960)
A „német nyomorúság” és a német sors. (Valóság, 1961)
A hadi- és békecélok a Monarchia háborús politikájában. (Századok, 1967
angolul: Acta Historica, 1975)
Bismarck. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1969)
Az Osztrák–Magyar Monarchia és a korlátlan tengeralattjáró háború. (Hadtörténelmi Közlemények, 1971
angolul: The Austro– Hungarian Monarchy and the Unrestricted Submarine Warfare. Acta Historica, 1975)
A monarchiabeli cseh nemzeti mozgalmak szerepe az első világháború éveiben, 1916–1917. (Századok, 1975)
Bismarck. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1976)
A közép-európai császári birodalmak bukása. A kettős szövetség a világháború utolsó éveiben. Doktori értek. (Bp., 1976)
A Habsburgok. Egy európai jelenség. Niederhauser Emillel. Kihajtható térképmelléklettel, a térképeket tervezte Bereznay András, a képanyagot összeáll. Rózsa György. (Bp., 1977
2. kiad. 1978
3. kiad. 1987
6. kiad. 1998
németül: Die Habsburger. Ein europäisch Phenomän. Bp.–Wien, 1978
2. kiad. 1983)
Verfall der Kaiserreiche in Mitteleuropa. (Bp., 1977)
Az osztály és a nemzet. (Magyar Tudomány, 1982)
Nemzeti tudat a Habsburg Birodalomban a 19. század közepén. (Történelmi Szemle, 1986)
A restauráció hatása a Habsburg Monarchia belső helyzetére és hatalmi viszonyaira 1849 után. (Századok, 1986).

Irodalom

Irod.: Lukács Lajos: G. I.: Bismarck és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés. (Századok, 1962)
Ács Zoltán: G. I.–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. (Századok, 1978)
Sándor Tibor: Egy uralkodócsalád története. G. I.–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. (Világosság, 1978)
Halálhír: (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. júl. 11.).

Megjegyzések

MÉL IV. köt. téves születési adat: dec. 19.! Valamennyi lexikon téves halálozási éve: 1984! Gyászjelentése szerint 1985. júl. 3-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013