Gulyás Antal
Gulyás Antal

2024. október 7. Hétfő

Gulyás Antal

biológus, mezőgazda

Születési adatok

1884. december 13.

Vaszolya, Arad vármegye

Halálozási adatok

1980. május 5.

Debrecen


Család

Sz: Burgmann Josefina. Apja jegyző volt. Özvegy.

Iskola

A hódmezővásárhelyi főgimnáziumban éretts. (1902), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1907) és bölcsészdoktori okl. (1909), a Kolozsvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1910), a növénykórtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Növénytani Tanszékén Richter Aladár tanársegéde (1909–1910), a Kassai Gazdasági Akadémia Természetrajz Tanszékének tanársegéde (1910–1919); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytani, Növénykórtani és Élettani Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1921–1949); közben az Akadémia, ill. a Debreceni Mezőgazdasági Főiskola igazgatója (1939–1949), a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1938–1949. júl. 31.). A Debreceni Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. munkatársa (1951–1956). Növényanatómiával, -kórtannal, szinte valamennyi szántóföldi és kertészeti növény kórtani vizsgálatával foglalkozott. Döntő szerepet játszott az 1930-as években létrejött növény-egészségügyi törvény kidolgozásában. Alapvetőek növényvirológiai megállapításai, elsősorban a dohány (pl. dohánymozaik-betegség, -elszalagosodás stb.) és a burgonya (pl. burgonyagumók vírusos eredetű leromlása stb.) vírusos megbetegedéseinek kutatása terén ért el nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű eredményeket. Kidolgozta továbbá az öntözés nélküli rizstermesztés magyarországi agrotechnológiáját. Rizsmagvak edzésével, az embrionális sejtek protoplazmájának alkalmazkodó képességét felhasználva, új szárazságtűrő rizsfajtát állított elő.

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. Róla nevezték el a Debreceni Egyetem Gulyás Antal Növényvédelmi Körét (1975-től).

Elismertség

Az MTA Növényegészségügyi Szakbizottsága tagja. A Magyar Biológiai Társaság Debreceni Osztályának elnöke (1956–1958).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1968). A DATE tb. doktora (elsőként, 1978).

Szerkesztés

A M. kir. Gazdasági Akadémiák Munkáinak szerkesztője (1936–1944).

Főbb művei

F. m.: A Syringa Josikae Jacqu. fi. és a Syringa Emodi Wallich. 1–2. Egy. doktori értek. is. (Múzeumi füzetek. I–II. köt. Kolozsvár, 1906–1907)
Gazdasági növénytan. I–II. köt. Akadémiai tankönyv. (Debrecen, 1923
2. kiad. 1925)
Növényvédelem. Akadémiai tankönyv. (Debrecen, 1924)
A melegágyi dohánypalánták élettani és gombabetegségei és a védekezés ellenük. (Debrecen, 1928)
A dohánylevél márványozott foltossága – panaschirozottsága – és a mozaik. (Kísérletügyi Közlemények, 1928)
A gyümölcsfák baktériumos eredetű rákos betegségei. (Tiszántúli Gazdák, 1930)
A dohánylevél barnafoltosságát okozó gomba ökológiája. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
A magyarországi dohánylevelek bőrsejtjeinek alakja és jelentősége a feldolgozás szempontjából. – A magyar dohányfajták ozmózisos nyomásának meghatározása. (Mezőgazdasági kutatások, 1931)
Különböző gyümölcsfajták virágporainak csírázási vizsgálata. Révy Dezsővel. (Kertészeti Lapok, 1932)
A búza torzsgombájának ökológiája. (Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia Évkönyve. 1932/33. Debrecen, 1933)
A növények gombabetegségei ellen alkalmazott védekezési eljárások. 1–3. (Tiszántúli Gazdák, 1933)
A dohány baktériumos betegségének terjedése, leküzdése trágyázással és a bugázás helyes keresztülvitelével. (Mezőgazdaság, 1933)
A mezőgazdasági növények és gyümölcsfák betegségeinek leküzdése növényvédelmi szerekkel és óvintézkedésekkel. (Debrecen, 1934)
Gazdasági növénytan. A növények külső morfológiája – organographiája – és a gazdát érdeklő virágos növények rendszeres ismertetése. G. A.-nak, a Debreceni Gazdasági Akadémián tartott előadásai. (Debrecen, 1934)
A növénytáplálkozás élettana. (Debrecen, 1936)
A magyar dohányok vírusbetegségei. (Kísérletügyi Közlemények, 1936)
A gazdasági növények és gyümölcsfák nem-élősködő jellegű betegségei. (Debrecen, 1936)
A káliumhiány tünetei a növényeknél. (Növényvédelem, 1936)
A burgonya vírusbetegségei. A vírus jelentősége a leromlásban és az ellenük való védekezés. 26 táblával. (M. kir. Gazdasági Akadémiák Munkái. I. köt. 3. füz. Debrecen-Pallag, 1938)
Sejttani tanulmány a vírusbeteg burgonyákon és a környezet tényezőinek hatása a vírusokra. (M. kir. Gazdasági Akadémiák Munkái. II. köt. 1. füz. Debrecen-Pallag, 1939)
A mező- és kertgazdasági növények állati ellenségei és az ellenük való védekezés. (Debrecen, 1940)
A dohány baktériumos betegségei és az ellenük való védekezés. A dohány bakteriózisa. (Debreceni Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve, 1950)
Adatok a dohányér és érmenti elhalásához és a szerzett immunitásához. (Agrártudomány, 1951)
A nyomelemek jelentősége növénykórtani szempontból. (Növényvédelem, 1951)
A dohány melegágyi betegségei. (1–2. kiad. Bp., 1951)
A dohány Tripsz fejlődése és kártétele a dohányban Magyarországon. – Kapadohány szártő betegsége. (Dohányipar, 1954)
Adatok a rizs bruzone – barnulásos – betegségéhez. (A növényvédelem időszerű kérdései, 1954)
A dohány érmenti elhalást okozó vírusbetegségei. (Dohányipar, 1955)
A dohány érmenti – vonalas – vírusbetegsége. – A dohány érmenti vírus kapcsolata a növényi szövetekkel, anyagcsere-folyamatokkal és a részleges ellenállóság kérdése. – Fonalférgek kártétele dohányon. (Dohányipar, 1956)
A káposzta elhaló – sclerotikus – foltjai. (Kertészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1958)
A dohánylevél elszalagosodása. – A dohány népegészségügyi problémái. 1–3. (Dohányipar, 1960)
A talaj ökológiai tényezői és az ásványi anyagok hiánybetegségei. 1–2. (Dohányipar, 1961–1962)
A káposztafélék betegségei és kártevői. (Karmacsi Bertalan: A káposztafélék termelése. Bp., 1962)
A dohány betegségei és kártevői. Monográfia. Ill. Koch Ernőné és Füzesi Árpád. (Bp., 1965)
A hazai dohányok vírusos, baktériumos betegségei és kártevői
a védekezés feladatai. Benyújtott doktori értek. (Debrecen, 1974).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. máj. 15.)
Kozári Józsefné–Lakatos Dénes: G. A. (Növényvédelem, 1980)
Bognár Sándor: 100 éve született G. A. (Növénytermelés, 1984)
Fehér György: G. A. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Kiss Katalin: G. A. élete és munkássága. (Magyar Dohányújság, 1989)
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum díszdoktorai. Szerk. Jávor András. (Debrecen, 2002).

Megjegyzések

MÉL téves születési hely: Mezőviszolya!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője