Gruzl Ferenc
vegyészmérnök
Születési adatok
1897. január 10.
Budapest
Halálozási adatok
1972. november 30.
Budapest
Temetési adatok
1972. december 8.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Gruzl Ferenc, Prokesch Mária. Testvére: Párkányi Norbertné Gruzl Etelka és Gruzl János (†1954). F: 1942-től Molnár Zsófia.Iskola
A bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1919), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).Életút
Az Országos Chemiai Intézet segédvegyésze, a Gabona- és Lisztvizsgáló Osztály kutatóvegyésze (1919–1928). A Gabona- és Lisztkísérleti Állomás osztályvezető fővegyésze (1928–1934), igazgatóhelyettese (1934–1939), az átszervezett Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet igazgatója (1939–1959). A Magyar Molnár Céh újjászervezője és elnöke (1945–1948), majd jelentős szerepet játszott a Céh Malomipari Tudományos Társasággá fejlesztésében (1948). A Növényfajtaminősítő Tanács alapító tagja (1951-től). A Magyar Élelmiszer-ipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Sütőipari Szakosztályának alelnöke (1954–1961). Tudományos pályafutásának kezdetén Hankóczy Jenő bevonta Farinográf nevű lisztvizsgáló műszerének kipróbálásába, majd megbízta a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás kémiai–mikrokémiai laboratóriuma és a kísérleti sütöde vezetésével. Osztályvezetőként, majd intézetigazgatóként élelmiszer-kémiai analitikai kutatásokkal, elsősorban búzakémiai alapkutatásokkal foglalkozott. A búza- és a búzaliszt korszerű kémiai és mikrokémiai vizsgálati módszereinek magyarországi bevezetőjeként alapvetően új eredményeket ért el a búzafajták sikértartalmának vizsgálata terén. Nevéhez fűződik az országos búzakataszter, az első magyarországi búzatermesztési tájtérkép, ill. az új lisztminőség-vizsgálati és gabonaértékelési módszer elkészítése. Magyarországon elsőként kezdeményezte a hazai búzaminták fizikai-kémiai tulajdonságainak országos számbavételét, vizsgálta a belőlük készített tészták minőségét, ellenállását, vízfelvevő-képességét, tapasztalatai alapján megállapította a kenyérminták sütési értékét. Az adatok alapján hét nemesített búzafajta elterjesztését javasolta (ebből ötnek: a Bánkuti 1014, 1201, 1205 és a Székács 1055, 1242 nemesített búzavetőmagnak kiosztására került sor 1932–1933-ban). Néhány évvel később részt vett a magyaróvári Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás országos fajta-összehasonlító kísérletében (több mint száz gazdaságban 1934/35–1935/36-ban). A tudománytörténetileg kiemelkedő jelentőségű kísérlet eredményeként Gruzl módosította a Hankóczy Jenő által kidolgozott lisztminőség-vizsgálati rendszert: a liszteket A1, A2, B1, B2 és C1, C2 csoportba sorolta. Az „A” minőségű búzák lisztje minőségi javításra alkalmas; a „B” minőségű búzák lisztje önmagában is jó minőségű, míg a „C” minőségű búzák lisztje csakis az „A” búzával keverve alkalmasak sütésre. Hankóczy Farinográfját továbbfejlesztve megalkotta Labográf nevű búza- és lisztvizsgáló műszerét (a Szabadalmi Bíróság 1942-ben találmányként elfogadta). A készülék a Farinográffal ellentétben kis minták – 50 gramm! – vizsgálatára is alkalmas volt. További kutatási területei: sütőipari technológiai kutatások, kovászpótló anyagok előállítása, a kenyér friss állapotának meghosszabbítása (= „tartós kenyér”) stb. Tudományszervezőként indítványozta az ország legjobb búzatermő vidékein helyi kutatólaboratóriumok és állami búzanemesítő telepek felállítását, szakmai továbbképző tanfolyamokat indított, jegyzeteket egyéb segédkönyveket írt és szerkesztett. A II. vh. után jelentős szerepet vállalt Budapest közellátásának megszervezésében.Emlékezet
