Gondos Ernő
Gondos Ernő

2020. október 30. Péntek

Gondos Ernő

irodalomtörténész, szociológus

Születési adatok

1919. szeptember 18.

Budapest

Halálozási adatok

1994. március 23.

Budapest


Család

Sz: Buchbinder Olga kalapgyári munkásnő. Apja a Vörös Hadseregben szolgált, Csongrádnál elesett a románok elleni harcban. 1947-ben nősült, 1958-ban elvált. 2. F: Kocsis Zsuzsa nyomdász, litográfus. Leányai: Gondos Anna (1947–), Gondos Júlia (1949–) és Gondos Piroska (1953–).

Iskola

Árvaházban végezte el a negyedik elemit és a négy polgárit. A bp.-i Iparrajz Iskolában grafikus-litográfus képesítést (1939), az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1957), az irodalomtudományok kandidátusa (1973).

Életút

Az MKP bp.-i VI. kerületi Pártbizottságának politikai munkatársa, vezetőségi tagja (1945–1948), az MDP Központi Vezetősége (KV) alosztályvezetője (1948–1951). A Szabad Nép újságírója (1951–1956), a Glóbusz (Globus) Nyomda litográfusa (1957–1959), a bp.-i Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője (1959–1980). Az MTA–TMB-n Tóth Dezső aspiránsa (1963–1966). Diákként adatgyűjtő segédmunkát végzett Nagyfalusi Jenő művészettörténész mellett. A magyarországi illegális kommunista mozgalom résztvevője, a KIMSZ, ill. az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) tagja (1936-tól), a KMP Függetlenségi Bizottságának tagja, együtt dolgozott – többek között – Kállai Évával, Kulich Gyulával, Orbán Lászlóval és Ságvári Endrével. A KMP háborúellenes harcában való aktív részvétele miatt letartóztatták (Rózsa Ferenccel, Schönherz Zoltánnal, 1942), fegyházra ítélték (az Andrássy-laktanyában, a Margit körúton és Vácott raboskodott, 1942–1944), az ország német megszállása után a nemzeti ellenállás tagja (litográfusként elsősorban iratokat hamisított, 1944–1945). Tudományos pályafutásának kezdetén általános irodalomtörténeti, -elméleti és szociológiai kérdésekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi modern szocialista próza vizsgálata terén, vezető szerepet játszott a szociográfiai irodalom újraélesztésében, a magyarországi falukutató mozgalom dokumentumainak összegyűjtésében, maga is több szociográfiai munkát írt és szerkesztett. Felkutatta és kiadta Bálint György ismeretlen írásait és leveleit. Később érdeklődése olvasásszociológiai kérdések felé fordult, elsők között vizsgálta a magyarországi olvasói típusokat tárta fel a magyar ízlésfejlődés tendenciáit.

Elismertség

Magyar Szabadság Rend, Magyar Népköztársasági Érdemrend, Munka Érdemrend, Szocialista Hazáért, Szocialista Kultúráért, Felszabadulási Emlékérem (1970).

Szerkesztés

A Magyarország Felfedezése c. szociográfiai sorozat szerkesztőbizottságának tagja, a bizottság titkára (1971–1990).

Főbb művei

F. m.: Az éhség helye József Attila korai költészetében. (Kortárs, 1958)
Barta Lajos. 1910–1912. (Kortárs, 1960)
Moldova és a mai romantika. – Napirenden: a modernizmus. – Molnár Zoltán írói arca. (Kortárs, 1963)
Mű és valóság. Tanulmányok. (Bp., 1965)
Viták az irodalmi sajtóban 1957–1964 között. (Valóság, 1965)
Írók és olvasóik. Polonyi Péterrel. (Valóság, 1967)
A „Gondolat”-ról. („Jöjj el szabadság”. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp., 1967)
Jónás és a cet Óbudán. Szociográfiai jegyzetek. (Bp., 1968)
Az Igéző ciklusról. (Kortárs, 1968)
Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., 1969)
Kutatások az olvasói ízlés világában. (Társadalmi Szemle, 1969)
Szemtől szemben a szöveggel. Három gimnáziumi osztály egy műről. – Egy modern esszé és olvasói. A Kommunista Kiáltványról. (Új Írás, 1970)
Ízlésalakzatok. Prózai művek helyzete az olvasói tudatban a hatvanas évek végén. Írta és a kutatást vezette. A bevezetés Kamarás István írta. (Bp., 1971)
Ízléstípusok a magyar olvasók körében. (Valóság, 1972)
Olvasói ízléstípusok hazánkban a ’60-as évek végén. Kand. értek. is. (Bp., 1972
megjelent: 1975)
Metszet. Esettanulmány egy munkahelyi vitáról. (Valóság, 1974)
A közösségre és az egyénre építve. (Pártélet, 1976)
Tény? Érték? Ideológia? A pozitivizmus vitáról. (Valóság, 1977)
Az első világháború és előzményei. 1870–1918. (Képes történelem. Bp., 1977
2. kiad. 1982
3. kiad. 1987)
Tizenötödik után. (Hétköznapok. Antológia. Bp., 1979)
Olvasói magatartás változatai. (Az olvasás anatómiája. Bp., 1982)
Akik hisznek – és akik nem. Néhány megfigyelés egy nagyobb vizsgálatból. (Kulturális Közlöny, 1985)
szerk.: Jókai Mór: Az elátkozott család. – A barátfalvi lévita. Két regény. Ill. Bozóky Mária. (Jókai Mór válogatott művei. Bp., 1961)
Jókai Mór: Szabadság a hó alatt. Regény. Sajtó alá rend. Ill. Szántó Piroska. (Jókai Mór válogatott művei. Bp., 1962)
A valóság vonzásában. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. és a bevezetőt írta. (Bp., 1963)
Körkép. 35 mai magyar novella. Vál., és szerk. (Bp., 1964)
Tájak, gondok, emberek. Írók a magyar valóságról. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1965)
Bálint György: Az utolsó percek. Cikkek, jegyzetek. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta, a kísérőtanulmányt írta. Az előszót Mihályfi Ernő írta. (Bp., 1971)
Bálint György: Rejtsd el az örömöd! Versek. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1974)
Értelmezési kataszter. Melléklet a mondás-teszt vizsgálathoz. Összeáll. (Bp., 1978
2. bőv. és átd. kiad. 1984)
Félmúlt. Társadalomrajzok. Vál., szerk., az előszót írta. (Magyarország felfedezése. Bp., 1990)
Lengyel László: Tépelődés. Vál. írások. Vál., szerk. (Magyarország felfedezése. Bp., 1992)
tanulmánya kéziratban: Az 1949-es Lukács-vita.

Irodalom

Irod.: Diósi Ágnes: G. E. (Mozgó Világ, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013