Gulyás Pál
Gulyás Pál

2022. január 28. Péntek

Gulyás Pál

irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros

Születési adatok

1881. január 5.

Budapest

Halálozási adatok

1963. május 30.

Budapest


Család

Sz: Gulyás Teréz munkamester, kézimunka tanító.

Iskola

A bp.-i VII. kerületi főreáliskolában éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1902), magyar–francia szakos tanári okl. (1903), a könyvtártan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának díjnoka (1898–1905), segédőre (1905–1908), I. osztályú segédőre (1908–1912), múzeumi őre (1912–1934; múzeumi igazgatóként nyugdíjazták, 1934). A Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelőségének másodelőadója (1916–1922), az ún. Gyűjteményegyetem főkönyvtárnoka (1923–1934). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1914–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től). Magyar könyv-, könyvtár- és sajtótörténettel, bibliográfiai kérdésekkel foglalkozott. Fő műve, a kb. 80 000 magyarországi születésű író életrajzát és irodalmi munkásságát feldolgozó, a világon egyedülálló biobibliográfiája, amely Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művének folytatása. A Magyar írók élete és munkái. Új sorozat kéziratát az MTA Könyvtárának ajándékozta, hagyatékának többi részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

Elismertség

Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának segédtagja (1916–1932), a Tanácsköztársaság történeti adatainak és emlékeinek összegyűjtésére alakult bizottság tagja (1920-tól), a Külföldi Folyóiratokat és Könyveket Ellenőrző Bizottság tagja (1921-től). A Szent István Akadémia tagja (1916). A Magyar–Spanyol Társaság elnöke. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének jegyzője, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének t. tagja.

Szerkesztés

A Magyar Könyvszemle szerkesztője (1911–1924).

Főbb művei

F. m.: Id. Péczeli József élete és jellemzése. Egy. doktori értek. (Bp., 1902)
A könyvkötés technikája. (Bp., 1904)
De Maistre József gróf, mint ember, író, gondolkodó. (Katolikus Szemle, 1905)
Les bibliothéques populaires de la Hongrie. (Besançon, 1907)
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. III. Aldinák. (Bp., 1908)
A népkönyvtárak szervezése. (Bp., 1909)
Egy ismeretlen Vitéz-kódex a Hannoveri Királyi Könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 1910)
Voltaire és Shakespeare. (Magyar Shakespeare Tár, 1910)
Balzac és a heraldika. (Bp., 1911)
Az Elzevirek respublikái és rokonkiadványok. (Bp., 1912
hasonmás kiad. 1994)
Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. (Bp., 1912)
Mátyás király könyvtára. (Bp., 1916
új kiad. 1940)
Kommunista könyvtárpolitika. (Bp., 1921)
A könyvek és könyvtárak hajdan és most. (Bp., 1924)
Ady Endre élet és munkái. Bibliográfiai tanulmány. Összeáll. (Bp., 1925)
Bibliotheca Corvina. Fraknói Vilmossal, Hoffmann Edith-tel, Fógel Józseffel. (Bp., 1927
németül és olaszul is)
A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. 1–2. füz. (Bp., 1929– 1931)
Der Wiener Buchdrucker Rafael Hoffhalter und sein Sohn in Ungarn. (Gutenberg Jahrbuch, 1932)
Sámboky János könyvtára. Bibliotheca Johannes Sambuci. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jan. 2.
megjelent önállóan: Bp., 1941
hasonmás kiad. Szeged, 1992
németül: Szeged, 1992)
Bibliográfiai és könyvtári szakrendszerek (Bp., 1937)
Magyar írók élete és munkái. I–VI. köt. (Bp., 1939–1944
VII–XIX. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp., 1990–2002)
A bibliográfia kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1941–1942
2. köt. hasonmás kiad. 1984)
Könyvkereskedelmünk a mohácsi vésztől az 1772. évi rendtartás kibocsátásáig. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 14.)
Magyar írói álnévlexikon. Összeáll. (Bp., 1956
2. kiad. 1978)
A könyv sorsa Magyarországon. I–III. köt. (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: Kókay György: G. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Kozocsa Sándor: G. P. (Magyar Könyv Szemle, 1963)
Kozocsa Sándor: A százéves G. P. (Irodalomtörténet, 1981)
Kókay György: G. P. könyvtörténeti és szerkesztői munkássága. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
Sonnevend Péter: Jegyzetek a könyvtárpolitikus G. P. tevékenységéhez. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. G. P., Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár gondolatának kibontakozása. (Könyvtári Figyelő, 1995)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője