Gór Nagy Sándor
Gór Nagy Sándor

2024. december 8. Vasárnap

Gór Nagy Sándor

vegyészmérnök, gazdaságpolitikus

Születési adatok

1925. március 21.

Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1988. január 20.

Budapest


Család

Sz: Gór Nagy Sándor (†1969), Somogyi Mária (†1968). F: Kovács Emma vegyészmérnök. Fia: Gór Nagy Sándor (1954–) és Gór Nagy Zoltán (1961–).

Iskola

A BME Vegyészmérnöki Kar Mezőgazdasági Kémiai Technológia Szakán végzett (1950), a kémiai tudományok kandidátusa (1980). Az MSZMP KB Pártfőiskoláján marxizmus-leninizmus oktatói képesítést szerzett (1965).

Életút

A bp.-i Sallai Kollégium igazgatója (1949–1950), a Gazdasági és Műszaki Akadémia tanára (1950–1952). A Budapesti Kénsavgyár üzemmérnöke (1952–1954), a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek igazgatója (1954–1955), a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát igazgatója (1955–1957). A Nehézipari Minisztérium Nehézvegyipari Főosztályának főosztályvezetője (1957–1963), a bp.-i Vegyipari Tröszt vezérigazgatója (1963–1967), a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke (1968–1971), nehézipari miniszterhelyettes (1971. jún. 1.–1974. aug. 31.), államtitkár (1974. szept. 1.–1975. okt. 31.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnöki főtanácsadója és a Péti Nitrogénművek, ill. a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. beruházásainak miniszteri biztosa (1975–1978), az Országos Mérésügyi Hivatal elnöke (1978–1985). A Vegyipari Állandó Kormánybizottság tagja. A NIM Műszaki Gazdasági Tanácsának és Műtrágyaipari Bizottságának vezetője. A magyarországi nitrogén- és műtrágyaipar fejlesztésével, a népgazdaság kemizálásával, ill. rendszertechnikai kérdéseivel foglalkozott. Gazdaságpolitikusként jelentős szerepet játszott a vegyipari beruházások távlati fejlesztési terveinek kidolgozásában, az olefinprogram koncepciójának kialakításában. Irányította az ún. kiemelten fontos beruházások (pl.: Tiszai Vegyi Kombinát, Viscosa, Péti Nitrogénművek stb.) rekonstrukcióját.

Elismertség

A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (1962).

Főbb művei

F. m.: A magyar nitrogénipar fejlesztésének irányvonala. (Magyar Kémikusok Lapja, 1960)
A nitrogénipar fő fejlesztési irányai hazánkban. Szántó Andrással. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
A vegyipar fejlesztésének beruházási tapasztalatai a második ötéves tervben. 1–2. Lévai Tamással, Szekér Gyulával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
A magyar műtrágyaipar fejlődése a felszabadulás után. (Magyar Kémikusok Lapja, 1970)
A mezőgazdaság és a vegyipar kapcsolata a népgazdaság távlati fejlesztésében. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972)
A népgazdaság kemizálódásából adódó vegyipari fejlesztési feladatok alapkoncepciójának kialakítása. (Műtrágyaipar, növényvédőszer-gyártás, állattakarmányozási termékek gyártása. Bp., 1973)
A mezőgazdaság kemizálása, mint szolgáltatás. (Valóság, 1977)
Vizsgálatok polifoszforsavok köréből. 1–4. Bésán Jánosnéval, Flóra Terézzel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1977)
A mezőgazdaság kemizálása, mint szolgáltatás. (Valóság, 1977)
A magyar műtrágyaipar távlati fejlesztésének rendszertechnikai és technológiai problémái. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1978)
A növénytermesztés kemizálása. (Gazdaság, 1979)
Még egyszer a műtrágyázásról. (Természet Világa, 1981)
kéziratban: Korszerű szintézis gázgyártási eljárások vizsgálatára. (1965)
OMFB-tanulmányok: A népgazdaság kemizálásából adódó vegyipari fejlesztési feladatok koncepciójának kialakítása. Műtrágyaipar, növényvédőszer-gyártás, állattakarmányozási termékek gyártása. (1973).

Irodalom

Irod.: Szekeres Gábor: G. N. S. (Magyar Kémikusok Lapja, 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője