Grexa Gyula
Grexa Gyula

2020. október 28. Szerda

Grexa Gyula

irodalomtörténész, pedagógus, művelődéstörténész

Születési adatok

1891. január 2.

Budapest

Halálozási adatok

1977. november 13.

Budapest

Temetési adatok

1977. november 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Grexa János (†1907) műegyetemi kvesztor, Tarnóczy Boriska. Apjáról – mivel kortársak szerint Grexa János megszólalásig hasonlított Baross Gáborra – mintázták a bp.-i Baross-szobrot (Szécsi Antal alkotása, 1898). F: Haynal Elma (†1978), Haynal Imre (1892–1979) orvos, akadémikus testvére.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az őszirózsás forradalom alatt gr. Károlyi Mihály belső munkatársa (1918– 1919). Az összeomlás után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alkönyvtárosa (1919–1927), a bp.-i Werbőczy Miklós, ill. a Petőfi Sándor Gimnázium történelem–földrajz szakos r. tanára (1927–1951). Ösztöndíjasként a firenzei Laurentiana-könyvtárat, a lipcsei Buchgewerbehaust, ill. a berlini és a müncheni könyvtárakat látogatta. Középkori magyar művelődéstörténettel, irodalmi és zenei ismeretterjesztéssel foglalkozott. Irodalomtörténészként elsősorban a hun–magyar hagyomány eredetét, keletkezési körülményeit, ill. modern, 19–20. sz-i továbbélését, valamint Arany János munkásságát, eposzainak korabeli forrásait vizsgálta. Igen népszerű tanár volt, mondanivalóját saját maga által készített művészi felvételekkel illusztrálta diákjainak. Gazdag hanglemezgyűjteményéből zenei előadásokat tartott az MTV-ben. Már nyugdíjas tanárként Nyugati Lászlóval javaslatot tett a Népművelési Minisztériumba egy Magyar Hanglemez Múzeum felállítása ügyében. A javaslatot elutasították, gyűjteménye kisebbik része, Grexa Gyula halála után az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) került, a többi szétszóródott. Amatőr fotóművészként igen értékes képekben örökítette meg egy eltűnő budapesti városrész, a Tabán emlékeit.

Emlékezet

Budapesten, az Erzsébetvárosban (VII. kerület Murányi utca, majd Landler Jenő utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány kéziratát a Petőfi Irodalmi Múzeum és az OSZK őrzi. Bárány Tamás róla mintázta Apátlan nemzedék (1960) c. regényében Baksa Gyula alakját. Tanári működését a Petőfi Gimnáziumban emléktábla őrzi. Fotóiból a Tabán Múzeum rendezett kiállítást (2009. dec.-ben).

Elismerés

Lukács Krisztina-díj (Kisfaludy Társaság, 1922).

Főbb művei

F. m.: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. Egy. doktori értek. is. (1–2. kiad. Rozsnyó, 1913)
Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917 és önállóan: Bp., 1917)
Adalékok Arany János hún eposzának forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Bp., 1922)
A magyar királyi korona problémái. – Die Probleme der ungarischen Königskrone. (Überlieferung und Auftrag. Festschrift für Michael de Ferdinandy zum sechziegen Geburstag. 5. Oktober, 1972. Szerk. Farkas, Josef Gerhard. Wiesbaden, 1972)
A Csaba-monda és a székely hun- hagyomány. (Temetetlen múlt. 1. Új kiad. Bp., 2003)
fotói: Radnai Lóránt: Tabán. A fotókat készítette. Többekkel. (Műemlékeink. Bp., 1967)
A közművelődési könyvtárak fonotékáinak feladata a zenei ismeretterjesztésben. (Bp., 1971)
Tabán egykor és ma. Írta és összeáll. Vecsey András. A fotókat készítette. Többekkel. (Bp., 2006).

Irodalom

Irod.: Zsinka Ferenc: G. Gy.: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. (Századok, 1916)
Hajnal István: G. Gy.: Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. (Századok, 1922)
Hóman Bálint: G. Gy.: A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
Bárány Tamás: Apátlan nemzedék. Regény. (Bp., 1960
2. kiad. 1967
3. kiad. 1980)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1977. nov. 18.)
Abody Béla: Gyula bácsi. (Élet és Irodalom, 1977)
Palojtay Béla: Elment a Tanár úr, akinek rossz diákja nem volt. (Magyar Nemzet, 1977. 279. sz.)
Kovács Zoltán–Palojtay Béla: Grexa tanár úr. (Bp., 1984
2. kiad. 1986)
Kovács Zoltán: Baross Gábor redingotja. (Népszabadság, 2001. nov. 23.)
Baranyi Ferenc: Zévitamin. Zenei cikkek. 1976–2006. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013