Gratz Ottó
Gratz Ottó

2020. október 22. Csütörtök

Gratz Ottó

mezőgazdasági mérnök, állatorvos

Születési adatok

1879. november 30.

Gölnicbánya, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1956. május 26.

Budapest -Csillaghegy


Család

Ausztriai protestáns családból származott, családja a vallásüldözések elől menekült Salzburgból Pozsonyba. Miután apja elfogadta a gölnicbányai evangélikus lelkészi állást, a szepességi bányavárosban telepedtek le. Sz: Gratz Móric (Moritz) (†1907), Dax Emma (†1928). Testvére: Gratz Gusztáv (1875–1946) politikus, publicista, történész, közgazdász, ill. Hajós Lászlóné Gratz Emmy, Zsakó Andorné Gratz Mária és Gyulai Zoltánné Gratz Márta.

Iskola

A kolozsvári unitárius főgimnáziumban éretts. (1897), a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetben végzett (1899). Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. szerzett (1902), a budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon doktori okl. (1927), magántanári képesítést szerzett (1933).

Életút

A magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegéde (1903), r. tanára (1904–1909), a magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Állomás, ill. a Magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója (1909–1933); közben az I. világháborúban állatorvosként szolgált (felsőbb tüzérségi parancsnokságok mellett, 1914–1917). A Budapesti Tejtermékek Ellenőrző Állomásának vezetője mezőgazdasági kísérletügyi igazgatói, ill. főigazgatói rangban (1933–1938). A Derby Sajtgyár nyugdíjas tanácsadója (1938–1944). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar (1933–1935), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1935–1944).

Tejgazdasági kutatásokkal, a tejhigiéné, a tejfeldolgozás és a tejtermékbírálat kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi ömlesztettsajt és ementáli készítésének, ill. a juhtej élelmiszer-ipari feldolgozásának bevezetése. Jelentős szerepet játszott az állami tehenészetek díjtalan tuberkulinoltásának megszervezésében, kezdeményezte az ún. tejtisztasági versenyek bevezetését és a tejipari mikrobiológiai vizsgálatok elindítását. Az első magyar tejipari szakkönyv szerzője.

A Magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézet jogelődje, a Tejgazdasági Kísérleti Állomás két laboratóriummal és két irodahelyiségben Mosonmagyaróvárott, a Lucsony utcai épületben alakult meg (Ujhelyi Imre kezdeményezésére, 1903-ban). Az állomás sajtüzemmel bővült (1905), majd a vaj minőségének javítása érdekében Magyarországon először itt kísérleteztek a tej fölözésével és pasztőrözésével (1906-tól). Gratz Ottó közel 25 éven át irányította az időközben minisztériumi irányítás alá került intézményt. Nevéhez fűződik az Intézet korszerűsítése, bevezette a felsőbb tejgazdasági és tejipari szaktanfolyamok indítását, ezzel elindította a magyarországi tejipariszakember-képzést. Kezdeményezésére itt készült az első magyarországi ementáli sajt, valamint ő dolgozta ki a rokfort jellegű sajtok hazai gyártástechnológiáját.

Elismertség

A Mezőgazdasági Szakoktatási Tanács tagja. Az Országos Tejpropaganda Bizottság tagja.

 

Az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja.

