Gratz Ottó
Gratz Ottó

2022. január 17. Hétfő

Gratz Ottó

mezőgazdasági mérnök, állatorvos

Születési adatok

1879. november 30.

Gölnicbánya, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1956. május 26.

Budapest -Csillaghegy


Család

Ausztriai protestáns családból származott, családja a vallásüldözések elől menekült Salzburgból Pozsonyba. Miután apja elfogadta a gölnicbányai evangélikus lelkészi állást, a szepességi bányavárosban telepedtek le. Sz: Gratz Móric (Moritz) (†1907), Dax Emma (†1928). Testvére: Gratz Gusztáv (1875–1946) politikus, publicista, történész, közgazdász, ill. Hajós Lászlóné Gratz Emmy, Zsakó Andorné Gratz Mária és Gyulai Zoltánné Gratz Márta.

Iskola

A kolozsvári unitárius főgimnáziumban éretts. (1897), a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetben végzett (1899). Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. szerzett (1902), a budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon doktori okl. (1927), magántanári képesítést szerzett (1933).

Életút

A magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde (1903), r. tanára (1904–1909), a magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Állomás, ill. a Magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója (1909–1933); közben az I. világháborúban állatorvosként szolgált (felsőbb tüzérségi parancsnokságok mellett, 1914–1917). A Budapesti Tejtermékek Ellenőrző Állomásának vezetője mezőgazdasági kísérletügyi igazgatói, ill. főigazgatói rangban (1933–1938). A Derby Sajtgyár nyugdíjas tanácsadója (1938–1944). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar (1933–1935), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1935–1944).

Tejgazdasági kutatásokkal, a tejhigiéné, a tejfeldolgozás és a tejtermékbírálat kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi ömlesztettsajt és ementáli készítésének, ill. a juhtej élelmiszer-ipari feldolgozásának bevezetése. Jelentős szerepet játszott az állami tehenészetek díjtalan tuberkulinoltásának megszervezésében, kezdeményezte az ún. tejtisztasági versenyek bevezetését és a tejipari mikrobiológiai vizsgálatok elindítását. Az első magyar tejipari szakkönyv szerzője.

A Magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézet jogelődje, a Tejgazdasági Kísérleti Állomás két laboratóriummal és két irodahelyiségben Mosonmagyaróvárott, a Lucsony utcai épületben alakult meg (Ujhelyi Imre kezdeményezésére, 1903-ban). Az állomás sajtüzemmel bővült (1905), majd a vaj minőségének javítása érdekében Magyarországon először itt kísérleteztek a tej fölözésével és pasztőrözésével (1906-tól). Gratz Ottó közel 25 éven át irányította az időközben minisztériumi irányítás alá került intézményt. Nevéhez fűződik az Intézet korszerűsítése, bevezette a felsőbb tejgazdasági és tejipari szaktanfolyamok indítását, ezzel elindította a magyarországi tejipariszakember-képzést. Kezdeményezésére itt készült az első magyarországi ementáli sajt, valamint ő dolgozta ki a rokfort jellegű sajtok hazai gyártástechnológiáját.

Elismertség

A Mezőgazdasági Szakoktatási Tanács tagja. Az Országos Tejpropaganda Bizottság tagja.

 

Az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja.

