Görög Ferenc
Görög Ferenc

2020. október 21. Szerda

Görög Ferenc

történész, szerkesztő

Születési adatok

1881. június 21.

Szászváros, Hunyad vármegye

Halálozási adatok

1970. szeptember 18.

Kolozsvár


Család

Sz: Görög József, Nagy Juliánna.

Iskola

A szászvárosi Kún Kollégiumban éretts. (1899), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), történelem–latin szakos tanári okl. szerzett (1906).

Életút

A szászvárosi Kún Kollégium r tanára (1903–1925) és igazgatója (1916–1923), a Temesvári Agrár Takarékpénztár Rt. nagyszebeni fiókképviselője (1925–1929). A kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Intézet cégjegyzője, igazgatója (1929–1944). Tudományos pályafutását Szádeczky Lajos biztatására irodalomtörténészként kezdte, majd szintén Szádeczky irányította figyelmét Erdély közép- és koraújkori történetére. Később érdeklődése a román–magyar történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok története felé fordult, elsősorban Petőfi Sándor és Arany János munkásságával, erdélyi vonatkozásaival foglalkozott. Irodalomnépszerűsítő tevékenysége is jelentős, nevéhez fűződnek az 1930-as években, Erdélyben rendkívül népszerű Minerva Népkönyvtár- és Jutalomkönyv-akciói. Számos tankönyvet írt, irodalmi antológiát szerkesztett, tankönyvei közül kiemelkedik A magyar nemzet története (1935–1936) c. kétkötetes munkája, amely döntően befolyásolta a két világháború között felnőtt erdélyi magyarok nemzettudatát. Szászváros és Szék történetét feldolgozó munkája kéziratban maradt.

Elismertség

A Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tagja. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum választmányi tagja.

Szerkesztés

A kolozsvári Egyetemi Lapok (1902–1903), a Szászváros (1903–1907), az Erdélyi Múzeum (1903–1908), a Brassói Lapok (1926– 1927), a Magyar Nép (1929–1939) és az Erdélyi Magyar Naptár munkatársa (1930–1938). A Minerva Népkönyvtár c. könyvsorozat szerkesztője (Kolozsvár, 1920–1930).

Főbb művei

F. m.: A Farkas utcai templom egyleveles nyomtatványai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
Moldva a XVIII. század végén. – Régi oláh püspökök. (Erdélyi Múzeum, 1903)
A két Rákóczy György fönnhatósági joga a két oláh vajdaság fölött. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1904)
Nagy István moldvai vajda. – A görög keleti egyház és az „unió.” (Erdélyi Múzeum, 1904)
Báthory Gábor és Bethlen viszonya a két oláh vajdasághoz. (Erdélyi Múzeum, 1904 és önállóan: Kolozsvár, 1905)
A két – román – vajda Báthory Zsigmondnak tett hűségesküje. (Déva, 1905)
Az Unió történetéhez. (Erdélyi Múzeum, 1906)
A Szászvárosi Református Kún Kollégium Emlékkönyve. Szerk. (Cluj–Kolozsvár, 1925)
Három tenger partjai között. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Tatárok torkában. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Házi kincstár. Hasznos tudnivalók a mindennapi életben. Összegyűjtötte. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Nevessünk! Elbeszélések. Összegyűjtötte. (Minerva Népkönyvtár. Cluj–Kolozsvár, 1930)
Tüzes lelkek. Elbeszélések. Szerk. Gramantik Margittal. (Cluj–Kolozsvár, 1932)
A magyar nemzet története. I–II. köt. I. Az őskortól a mohácsi vészig. II. A mohácsi vésztől napjainkig. (1–2. kiad. Kolozsvár, 1935
3–4. kiad. 1936)
Arany János válogatott költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1936)
Arany János elbeszélő költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1937)
Petőfi Sándor: János vitéz. – A helység kalapácsa. – Bolond Istók. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1938)
Petőfi Sándor költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1938)
A magyar nemzet története. Hasonmás kiad. (Horizont Könyvek. Bp., 2000
2. kiad. 2001).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Varga László: Egy hiteles, Romániában megírt magyar történelemtankönyvről. (Hargita Népe, 2001. okt. 12.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013