Gyenis Vilmos
Gyenis Vilmos

2020. október 31. Szombat

Gyenis Vilmos

irodalomtörténész

Születési adatok

1926. június 19.

Dombóvár, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1980. január 11.

Budapest

Temetési adatok

1980. január 21.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Gyenis Dénes (†1950) cipész, majd a Komlóvidéki Bányavállalat segédmunkása, Rónai Katalin. Egy testvére volt. F: 1953-tól Perédi Irén tisztviselő, a Hunnia Filmstúdió adminisztrátora. Fia: Gyenis László (1954–).

Iskola

A Pécsi Tudományegyetemen tanult (1945–1946), az ELTE BTK-n magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1950), az irodalomtudományok kandidátusa (1970).

Életút

Budapesten középiskolai r. tanár (1948–1950), az Oktatásügyi Minisztérium előadója, főelőadója, csoportvezetője (1950–1953). Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanársegéde (1953–1961), egy. adjunktusa (1961–1970), egy. docense (1970– 1980). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Régi magyar irodalommal, elsősorban 17–18. sz.-i magyar prózával, a késő barokk és a felvilágosodás előtörténetének kérdéseivel és a memoárirodalommal foglalkozott; elsősorban Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Mikes Kelemen, Bod Péter és Hermányi Dienes József életművét vizsgálta. Nevéhez fűződik a 17–18. sz.-i kisepika, ill. a korszak jelentős anekdotakincsének felfedezése és műfaji meghatározása. Vizsgálta még a francia reneszánsz és a barokk kor irodalmát is. Közreműködött – többek között – Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia c. munkája, valamint II. Rákóczi Ferenc több írásának kiadásában. Hermányi Dienes Józsefről szóló monográfiája – kandidátusi értekezésének átdolgozott változata – S. Sárdi Margit szerkesztésében halála után jelent meg (1991-ben).

Emlékezet

Budapesten (Istvánmező, XIV. kerület Szabó József utca 14/c) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Laczkó Géza: Rákóczi. Rákóczi szépirodalmi alakjának vizsgálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Bethlen Miklós imádságoskönyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. Bán Imrével. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1959)
Adalékok Bod Péter munkáihoz. – Hermányi Dienes József és Kemény János Önéletírása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Emlékirat és parasztkrónika. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
La littérature baroque tardive dans la culture populaire du XVIIIe siècle. (Acta Litteraria, 1967)
Adalék a francia forradalom irodalmának magyarországi terjedéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Késő barokk és népies irodalom. XVIII. századi protestáns víziók. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Emlékirat és anekdota. A XVIII. századi magyar széppróza alakulása a két műfaj kapcsolatában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Hermányi Dienes József. 1699– 1763. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1969)
Bod Péter és Hermányi Dienes József. Ismeretlen vitájuk a valóságábrázolásról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
A reneszánsz széppróza néhány sajátossága. (Helikon, 1971)
Néhány késő barokk és rokokó elem alakulása Csokonai költészetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Les nouveaux résultats dans l’étude de la période initiale de l’éducation en Hongrie. (Acta Litteraria, 1973)
A természet imitációja és a gyönyörködtetés. (A reneszánsz elbeszélő próza néhány irodalomelméleti kérdése. Bp., 1973 és Filológiai Közlöny, 1975)
Galeotto és a hazai humanista facetia. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Tendances caractéristiques du développement de la littérature populaire au XVIIIe siècle. – Modelles et moyens de la réflexion politique au XVIIIe siècle. (Acta Litteraria, 1974)
François Rabelais. (Filológiai Közlöny, 1975)
A „Rákóczi-világ” mindennapjainak XVIII. századi emlékképéről. (Rákóczi-kori tudományos ülésszak. 1973. szept. 20–21. Nyíregyháza, 1975)
L’idéal du bonheur et la vie quotidienne dans l’Europe centrale et orientale au milieu du XVIIIe siècle. – Les „Confessions” de Rákóczi et la tradition littéraire. (Acta Litteraria, 1976)
Teleki Sámuel és a Teleki-téka. (Magyar Könyvszemle, 1977)
II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. A magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. Szerk., sajtó alá rend. Többekkel. (Archivum Rákóczianum. Bp., 1978)
Szenci Molnár Albert a XVIII. századi hagyományban. (Szenci Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz. Szerk. Csanda Sándor, Keserű Bálint. Szeged, 1978)
Rákóczi-tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Sinkovics Istvánnal. (Bp., 1980)
Ráday Pál, az emlékíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
Rákóczi Vallomásai és a hazai emlékirat-hagyomány. (Rákóczi- tanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla, Hopp Lajos, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1980)
Ráday Pál és az irodalom. (Ráday Pál-emlékkönyv. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerk. Esze Tamás. Bp., 1980)
Gyöngyösi: korigények és korízlés. (Irodalomtörténet, 1980)
Le changement du role des femmes dans la vie littéraire au milieu du XVIIIe siècle. (Oxford, 1980)
II. Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Borzsák István, Kovács Ilona, Szávai Nándor. Szerk., sajtó alá rend. Többekkel. (Archivum Rákóczianum. Bp., 1984)
Magyar elbeszélők. 16–18. század. Vál., szerk. S. Sárdi Margittal. (Magyar remekírók. Bp., 1986)
Hermányi Dienes József. 1699–1763. Kismonográfia. A kand. értek. átdolgozott változata. Sajtó alá rend. S. Sárdi Margit. (Irodalomtörténeti füzetek. 124. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1980. jan. 18.)
Hopp Lajos: Gy. V. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Tarnai Andor: Gy. V. (Irodalomtörténet, 1980)
Bitskey István: Gy. V.: Hermányi Dienes József. 1699–1763. (Magyar Tudomány, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013