Gyenes István
Gyenes István

2024. október 7. Hétfő

Gyenes István

újságíró, író, irodalomtörténész

Születési adatok

1915. május 17.

Budapest

Halálozási adatok

1984. január 9.

Budapest


Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1937), magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1938); közben Berlinben is tanult.

Életút

Budapesten középiskolai r. tanár (1939–1940), a Pesti Hírlap munkatársa, külpolitikai rovatvezetője (1941–1944), a Kis Újság munkatársa (1945–1952), a Nők Lapja olvasószerkesztője, majd főmunkatársa (1952–1975). Az FKgP tagja (1942–1949). Irodalomtörténésznek készült: első tudományos dolgozatában monográfiát írt Riedl Frigyes munkásságáról (1937). Miután felhagyott a középiskolai tanári pályával érdeklődése végleg az újságírás felé fordult: az 1940-es évek jelentős politikai újságírójaként, a Pesti Hírlap külpolitikai rovatvezetőjeként tevékenykedett. A II. vh. után népszerű dokumentumkötetekkel vált ismertté: összeállításokat készített a német megszállás és a nyilas rémuralom napjairól, a Gestapóról, ill. a magyarországi ellenállási mozgalmakról (Élet a föld alatt, 1945). Az 1960-as évektől több prózai munkát adott ki és ismeretterjesztő tudományos írásokat közölt. Szépirodalmi műveinek főhősei gyámoltalan, gátlásosan félénk figurák, akik váratlan helyzetekbe kerülnek, vagy egy tragédia döntően megváltoztatja addigi életüket, s megpróbálnak az új körülmények között helytállni. Valószínűleg az emberi tragédiák iránti érzékenysége vonzotta Móra Ferenc írásaihoz: legismertebb műve a Móra kisregényből készült Hannibál tanár úr c. klasszikus magyar film forgatókönyve.

Elismerés

Aranytoll (MÚOSZ, 1982).

Szerkesztés

A Magyar–Szovjet Baráti Társaság Kalendárium c. évkönyvének szerkesztője (1962-től). A Független Magyar Újság vezércikkírója (1942–1944), a Fényszóró c. lap segédszerkesztője (1945), a pécsi Független Nép felelős szerkesztője (1946), a Független Néplap szerkesztője (1947–1948).

Főbb művei

F. m.: Riedl Frigyes. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
Élet a föld alatt. Regény. (Magyar Golgota. Bp., 1945)
Gestapo. Hitler vérebei. (Bp., 1945)
Svábok a Svábhegyen. (Bp., 1945)
A tízhónapos tragédia. 1944. márc. 19.–1945. jan. 20. Szerk. Kiss Károllyal. Írta. Többekkel. (Új idők – új könyvek. Bp., 1945)
Szórakozások megszervezése a kultúrotthonban. Szakszervezeti ismeretterjesztő előadás. Összeáll. (A kultúrotthon-vezetők kézikönyvtára. Bp., 1952)
Mit nyújt az új kormányprogramm a dolgozó parasztságnak? (Útmutató a városi és falusi előadók számára. Bp., 1953)
Hannibál tanár úr. Forgatókönyv Móra Ferenc Hannibál föltámasztása c. novellája nyomán. Filmre írta Fábri Zoltánnal, Szász Péterrel. (Bp., 1956)
Nők könyve. Összeáll. Kovács Judittal. (Bp., 1959)
Professzor úr, mi az igazság? Interjúk. (A Medicina Kiskönyvtára. Bp., 1959
2. kiad. 1962)
Nagy orvosi felfedezések. (A Medicina Kiskönyvtára. Bp., 1961)
Betegségek és csodák. (A Medicina Kiskönyvtára. Bp., 1964)
Különbejárat. Elbeszélések. (Bp., 1968)
A kocka nincs elvetve. Regény. Ill. Siskov Ludmil. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1969)
Ne gondolj mindig a Ruhr-vidékre! Regény. (Bp., 1973)
Háttérben. Regény. (Bp., 1975)
Mi illik, mi nem illik? Rendhagyó illemtan. (Bp., 1975
2. kiad. 1978)
ford.: Gautier, Théophile: Jean és Jeanette. Regény. (Bp., 1944)
La Varre, William Johanne: Kincsvadászat Dél-Amerikában. Regény. (Bp., 1945)
Gautier, Théophile: Jean és Jeanette. Csak a testemnek higgy! Regény. (Heléna Könyvek. Új kiad. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. jan. 10.).

Megjegyzések

Bibliográfiákban tévesen művei összekeverve Reményi Gyenes István (1909–2001) újságíró, író műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője