Guoth Kálmán
Guoth Kálmán

2024. március 29. Péntek

Guoth Kálmán

történész, levéltáros

Névváltozatok

Guóth

Születési adatok

1912. május 6.

Kemenesmagasi, Vas vármegye

Halálozási adatok

1949. június 24.

Érd mellett

Temetési adatok

1949. június 29.

Érd


Család

Sz: apja MÁV-altiszt volt.

Iskola

Elemi iskoláit Szombathelyen végezte, a bp.-i Fasori Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1930), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1936), történelem szakos tanári okl. szerzett (1937); közben belföldi kutatói ösztöndíjas (1936–1938), majd tanulmányait Párizsban egészítette ki (1938–1939).

Életút

Az Aszódi Evangélikus Gimnázium latin–történelem szakos r. tanára (1937–1941), a Kolozsvári Városi Levéltár főlevéltárnoka (= tkp. igazgató, 1941–1944). A II. vh. után Budapesten telepedett le, a Kelet-európai Tudományos Intézet (= Történettudományi Intézet) tud. munkatársa (1948–1949). Magyarországi középkori és reneszánsz irodalom- és művelődéstörténettel, elsősorban a középkori legendairodalom kritikai vizsgálatával foglalkozott. Észak-Erdély visszacsatolásakor megpályázta és elnyerte Kolozsvár főlevéltárnoki állását. Itt írta meg máig alapvető forráskritikai tanulmányait az Árpád-kori krónika- és legendairodalomról (1942 és 1944 között). ő tisztázta Hunyadi Mátyás születésének pontos dátumát (1443. február 23-át). Kolozsvár polgármesterének utasítására a városi levéltár egy részét Szombathelyre szállította (1944. szept. 15-e után). Szolgálati helyére a háborús körülmények miatt azonban már nem tudott visszatérni. Megtagadta a Szálasi-kormánynak az engedelmességet bujkálásra kényszerült; történész kollégáival a Teleki Intézetben húzódott meg. Szovjet fogságba került (1945. január 20-án: többek közt Kosáry Domokossal a gödöllői gyűjtőtáborba vitték. Innen néhány hónap múlva a romániai Focsaniba, majd a Szovjetunióba került; 1948. október 20-án tért haza súlyos betegen). A magyar politikai gondolkodás történetét párhuzamos életrajzokban feldolgozó munkája kéziratban maradt.

Emlékezet

Öngyilkos lett: Érd mellett a vonat elé vetette magát. Az érdi temetőben nyugodott, majd hamvait az Óbudai Temetőbe vitték. A sírt később felszámolták.

Főbb művei

F. m.: Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A magyarországi latinság helye az egyetemes latinságban. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938)
Egy forrás két történetszemlélet tükrében. István király Intelmei. (Századok, 1942)
Kolozsvár város és a magyar színügy kapcsolatai a XIX. század elején. (Kolozsvári Szemle, 1942)
Megoldandó kérdések az Intelmekben. (Századok, 1943)
Mikor született Mátyás király? (A Kolozsvári Szemle Könyvtára. 10. Kolozsvár, 1943)
Eszmény és valóság Árpádkori királylegendáinkban. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 187. Kolozsvár, 1944)
Emlékezés Bél Mátyásra. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. II. 1981. Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Benda Kálmán: Emlékezés G. K.-ra. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1981. Bp., 1982)
N. T.: G. K. (Kemenesaljai életrajzi lexikon. Szerk. Bellérné Horváth Cecília. Celldömölk, 2005 és www.cellbibl.hu, 2011).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: dec. 23. Gyászjelentése szerint jún. 24-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője