Grósz István
Grósz István

2020. október 30. Péntek

Grósz István

orvos, szemész

Születési adatok

1909. május 28.

Budapest

Halálozási adatok

1985. február 25.

Sopron


Család

Dédapja: Grósz Frigyes (1798–1858), nagyapja: Grósz Albert (1819–1901) szemészek. Sz: Grósz Emil (1865–1941) szemész, felvinczi Takáts Margit. Testvére: Domony Péterné Grósz Eszter és Takáts Géza. Elvált.

Iskola

A Budapesti Tanárképző Gyakorló Főgimnáziumában éretts. (1927), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1933), szemész szakorvosi vizsgát tett (1935), magántanári képesítést szerzett (külön eljárás nélkül, 1945). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1974).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Mária utcai Szemklinika gyakornoka (1933–1935), egy. tanársegéde (1935–1946), az Illés utcai Szemklinika egy. adjunktusa (1946–1950). A Központi Honvéd Kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (orvos- ezredesi rangfokozatban, 1950–1953 és 1957–1961); közben koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték (1953–1956; 1957: rangfokozatának visszaállításával rehabilitálták). A Fővárosi János Kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, egyúttal az Észak-budai terület vezető szemész főorvosa is (1961–1976). A szemészeti fizikoterápia és a szemészeti diétetika világhírű magyar kutatója, számos kórkép (pl. a nutritionalis neuritis retrobularis, az essentialis irisatrophia stb.) első leírója. Alapvető klinikofarmakológiai tevékenysége is, nevéhez fűződik a szemcseppek és szemkenőcsök első magyarországi standardizálása. Elsők között számolt be magyarországi okuláris miopátiáról, döntő érdemeket szerzett a B-vitamin-terápia, a kötőhártyaseb-ragasztás és az ún. monokromatikus sárgafény magyarországi klinikai bevezetése terén. Fontos megállapításokat tett a trachoma szerológiai és mikrobiológiai vizsgálatára vonatkozóan. További kutatási területei: a szem foglalkozási ártalmai, ezzel összefüggő szemészeti traumatológiai és munka- egészségügyi kutatások, szemészeti kóroktan: az uveitisz, a szemhéji lupusz etiológiája, az ún. exophthalmiás szemizombénulás, a glaukóma enzimológiai és hormonális kérdései, szemészeti iatrogén ártalmak. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, a szemészet kultúr- és művelődéstörténetével is foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten (Lágymányos, XI. kerület Erőmű utca 4.) élt és tevékenykedett, Sopronban hunyt el.

Elismertség

A Magyar Szemorvos Társaság vezetőségi tagja, örökös tb. tagja. A Korányi Sándor Társaság tagja. Az Országos Szemészeti Intézet Szakmai Kollégiumának tagja. A Brit (1948-tól) és a Francia Szemorvos Társaság tagja (1953-tól). A Nemzetközi Neurológiai Társaság Neuroophthalmológiai Szekciójának alapító tagja (1967-től).

Elismerés

Kiváló Orvos (1965), Munka Érdemrend (arany, 1969).

Szerkesztés

A Szemészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1935-től), majd szerkesztője (1938–1940). Az Ophthalmologica (1950-től) és az Archives d’Ophthalmologie c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A szem mészsérüléseiről. – Az iontophoresis a szemészetben. (Szemészet, 1935)
A dimethylsulfatmérgezésről főleg szemészeti vonatkozásban. – A keratoconjunctivitis sicca aetiologiája és therápiája. – Szemfeszülés és terhesség. Patat Pállal. (Orvosképzés, 1936)
Rövidhullámú therápia a szemészetben. (Orvosképzés, 1937)
A vitaminok jelentősége a szemészetben. A B-vitamin. 1–2. (Orvosképzés, 1938–1939)
A sárga fény szemészeti jelentőségéről. (Orvosképzés, 1940)
Az eserin stabilizálása. (Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1940)
Mindkét oldali ideghártya központi verőerének elzáródása. (Orvosi Hetilap, 1940. 15.)
Szembetegségek physicotherápiája. Monográfia. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 175. Bp., 1941)
Cushing-féle betegség. (Szemészet, 1941)
Racionális sulfoamid-therapia a szemészetben. 1 melléklettel. (Orvosképzés, 1943)
Az aneurin hatása az alkalmazkodásra. (Orvosi Hetilap, 1943. 33.)
A sulfhydril-gyök jelentősége a szaruhártya hámosodásában. Gyógyító kísérletek glutathion-kenőccsel. (Orvosok Lapja, 1947)
A látószerv foglalkozási bántalmai. Monográfia. 7 fekete-fehér fotóval. Az előszót Vikol János, a bevezetőt Horay Gusztáv írta. (Bp., 1947)
Újabb irányelvek a szemészetben. (Orvosok Lapja, 1949)
A szemcseppek előállítására vonatkozó korszerű ismeretek. 1–2. Többekkel. (Gyógyszerész, 1949–1950)
Methyl-alkohol-mérgezés szemészeti tanulságai. (Orvosi Hetilap, 1950. 16.)
Balneotherapia és szembetegségek. (Hidrológiai Közlöny, 1950)
Cystein a szemészeti terápiában. Bagdy Dániellel, Bölöni Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1952. 26.)
Heveny látási katasztrófák. (Orvosi Hetilap, 1958. 31.)
A szemüreg sérüléseiről. (Honvédorvos, 1958)
Ocularis myopathia. Magyar Istvánnal, Aszalós Zoltánnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1959)
Gougerot– Sjögren-féle siccasyndromáról. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959)
A trachoma mikrobiológiájának mai állása. (Honvédorvos, 1959)
A lokális antibiotikum-kérdés a szemészeti gyakorlatban. Chloramphenicol-szemcsepp. (Orvosi Hetilap, 1959. 28.)
Klinikai tapasztalatok a hydrocortizon szemkenőccsel. (Szemészet, 1960)
A szemészeti traumatológia korszerű kérdései. (Magyar Traumatológia, 1960)
Treatment of Herpetic Keratitis. (Acta Chirurgica, 1960)
A gyógyszeres terápia szemészeti mellékhatásai. (Orvosképzés, 1960)
Dysostosis mandibulo-facialis klasszikus esete. Gyenes Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1960. 40.)
Változások a szembetegségek klinikumában. (Orvosi Hetilap, 1961. 50.)
Szemészeti megfigyelések egy új hazai antimalarikummal. (Szemészet, 1962)
Új gyógyszer alkalmazása trigeminusneuralgiában. Éllő Istvánnal, Gyenes Vilmossal. (Fogorvosi Szemle, 1963)
Dante „Isteni színjáték”-ának szemészeti vonatkozásairól. (Orvostörténeti Közlemények, 1963 és Ponticulus Hungaricus, 2006)
Foglalkozási szembetegségek. Monográfia. (Bp., 1964)
A szemüvegesek világa. (Az orvos válaszol. Bp., 1964)
A himlőoltással kapcsolatos szemészeti szövődményekről. (Orvosi Hetilap, 1964. 4.)
A trilenbódítás jelentősége gyermekek szemészeti beavatkozásainál. Hanisch Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1965. 40.)
Újabb törekvések egyes szembetegségek megelőzésében, különös tekintettel a pharmakodynamiás elvek alkalmazására. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1965)
Újabb irányelvek a retinopathia diabetica terápiájában. (Orvosképzés, 1965)
Iatrogén ártalom a szemészetben. (Szemészet, 1965)
A látószerven jelentkező gyógyszeres mellékhatásokról. (Gyógyszerészet, 1966)
Eponyme-Syndrome. An Autorennahmen gebundene augenärztliche Symptomenkomplexe und Krankheiten. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1966)
Korunk szeme. Ill. Kovács Tibor. (Bp., 1967)
Adatok a szemvédelem problémájához. (Munkavédelem, 1967)
A szemészeti, fül-, orr-gégegyógyászati, fogászati és szájsebészeti ügyelet abc-je. Szerk. Ill. Erdei Márton. (Sürgős esetek orvosi ellátása. Bp., 1967)
Stabil, 1%-os adrenalin szemcsepp előállítása és alkalmazása nyílt zugú glaukoma kezelésére. Dömökné Kis Vígh Líviával, Takácsi Nagy Gézával. (Acta Pharmaceutica, 1968)
Az Ascher-szindrómáról. (Orvosi Hetilap, 1968)
Változások a szemészeti kórképekben. (Az orvostudomány aktuális problémái. Bp., 1968)
Stenon vezeték áthelyezése xerophthalmiában. Gyenes Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1969. 12.)
Chemical Burns of the Eye Due to Pesticides. (Ophthalmologica, 1969)
A 70 éves János Kórház Szemészeti Osztályának működése. (Szemészet, 1969)
Ophthalmic References in the Works of Shakespeare. (Spectrum, 1969
magyarul: Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben. Orvostörténeti Közlemények, 1967 és Ponticulus Hungaricus, 2006)
Senzomotoros blokád protrahált hatású norkainnal. Szepesi Gáborral, Takácsi Nagy Gézával. (Acta Pharmaceutica, 1972)
Augenärztliche Diätetik. Monográfia. (Leipzig, 1973)
A zoonózis szemészeti vonatkozásai. (Az orvostudomány aktuális problémái. Bp., 1973)
Biológiai anyagok alkalmazása szemműtétek folyamán. Doktori értek. (Bp., 1974)
Az újszülött szemészeti ellátásáról. (Az orvostudomány aktuális problémái. Bp., 1975)
Látásunk védelmében. (Bp., 1976).

Irodalom

Irod.: Horay Gusztáv: G. I.: Szembetegségek physicotherápiája. (Orvosi Hetilap, 1941. 38.)
Bíró Imre: G. I.: Foglalkozási szembetegségek. (Orvosi Hetilap, 1964. 33.)
Paál György: G. I.: Foglalkozási szembetegségek. (Népegészségügy, 1965)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1985. márc. 22.–Népszabadság, 1985. márc. 30.)
Bíró Imre: G. I. (Orvosi Hetilap, 1985)
Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013