Groó Vilmos
Groó Vilmos

2020. október 22. Csütörtök

Groó Vilmos

tanár, pedagógiai író

Születési adatok

1843. október 8.

Krompach, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1906. november 28.

Makó


Család

Szepességi evangélikus családból származott. Sz: Groó János (†1887), a krompach-hornádi vasgyár tisztviselője, Nováky Mária. Testvére: Groó G. Lajos (1851–1914) tanító és Gabos Gyuláné Groó Ida. Sz: F: Fábry Gizella. Fia: Groó Béla (1878–1962) orvos, balneológus, a Margitszigeti Gyógyfürdő és Szanatórium igazgató-főorvosa.

Iskola

Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte, teológiai vizsgát tett (1866), a weissenfeldi tanárképző és a gothai tanítóképző intézetben polgári iskolai oklevelet és tanítói képesítést szerzett (1860-as évek vége).

Életút

A Magyary-Kossa család tiszaroffi birtokán nevelő (1867–1870), a znióváraljai állami tanítóképző intézet igazgatója (1870–1876). Gömör–Kishont vármegye kir. tanfelügyelője (1876–1895), a bp.-i Erzsébet Tanítónőképző Intézetben a filozófia és a pedagógia r. tanára (1895–1901), majd Makón, Csanád vármegye kir. tanfelügyelője (1901–1906). Kir. tanácsos (1889-től). A Gömörvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület alapító igazgatója. A Magyar Tanítók Turista Egyesülete választmányi tagja. A magyarosító népoktatás egyik úttörője, a szlovák, a román, a szerb és a rutén iskolákban a magyar nyelvű tanítás bevezetője, számos magyar nyelvű szakiskolát szervezett (1876–1886). Jelentős szerepet játszott a kézimunka-tanítás magyarországi meghonosításában. Nevéhez fűződik továbbá a znióváraljai kőfaragó tanműhely felállítása. Tíz év alatt (1876–1886) 35 új, többnyire szakiskolát szervezett, a rajztanítást 169, a női kézimunkát 118, a háziipart 125 szakiskolába vezette be.

Emlékezet

Élete utolsó éveiben Makón telepedett le, ott is hunyt el. Makón ravatalozták fel, Rimaszombaton temették el, dec. 3-án.

Szerkesztés

A Gömör–Kishont c. lap szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A tanulók, mint segédek az iskolákban. (Néptanítók Lapja, 1869)
Gömörmegye népoktatási állapota. (Rimaszombat, 1878)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására tót ajkú népiskolákban. (Bp., 1880–1881)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására rutén ajkú népiskolákban. (Bp., 1881)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a rutén ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1882
2. kiad. 1898
rutén nyelven is)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a tót ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1882
szlovák nyelven is)
Mennyiben tehető az olvasókönyv a népiskolai oktatás súlypontjává? (Bp., 1883)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a román ajkú népiskolák II–IV. osztályai számára. (Bp., 1898
román nyelven is)
Magyar olvasó- és gyakorlókönyv a szerb ajkú népiskolák II., III. és IV. osztályai számára. (Bp., 1898
szerb, horvát és vend nyelven is)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására román ajkú népiskolákban. Tanítók számára. (Bp., 1899
románul is).

Irodalom

Irod.: Veres Samu: Egy elhunyt pedagógus. Emlékezés G. V.-ra. (Gömör–Kishont, 1906)
Tókos Izsák: Néhai G. V. királyi tanfelügyelő. (Néptanoda, 1907).

Megjegyzések

Gyászjelentésén tévedésből december 28-a szerepel! Valójában a parte-cédulát november 29-én, Makón nyomtatták.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013