Szerkesztés

A Tejgazdaság c. lap (1918-tól) és a Tejgazdasági Könyvtár (1925-től), ill. a Tejgazdasági Zsebnaptár szerkesztője (1928-tól). A Köztelek tejipari rovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: A sajt vörösödése. (Kísérletügyi Közlemények, 1904)
Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek. G. O. előadásai nyomán összeáll. Simonyi István János. (Debrecen, 1907)
Adatok a gümőkóros bőr- és szemreakció diagnosztikai értékéhez. (Állatorvosi Lapok, 1908)
A yoghurt. (Állatorvosi Lapok, 1910)
Tanulmányok a liptói juhtúró éréséről. 1. A gomolya – juhsajt – baktériumflórája. Rácz Lászlóval. – Sajtkészítési kísérletek tejsavbaktériumok színtenyészeteivel. (Kísérletügyi Közlemények, 1911)
Vizsgálatok a bacterium casei, a bacterium coli és a bacterium aerogenes baktériumok közötti antibiosisról. – A proteolyzis fokának meghatározása sajtban formoltitrálással. (Kísérletügyi Közlemények, 1912)
Tanulmányok a liptói juhtúró éréséről. 2. A mikrobák szerepe a liptói túró érésénél és csípősödésénél. Vas Károllyal. – Néhány, a liptói túróban talált új bacterium species. Vas Károllyal. – Részt vesznek-e a kéregflóra enzymei a sajtban végbemenő fehérje- és zsírbomlásban? Szanyi Istvánnal. (Kísérletügyi Közlemények, 1914)
Kísérletek az Omega fejőgéppel. Végezte a Magyar Kir. Tejkísérleti Állomás. (Bp., 1915)
A sajt, mint táplálék. (Természettudományi Közlöny, 1915)
Tejoltókivonat- és oltópor-tanulmányok. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
A kisgazda fejőstehene és tejgazdasága. (Gazdasági tanácsadó. 9. Bp., 1921
2. kiad. 1927)
A Magyar Kir. Tejgazdasági Kísérleti Állomás, Magyaróvár. 2 táblával. (Kísérletügyi Közlemények, 1922)
A tejtermelés és -kereskedelem ellenőrzése a „score card” rendszerrel. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1924)
A házisajt készítése. A liptói és székelytúró. (Tejgazdasági Könyvtár. 2. Bp., 1925)
A tej és tejtermékek, különös tekintettel a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb tejkészítmények gyártására. (Bp., 1925)
Vizsgálatok a bacterium casei és a coli és aerogenes bacteriumok közötti antibiosisról. Egy. doktori értek. (Bp., 1927)
A tej jelentősége az ember táplálkozásában. (Természettudományi Közlöny, 1927)
A zsírbomlás a készítés után több nappal újra átgyúrt vajban. (Kísérletügyi Közlemények, 1927)
A nyers és pasztőrözött tej egészségi és táplálkozási szempontból. (Gyógyászat, 1928)
A Magyar Kir. Tejgazdasági Kísérleti Állomás új kísérleti tejüzeme. (Kísérletügyi Közlemények, 1929)
A höybergezés, a centrifuga nélküli tej és tejszín stb. egyvegyszeres zsírvizsgálatai módszere maró kénsav használata nélkül. (Tejgazdasági Szemle, 1929)
A tarhó készítése, mikroflórája és vegyi összetétele. – A bacterium amylobacter, mint a pasztőrözött tejből készült sajtok megrontója. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Die Technik der Schmelzkäse-Herstellung. (Kempten, 1931)
A savanyú tejnek villamos árammal való savtalanítása és tejgazdasági jelentősége. (Köztelek, 1932)
Tejtörvények és rendeletek. Szerk. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1933)
Fémek a tejben és jelentőségük. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Ömlesztett sajt. (Természettudományi Közlöny, 1934)
Termeljünk tiszta, jó és egészséges tejet! (A Tejtermelők Budapesti Szövetségének tájékoztató közlései tagjai részére. Bp., 1934)
A tej hygienés ellenőrzése külföldön, a hazai teendők e téren. (Állatorvosi Lapok, 1935)
Tejgazdasági jog és statisztika. Szerk. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1937)
Tejgazdasági áru- és kereskedelmi ismeretek, rendeletek, statisztika. Összeáll. Törs Antallal, Valkó Rudolffal. (Bp., 1938)
Tejtermelési, tejkezelési és tejértékesítési ismeretek. (A Tejtermelők Országos Szövetsége kiadványa. Bp., 1938)
Die ungarische Milchwirtschaft. (Ungarisches Wirtschafts- Jahrbuch, 1938)
Az étkezési és ipari tehéntúró készítése. (Bp., 1939)
Tejgazdasági lexikon. Szerk. (Tejgazdasági zsebkönyvek. 14. Bp., 1940)
Ungarns Käseerzeugung. (Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch, 1940)
Tejgazdasági ismeretek tejtermelők részére. Tejtermelés, tejkezelés és tejértékesítés. A Tejtermelési, tejkezelési és tejértékesítési ismeretek című műve új kiadása. (2. bőv. és átd. kiad. Bp., 1943)
Tejgazdasági adatok, tejhibák. (Köztelek zsebkönyv. 1944. Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon. 1869–1914. (Bp., 1982)
Fülöp Éva Mária: G. O. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987).

Megjegyzések

MÉL I. téves halálozási adat: máj. 6.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013