Grolmusz Vince Ferenc József
Grolmusz Vince Ferenc József

2024. október 6. Vasárnap

Grolmusz Vince Ferenc József

közgazdász, informatikus

Születési adatok

1932. július 6.

Budapest

Halálozási adatok

1999. március 6.

Budapest


Család

Sz: Grolmusz Vince géplakatos, Farkas Julianna. Két leánytestvére született. F: 1. 1957-től Korpás Erzsébet. Fia: Grolmusz Vince István (1961–) matematikus, az MTA doktora. 2. Enyedi Valéria.

Iskola

A bp.-i Wesselényi Miklós Közgazdasági Gimnáziumban éretts. (1950), az MKKE Politikai Gazdaságtan szakán végzett (1956), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961).

Életút

Az MTA Közgazdasági Dokumentációs Központ előadója, a Nyilvántartási Részleg vezetője (1950–1952), az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék gyakornoka (1953–1954), az MTA–TMB-n Nagy Tamás aspiránsa (az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében, 1956–1959). Az MTA Általános Osztály tud. munkatársa (1959–1961), a Minisztertanács Tudományos és Felsőoktatási Tanácsa Titkárságának osztályvezetője (1961–1967), az intézmény megszűnése után az MTA Kutató és Szervezetelemző Intézet Tudományszervezési Csoportjának (= MTA Kutatásszervezési Intézete, KSZI) alapító tud. főmunkatársa és a KSZI mb. igazgatóhelyettese (1967–1974), témacsoport-vezetője, ill. témavezetője (1974–1992). Tudományos pályafutásának kezdetén a fogyasztói árképzést tanulmányozta, később a Tudományos és Felsőoktatási Tanács Titkársága munkatársaként tudományszervezési, -irányítási és -politikai kérdésekkel, tudományos-műszaki prognosztikával foglalkozott. A tudományos kutatások és fejlesztések statisztikai, tervezési kérdéseit, az országos kutatásirányítás tudománypolitikai és közgazdasági problémáit, az országos távlati tudományos kutatási terv kérdéseit, a tudományos kutatások makroszintű hatékonyságát vizsgálta. Részletes javaslatot tett a magyar tudománypolitikai irányítási rendszer reformjára, az akadémiai kutatóhelyek kutatási profiljainak összehangolására, elsők között kezdeményezte egy tudományos kutatói adatbázis kialakítását. Szakfordítóként orosz nyelvű közgazdasági irodalmat tolmácsolt, ill. az MKKE Könyvtára számára orosz nyelvű szakirodalmat referált.

Elismertség

Az MTA Szervezéstudományi Bizottság Tudományszervezési Albizottsága (1968–1970), az MTA Jövőkutató Bizottsága tagja (1976–1990), Munkatudományi Bizottsága állandó meghívott tagja (1990–1994). Az Országos Könyvtári Központ Osztályozó Bizottsága, az MTESZ Tudományok Tudománya Köre tagja (1970-től). A Magyar Közgazdasági Társaság alapító tagja.

Szerkesztés

A Prognosztika c. folyóirat főszerkesztője (1976–1988). A Tájékoztató a tudományos kutatás fontosabb statisztikai adatairól c. sokszorosított kéziratsorozat szerkesztője (1961–1969).

Főbb művei

F. m.: A bútorkereslet várható alakulása a második ötéves terv időszakában. Hoch Róberttel, Radnóti Évával. (MTA Közgazdaság- tudományi Intézete Évkönyve. 1958–1959. Bp., 1959 és MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1959)
A fogyasztói árképzés egyes elvi problémái, különös tekintettel a tartós fogyasztási cikkek fogyasztói árképzésére. Kand. értek. (Bp., 1960)
Az országos kutatási statisztika módszere és főbb eredményei. 1–2. (Statisztikai Szemle, 1964)
A kutatásirányítási rendszer néhány közgazdasági kérdéséről. (Magyar Tudomány, 1966)
A magyar tudományos kutatás helyzete az országos kutatási statisztika 1966. évi adatai tükrében. Szántó Lajossal. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1968)
Az országos kutatási statisztika továbbfejlesztése. (Statisztikai Szemle, 1968)
Az akadémiai hároméves kutatástervezési rendszer tapasztalatai és a beszámolás rendje. Szántó Lajossal. – A hároméves kutatási tervek készítéséről. Karácsony Kálmánnéval. (Magyar Tudomány, 1968)
Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv sorsa és fontosabb tapasztalatai Magyarországon. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1969)
A távlati kutatástervezés néhány elvi és módszertani problémája. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1970)
A tudományos kutatás hosszú távú tervének előkészítéséről. (Gazdaság, 1970)
Az európai országok kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységének statisztikája. 1967. Karácsony Kálmánnéval. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1971)
A kutatás fejlesztés nemzetközi statisztikájának helyzetelemzése. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1973)
A magyar kutatás-fejlesztési bázis harmincéves fejlődése. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1975)
A tudomány kérdései az MSZMP XI. kongresszusának dokumentumaiban. Erdélyi Judittal. (Magyar Tudomány, 1975)
A kutatási bázis intenzív fejlesztése. (Magyar Tudomány, 1976)
A tudományos minősítésről. Az aspiránsképzés és a tudományos minősítés funkciójáról. (Magyar Tudomány, 1978)
Komplex jövőképek. Prognózisok, tervek. II. Magyar Jövőkutatási Konferencia. Székesfehérvár, 1978. okt. 3–5. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1978)
A tudománypolitika tudományos alapjai. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1980)
I. Vállalati Prognosztikai Konferencia. Székesfehérvár, 1981. okt. 16–17. Szerk. Többekkel. (Bp., 1982)
Az országos kutatás-nyilvántartás új rendje. (Magyar Tudomány, 1983)
A tudományos-műszaki prognosztizálás tapasztalatai Magyarországon. (Prognosztika, 1984)
kéziratban: a Tudományos és Felsőoktatási Tanács Titkárságán: Tudománypolitika és a tudományos kutatás szervezete a Magyar Népköztársaságban. (1966)
Összefoglaló tájékoztató a tudományos kutatás 1960–1965. évi fontosabb statisztikai adatairól. (1967)
A műszaki kutatási és a termelési struktúra változásának nemzetközi összehasonlítása. OMFB-tanulmány. (1969)
A tudományos fokozattal rendelkezők és az aspiránsok főbb adatai az 1970. júl. 1-jei állapot szerint. MTA KSZI-kézirat. (1970)
Prognózis jellegű adatok a műszaki fejlesztési alap képzésére, felosztására és felhasználására az 1971–1985. évek időszakára. OMFB-tanulmány. (1971).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője