Gondár Jenő
Gondár Jenő

2024. október 15. Kedd

Gondár Jenő

gépészmérnök

Születési adatok

1908. augusztus 26.

Komját, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1973. augusztus 3.

Budapest

Temetési adatok

1973. augusztus 13.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Bazsaliczka Józsa. Apja (†1916) géplakatos volt, az I. vh.-ban hunyt el. Nős, három gyermeke – két fia és egy leánya – született.

Iskola

Elemi iskoláit Rákospalotán végezte, a bp.-i Bolyai Főreáliskolában tanult (1918–1922), éretts. (1930); közben lakatos szakmunkásvizsgát tett (1924), a Budapesti Felsőipariskolában tanult (1924–1927). Párizsban ösztöndíjas (1930), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. (1935), műszaki doktori okl. szerzett (1942), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A MÁV Istvántelki Főműhelyének lakatosinasa (1922–1924), a Szüsz Nándor Rt. Optikai Művek Tervező Irodájának technikusa (1927–1930), egyetemi tanulmányai alatt különböző budapesti tervezőirodákban technikus (1930–1935). A Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár Üzemmérnöki Osztályának mérnöke (1935–1939), a Tervezési Oszt. osztályvezető főmérnöke (1939–1945), a gyár műszaki igazgatója (1945–1948). A Nehézipari Központ szabványosítási csoportvezetője (1948–1949), a Nehézipari Igazgatóság Kutatási és Szabadalmi Osztálya majd Gyártmánykorszerűsítési Osztálya helyettes vezetője (1949–1950). A Nehézipari, ill. a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Géptervezői Iroda, ill. Öntödei Osztály vezetője, szaktanácsadója (1950–1962). A BME Gépészmérnöki Kar Vegyipari Gépek Tanszék előadó tanára (1950–1953), az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépek Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1953. aug. 15.–1969. ápr. 19.). Speciális acélok és elektronikus, ill. hőkezelő berendezések előállításával, textilipari nyersanyagok, félkészáruk és késztermékek festésével, elektromos hőhatáson alapuló új ipari energiaforrások felhasználásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nehézipari szabványosítás kialakítása terén. Az élelmiszer- és a könnyűiparban nevéhez fűződik az ún. dielektromos hőkezelési eljárás magyarországi bevezetése.

Emlékezet

Budapesten (Országút, II. kerület Nyúl utca 9.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Szálasanyagok és fonalak festőgépei. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1941
2. kiad. 1942)
Textilfestőgépek építőanyagai. (Textiltechnológusok Lapja, 1942)
Konzerviparunk gépi problémái. (Konzervipar, 1947)
A konzervipar gépesítési irányai. (Mezőgazdaság és Ipar, 1948)
A magyar nehézipar szabványigénye. (Bp., 1949)
A magyar nehézipar szabványigényei. (NIK Közleményei, 1949 és MNOSZ Közleményei, 1950)
Különböző típusú villamos hőkezelő kemencék befolyása az üzemeltetés gazdaságosságára és hatásfokára. (Villenki Közleményei, 1953)
Vegyipari gépek szerkezeti anyagai. (Bp., 1954)
Konzervipar és gépi berendezései. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1954–1956)
Porkohászati eljárások villamos kemence-berendezései. (Bp., 1955)
Centrifugális előalaköntések a kovácsoláshoz. (Bp., 1955)
Elektroacél öntödék tervezésének gyakorlati és elméleti alapjai. (Bp., 1955)
Hőerőgépek szerkezeti anyagai. (Bp., 1955)
Konzervipar és gépi berendezései. Egy. jegyz. (Bp., 1955
4. kiad. 1964)
Precíziós öntés gyakorlati és elméleti alapjai. (Bp., 1956)
Indukciós olvasztókemencék alkalmazásának gyakorlati előnyei. (KGMTI Közleményei, 1960)
Acélöntés. – Formaürítő és öntvénytisztítógépek. – Öntvényappretáló gépek és berendezések. (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. V. köt. Szerk. Pattantyús-Ábrahám Géza. Bp., 1962)
A klasszikus és a dielektromos hőközlés lefolyásának elvi összehasonlítása. (Elektrotechnika, 1965)
Dielektromos technika és ipari alkalmazása. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1966)
Az élelmiszeripar mechanikai üzemű gépei és berendezései. (Bp., 1966)
Az élelmiszeripar termikus üzemű gépei és berendezései. (Bp., 1966)
Az élelmiszeripar speciális feldolgozási technológiái. (Bp., 1966)
Élelmiszeripari szerkezeti anyagok. (Bp., 1966)
Hengerelt szerelvények fajlagos keresztmetszetű modulusa. (Kohászati Lapok, 1967). A dielektromos melegítés elvi alapjai. – Az infravörös sugárzás elvi alapjai. (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. IX. köt. Szerk. Pattantyús-Ábrahám Géza. Bp., 1968)
Tartányok és tartályok új méretezési eljárása a fajlagos anyagsúlyok alapján. (Az élelmiszer- és vendéglátó-ipari gépészeti kongresszus élelmiszer-előadásai. Bp., 1971)
A dielektromos szárítás gyakorlati technikája. – A dielektromos szárítóberendezések főbb műszaki adatainak megállapítása és kezelése. (Szárítási kézikönyv. Bp., 1971).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. aug. 10.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője