Grünwald Fülöp
Grünwald Fülöp

2020. október 27. Kedd

Grünwald Fülöp

történész, muzeológus

Névváltozatok

Grünvald

Születési adatok

1887. augusztus 31.

Sopron

Halálozási adatok

1964. január 3.

Budapest


Család

Sz: Grünwald Manó, a soproni ortodox hitközség rabbija.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913).

Életút

A pesti zsidó hitközösség polgári iskolájának helyettes, majd r. tanára (1913–1919), a bp.-i Zsidó Fiúgimnázium alapító r. tanára (1919–1948), a gimnázium igazgatója (1948–1949). Az Országos Rabbiképző Intézet Történeti Tanszékének vezetője (1959–1964). Az Országos Magyar Zsidó Múzeum őre (1934–1949), igazgatója (1949–1964). A magyarországi zsidóság középkori és kora újkori történetével a Dunántúl, és elsősorban Sopron zsidó emlékeinek kutatásával, a magyarországi települések zsidó emlékeinek összegyűjtésével foglalkozott. Feldolgozta a budai zsidóság középkori történetét. Jelentős szerepet játszott az Országos Magyar Zsidó Múzeum szervezésében és megalapításában, ill. a II. vh. után a múzeum részben elrejtett, részben elrabolt anyagának visszaszerzésében. A Zsidó Múzeum Budapesten annak a háznak a helyén áll és működik ma is, ahol Herzl Tivadar, a cionizmus magyar származású megalapítója született (Erzsébetváros, VII. kerület, Dohány utca 2.). Grünwald Fülöp kiállította Herzl kéziratait, továbbá a szintén magyar származású Max Nordau leveleit, néhány emléktárgyát. A cionizmus magyarországi és magyar vonatkozású emlékei mellett azonban legfontosabb feladatának tekintette a Magyarországon élt (nem feltétlenül magyar!) zsidóság emlékeinek bemutatása és összegyűjtése a legelső ókori emlékektől a 20. századi zsidó mindennapok és ünnepek kegytárgyaiig.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Szerkesztés

A Múlt és Jövő (1937–1943), az Izraelita Tanügyi Értesítő (1938–1943), a Magyar Zsidók Lapja munkatársa (1940-től). A Magyar– Zsidó Oklevéltár szerkesztője (V–VII. köt., Scheiber Sándorral, 1959–1964).

Főbb művei

F. m.: Az Országos Magyar Zsidó Múzeum kongresszusi kiállításának katalógusa. 1935. márc. 3–16. Összeáll. Fürst Aladárral. (Bp., 1935)
A zsidók története Budán. Vázlat. (Libanon, 1938
és önállóan: Bp., 1938)
A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. – Néhány vonás az 1838-as pest-budai árvíz rajzához. (Libanon, 1938)
A magyar történetírás zsidó művelői. Ararát. Magyar–zsidó évkönyv. Bp., 1940)
A buda-várhegyi zsinagóga és zsidó temető helye török időkben. (Jubilee Volume in Honour of Prof. Bernard Heller. Bp., 1941)
Löw Lipót százéves rabbilevele. (Libanon, 1941)
A zsidó települések múltja magyar földön. (Ararát. Magyar–zsidó évkönyv. Bp., 1942)
A rohonci kuruc-kori préda. – Egy pesti zsidó ifjú levele 1848. április havában. – Gr. Forgách Simon oltalomlevele. – Löw Lipót. (Libanon, 1942)
Kiss József bizonyítványa tanítói működéséről. (Libanon, 1943)
A 90 éves Dohány utcai templom. Budapesti zsinagógák. Katona Józseffel, Naményi Ernővel. (Bp., 1949)
Izrael Iudeus Supruniensis-Izzerl, der Jud von Oedenburch. Adatok a középkori okmányokban névleg elsőnek említett soproni zsidóról. (Soproni Szemle, 1961)
Jüdische Zöllner in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. (Occident and Orient. A Tribute to the Memory of Alexander Scheiber. Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1964. jan. 5.)
Scheiber Sándor: G. F. (Soproni Szemle, 1964)
G. F. írásainak bibliográfiája. (Magyar– Zsidó Oklevéltár. 8. köt. Bp., 1965)
Porscht Frigyes: G. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013