Szerkesztés

A Tejgazdaság c. lap (1918-tól) és a Tejgazdasági Könyvtár (1925-től), ill. a Tejgazdasági Zsebnaptár szerkesztője (1928-tól). A Köztelek tejipari rovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: A sajt vörösödése. (Kísérletügyi Közlemények, 1904)
Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek. G. O. előadásai nyomán összeáll. Simonyi István János. (Debrecen, 1907)
Adatok a gümőkóros bőr- és szemreakció diagnosztikai értékéhez. (Állatorvosi Lapok, 1908)
A yoghurt. (Állatorvosi Lapok, 1910)
Tanulmányok a liptói juhtúró éréséről. 1. A gomolya – juhsajt – baktériumflórája. Rácz Lászlóval. – Sajtkészítési kísérletek tejsavbaktériumok színtenyészeteivel. (Kísérletügyi Közlemények, 1911)
Vizsgálatok a bacterium casei, a bacterium coli és a bacterium aerogenes baktériumok közötti antibiosisról. – A proteolyzis fokának meghatározása sajtban formoltitrálással. (Kísérletügyi Közlemények, 1912)
Tanulmányok a liptói juhtúró éréséről. 2. A mikrobák szerepe a liptói túró érésénél és csípősödésénél. Vas Károllyal. – Néhány, a liptói túróban talált új bacterium species. Vas Károllyal. – Részt vesznek-e a kéregflóra enzymei a sajtban végbemenő fehérje- és zsírbomlásban? Szanyi Istvánnal. (Kísérletügyi Közlemények, 1914)
Kísérletek az Omega fejőgéppel. Végezte a Magyar Kir. Tejkísérleti Állomás. (Bp., 1915)
A sajt, mint táplálék. (Természettudományi Közlöny, 1915)
Tejoltókivonat- és oltópor-tanulmányok. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
A kisgazda fejőstehene és tejgazdasága. (Gazdasági tanácsadó. 9. Bp., 1921
2. kiad. 1927)
A Magyar Kir. Tejgazdasági Kísérleti Állomás, Magyaróvár. 2 táblával. (Kísérletügyi Közlemények, 1922)
A tejtermelés és -kereskedelem ellenőrzése a „score card” rendszerrel. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1924)
A házisajt készítése. A liptói és székelytúró. (Tejgazdasági Könyvtár. 2. Bp., 1925)
A tej és tejtermékek, különös tekintettel a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb tejkészítmények gyártására. (Bp., 1925)
Vizsgálatok a bacterium casei és a coli és aerogenes bacteriumok közötti antibiosisról. Egy. doktori értek. (Bp., 1927)
A tej jelentősége az ember táplálkozásában. (Természettudományi Közlöny, 1927)
A zsírbomlás a készítés után több nappal újra átgyúrt vajban. (Kísérletügyi Közlemények, 1927)
A nyers és pasztőrözött tej egészségi és táplálkozási szempontból. (Gyógyászat, 1928)
A Magyar Kir. Tejgazdasági Kísérleti Állomás új kísérleti tejüzeme. (Kísérletügyi Közlemények, 1929)
A höybergezés, a centrifuga nélküli tej és tejszín stb. egyvegyszeres zsírvizsgálatai módszere maró kénsav használata nélkül. (Tejgazdasági Szemle, 1929)
A tarhó készítése, mikroflórája és vegyi összetétele. – A bacterium amylobacter, mint a pasztőrözött tejből készült sajtok megrontója. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Die Technik der Schmelzkäse-Herstellung. (Kempten, 1931)
A savanyú tejnek villamos árammal való savtalanítása és tejgazdasági jelentősége. (Köztelek, 1932)
Tejtörvények és rendeletek. Szerk. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1933)
Fémek a tejben és jelentőségük. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Ömlesztett sajt. (Természettudományi Közlöny, 1934)
Termeljünk tiszta, jó és egészséges tejet! (A Tejtermelők Budapesti Szövetségének tájékoztató közlései tagjai részére. Bp., 1934)
A tej hygienés ellenőrzése külföldön, a hazai teendők e téren. (Állatorvosi Lapok, 1935)
Tejgazdasági jog és statisztika. Szerk. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1937)
Tejgazdasági áru- és kereskedelmi ismeretek, rendeletek, statisztika. Összeáll. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1938)
Tejtermelési, tejkezelési és tejértékesítési ismeretek. (A Tejtermelők Országos Szövetsége kiadványa. Bp., 1938)
Die ungarische Milchwirtschaft. (Ungarisches Wirtschafts- Jahrbuch, 1938)
Az étkezési és ipari tehéntúró készítése. (Bp., 1939)
Tejgazdasági lexikon. Szerk. (Tejgazdasági zsebkönyvek. 14. Bp., 1940)
Ungarns Käseerzeugung. (Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch, 1940)
Tejgazdasági ismeretek tejtermelők részére. Tejtermelés, tejkezelés és tejértékesítés. A Tejtermelési, tejkezelési és tejértékesítési ismeretek című műve új kiadása. (2. bőv. és átd. kiad. Bp., 1943)
Tejgazdasági adatok, tejhibák. (Köztelek zsebkönyv. 1944. Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon. 1869–1914. (Bp., 1982)
Fülöp Éva Mária: G. O. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987).

Megjegyzések

MÉL I. téves halálozási adat: máj. 6.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője