Gözsy Béla
Gözsy Béla

2020. október 31. Szombat

Gözsy Béla, nemes

kémikus, gyógyszerész

Névváltozatok

Gőzsy

Születési adatok

1903. március 26.

Csíkszereda, Csík vármegye

Halálozási adatok

1979. január 10.

Montréal, Kanada


Család

Régi orvos-gyógyszerész családból származott, ükapja: Gözsy Máté, II. József orvosa, nagyapja: Gözsy Béla Leó (1827–1876) gyógyszerész. Sz: Gözsy Árpád (1861–1931) gyógyszerész, gr. Lubienski Anna (1878–1954). Testvére: Gözsy Sándor (1906–) orvos, az Országos Sportorvosi Intézet igazgatóhelyettese, tőrvívó főiskolai világbajnok, Eb-érmes.

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1924), gyógyszerészdoktori okl. (1926), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen biokémiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1935).

Életút

Apja Fekete Sas patikájának gyógyszerészgyakornoka (1924–1926), a Pázmány Péter Tudományegyetem Közegészségtani Intézetében Liebermann Leó gyakornoka, tanársegéde (1926–1931). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Biokémiai Intézetében Szent-Györgyi Albert tanársegéde (1931–1940). A bp.-i Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet kutatóvegyésze (1940–1945), a bp.-i Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője (1945–1949). Párizsban telepedett le, ahol tudományos intézeteknél kutató-mikrobiológusként tevékenykedett (1949–1955). A Montréali Egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézete tud. munkatársa, kutatóprofesszora (1955–1979). Penicillin- és sztreptomicin-kutatásokkal, a BCG-oltások hatásmechanizmusának vizsgálatával, fagocitakutatásokkal, az influenza vírusával, antihisztaminokkal foglalkozott. Magyarországon elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilezés módszerét.

Elismertség

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja.

Főbb művei

F. m.: Az acidum aceticum – ecetsav – fertőtlenítő hatásáról. Gyógyszerészdoktori értek. is. (Bp., 1926)
Über die chemische Zusammensetzung und die küchentechnische Verarbeitung der Kartofell. Mészáros Gáborral. (Zeitschrift für Untersuchung der Lebensmittel, 1931)
A borostyánkősav szerepe a biológiai égésfolyamatoknál. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1935)
A baromfihimlő vírusának adsorbeáltatása szénnel és az adsorbeált vírus antigén hatásáról. Schneider Lajossal. – Az antigén egyedenként változó immunanyag-termelő hatása diftéria-anatoxinnal immunizált lovakban. Schneider Lajossal. (Állatorvosi Lapok, 1938)
Az immunanyagnak és a vérsavó fehérjéinek egymáshoz való viszonyához. Hegyeli Zoltánnal, Köves Jánossal. – Kísérletek a sertéspestis vírusának beszárítás útján való konzerválásához. Hegyeli Zoltánnal, Köves Jánossal. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1941)
Studies on the Effects of Phagocytic Stimulation on Microbiological Disease. 1–11. Kátó Lászlóval. (Canadian Journal of Microbiology, 1955–1956)
Effects of Phagocytic Stimulation on Experimental Tuberculosis of Guinea Pigs. Kátó Lászlóval. (American Journal of Tuberculosis, 1956)
Oedema Formation in Rat’s Skin. Kátó Lászlóval. (Nature, 1956)
Studies on Phagocytic Stimulation. Kátó Lászlóval. (Montréal, 1957)
Action of RES Stimulators on the Histamine Depleted Rats. Kátó Lászlóval. (Archives Internationale de Pharmacodynamie et Thérapie, 1957)
Changes in Capillary Permeability in the Skin of Rats. Kátó Lászlóval. (Journal of Physiology, 1957)
Role of 5-hydroxytryptamine in the Inflammatory Process. (Science, 1957)
Action of Antihistamines and Tranquilizers on the Conversion of Fibrinogen to Fibrin. Kátó Lászlóval. (Canadian Journal of Biochemistry and Physiology, 1958)
Treatment of Experimental Tuberculosis of the Guinea Pig with Dihydrostreptomicine and Simultaneously with Substances Acting on the Host. Kátó Lászlóval. (Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Thérapie, 1958)
Reticuloendothelial Response in Murine Leprosy. Kátó Lászlóval. (International Journal of Leprosy, 1959)
Histamine and Antihistamines in Capillary Response to Injury. Kátó Lászlóval. (Revue Canadienne de Biologie, 1959)
Maximal Edema Induced in the Rats by Minute Amounts of Dextran. Kátó Lászlóval. (Revue Canadienne de Biologie, 1960)
Investigations into the Mechanism of Action of Neuroleptic Drugs. Kátó Lászlóval. (Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Thérapie, 1960)
Quantitative Evaluation of Antihistaminic Effects. Kátó Lászlóval. (Toxicology and Applied Pharmacology, 1960)
Activation of Capillary Endothelium. Kátó Lászlóval. (Annals of the New York Academy of Sciences, 1960)
Factors Other Than Histamine Affecting Capillary Permeability. Kátó Lászlóval. (International Archives of Allergy and Applied Immunology, 1961)
Improve Method for Quantitative Evaluation of Drug Effects on Dextran Oedema in the Rat. Kátó Lászlóval. (Toxicology and Applied Pharmacology, 1961)
Role of Toxic Factors in Anaphylatic Shock of Rats. 1–2. Kátó Lászlóval. (International Archives of Allergy and Applied Immunology, 1962)
Balancing Mechanisms in Acute Inflammation. Monográfia. Kátó Lászlóval. (Montréal, 1970).

Irodalom

Irod.: Hegedüs Lajos: G. B. (Gyógyszerészet, 1980)
Erőss Vilmos: A Gözsy-gyógyszerészek. (szekelyhon.ro, 2007. febr. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013