Budapesten (Óbuda, III. kerület Lajos utca 49/c.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Főbb művei
F. m.: A búza vetőmagvak vizsgálatáról. (Molnárok Lapja, 1925)A kondicionálásról. (Molnárok Lapja, 1927)
A búzaliszt minőségének chemiai vonatkozásai. (Mezőgazdasági Kutatások. Bp., 1932)
A konyhasó minőségjavító hatása a sütőiparban. (Mezőgazdasági Kutatások. Bp., 1934)
Újabb irányelvek a lisztgyártás terén. (Molnárok Lapja, 1935)
Ergebnisse der Qualitätsproduktion in Weizen. (Ungarische Wirtschaftsjahrbuch, 1935)
A búza minősítése. – A rozs, ill. a belőle készült kenyér minősítése. (Molnárok Lapja, 1936)
Búza- és lisztismeret. (Malomipari szakismeretek gyűjteménye. Bp., 1936)
Növénynemesítés. (Malomipari szakismeretek gyűjteménye. Bp., 1937)
Sütőipar, pékipar. (Magyar Statisztikai Szemle, 1939)
A búza, illetőleg a liszt minőségének és minősítésének alapelvei. (Kísérletügyi Közlemények, 1939)
A búza minőségének elmélete. (Bp., 1941)
Az 1941. évi termésű búzák minősége. (Bp., 1942)
Új eljárás a búza és a liszt minőségének megvizsgálására. (Magyar Sütőiparos, 1942 és Malomújság, 1942)
Das Versuchswesen im Dienste der Landwirtschaft. (Berichte über Landwirtschaft. Sonderheft. Prag, 1942)
„Laborograf” búza-, ill. lisztminősítő készülék és eljárás. (Kísérletügyi Közlemények, 1942)
A kenyér nyúlódása és annak megakadályozása. (Közellátási Értesítő, 1942 és Vidéki Magyar Sütőiparos, 1943)
A búza gyakorlati értékelése. (Kisalföldi Gazda, 1943)
A búzaminőségi vizsgálatok. (Mezőgazdaság és Ipar, 1947)
A búzaminőségi vizsgálatok jelenlegi állása. (Magyar Technika, 1947)
A malomipar és a mezőgazdaság kapcsolatai. (Mezőgazdaság és Ipar, 1948)
Védekezés a gabonazsizsik ellen. (Molnárok Szaklapja, 1949)
A malom-, sütő- és tésztaiparban megoldásra váró néhány probléma. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
Élelmiszerismeret. Liszt, kenyér és tészta. (Kereskedelmi szakkönyvtár. Bp., 1949)
Búzamagvak hasadása. (Élelmezési Ipar, 1950)
Gyorsított kenyérkészítési eljárás. (Élelmezési Ipar, 1951)
A gabona és a liszt kémiája és fizikája. Tanfolyami jegyz. (Bp., 1951)
Malom- és sütőipari anyagismeret. 1–2. Többekkel. (Bp., 1952)
Sütő- és tésztaipari technológia. (Bp., 1952)
Polifermentumos kenyérgyártás. (Sütő- és Tésztaipar, 1954)
A magyar sütőipar korszerűsítése. (Sütő- és Tésztaipar, 1957)
A magyar búzafajták lisztminőségének vizsgálata az 1953–1954–1955-ös években. Rajkai Pállal, Szőke Sándorral. (Növénytermelés, 1957)
A polifermentum tenyésztés kialakulása. 1–2. Gyárfás Annával. (Élelmiszeripar, 1958)
A búza kémiai összetétele és anyagtartalma. (A búza. Szerk. Máthé Imre. Bp., 1963).
Irodalom
Irod.: Hankóczy Jenő–Surányi János–K. Takách Gyula: A magyar búzatermesztés átszervezése. (Bp., 1938)Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Pollhammer Ernőné: A búza és a liszt minősége. (Bp., 1981)
Pénzes István: G. F. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Gruzl Ferencné. (Műszaki nagyjaink. VI. köt. Bp., 1986)
P. Hartyányi Borbála: G. F. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Pénzes István: Száz éve született G. F. 1–5. (Molnárok Lapja, 1997)
Pénzes István: G. F. születésének centenáriumára. (Sütőipar, 1997).
Megjegyzések
Gulyás: téves születési adat: 1893!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)