Görög Ferenc
Görög Ferenc

2022. május 28. Szombat

Görög Ferenc

történész, szerkesztő

Születési adatok

1881. június 21.

Szászváros, Hunyad vármegye

Halálozási adatok

1970. szeptember 18.

Kolozsvár


Család

Sz: Görög József, Nagy Juliánna.

Iskola

A szászvárosi Kún Kollégiumban éretts. (1899), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), történelem–latin szakos tanári okl. szerzett (1906).

Életút

A szászvárosi Kún Kollégium r tanára (1903–1925) és igazgatója (1916–1923), a Temesvári Agrár Takarékpénztár Rt. nagyszebeni fiókképviselője (1925–1929). A kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Intézet cégjegyzője, igazgatója (1929–1944). Tudományos pályafutását Szádeczky Lajos biztatására irodalomtörténészként kezdte, majd szintén Szádeczky irányította figyelmét Erdély közép- és koraújkori történetére. Később érdeklődése a román–magyar történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok története felé fordult, elsősorban Petőfi Sándor és Arany János munkásságával, erdélyi vonatkozásaival foglalkozott. Irodalomnépszerűsítő tevékenysége is jelentős, nevéhez fűződnek az 1930-as években, Erdélyben rendkívül népszerű Minerva Népkönyvtár- és Jutalomkönyv-akciói. Számos tankönyvet írt, irodalmi antológiát szerkesztett, tankönyvei közül kiemelkedik A magyar nemzet története (1935–1936) c. kétkötetes munkája, amely döntően befolyásolta a két világháború között felnőtt erdélyi magyarok nemzettudatát. Szászváros és Szék történetét feldolgozó munkája kéziratban maradt.

Elismertség

A Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tagja. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum választmányi tagja.

Szerkesztés

A kolozsvári Egyetemi Lapok (1902–1903), a Szászváros (1903–1907), az Erdélyi Múzeum (1903–1908), a Brassói Lapok (1926– 1927), a Magyar Nép (1929–1939) és az Erdélyi Magyar Naptár munkatársa (1930–1938). A Minerva Népkönyvtár c. könyvsorozat szerkesztője (Kolozsvár, 1920–1930).

Főbb művei

F. m.: A Farkas utcai templom egyleveles nyomtatványai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
Moldva a XVIII. század végén. – Régi oláh püspökök. (Erdélyi Múzeum, 1903)
A két Rákóczy György fönnhatósági joga a két oláh vajdaság fölött. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1904)
Nagy István moldvai vajda. – A görög keleti egyház és az „unió.” (Erdélyi Múzeum, 1904)
Báthory Gábor és Bethlen viszonya a két oláh vajdasághoz. (Erdélyi Múzeum, 1904 és önállóan: Kolozsvár, 1905)
A két – román – vajda Báthory Zsigmondnak tett hűségesküje. (Déva, 1905)
Az Unió történetéhez. (Erdélyi Múzeum, 1906)
A Szászvárosi Református Kún Kollégium Emlékkönyve. Szerk. (Cluj–Kolozsvár, 1925)
Három tenger partjai között. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Tatárok torkában. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Házi kincstár. Hasznos tudnivalók a mindennapi életben. Összegyűjtötte. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Nevessünk! Elbeszélések. Összegyűjtötte. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Tüzes lelkek. Elbeszélések. Szerk. Gramantik Margittal. (Cluj–Kolozsvár, 1932)
A magyar nemzet története. I–II. köt. I. Az őskortól a mohácsi vészig. II. A mohácsi vésztől napjainkig. (1–2. kiad. Kolozsvár, 1935
3–4. kiad. 1936)
Arany János válogatott költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1936)
Arany János elbeszélő költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1937)
Petőfi Sándor: János vitéz. – A helység kalapácsa. – Bolond Istók. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1938)
Petőfi Sándor költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1938)
A magyar nemzet története. Hasonmás kiad. (Horizont Könyvek. Bp., 2000
2. kiad. 2001).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Varga László: Egy hiteles, Romániában megírt magyar történelemtankönyvről. (Hargita Népe, 2001. okt. 12.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője